Jó hírrel jelentkezünk, hosszú évek után újra megnyitjuk az utat a szélerőmű-fejlesztések előtt Magyarországon – jelentette be Kapitány István kedden a közösségi médiában. A gazdasági és energetikai miniszter a videójában arról beszélt, hogy olyan beruházásokat akarnak, amelyek erősítik Magyarország energiarendszerét, munkát és megrendelést adnak a magyar vállalkozásoknak, és amelyekből azok a magyar települések is profitálnak, amelyek helyet adnak nekik.
Ezért írtuk ki az új szélerőművi kapacitáspályázatot. […] Ez nem támogatási pályázat. A szélerőművek megépítésére nem osztunk ki se uniós, se magyar költségvetési támogatást. A beruházásokat magántőke finanszírozza. Az állam feladata az, hogy megteremtse a feltételeket, világos szabályokat alkosson, fejlessze a hálózatot és közben érvényesítse a magyar gazdaság, a magyar vállalkozások és a helyi közösségek érdekeit.
A miniszter bejelentése szerint a mostani pályázattal
összesen hat járásban kilenc hálózati csomóponton több mint 700 megawatt nagyságrendű új szélerőművi kapacitás hálózati csatlakozása előtt nyílik meg az út. Egészen pontosan 702 megavoltamper, új hálózati betáplálási kapacitás.
A pályázatokat szeptember 4-től október 30-ig lehet benyújtani, az eredményhirdetés határideje pedig december 13.
Még a legkisebb projekt is komoly beruházás lesz legalább 16 megawatt beépített teljesítményre és 16 megavoltamper betáplálási kapacitásra lehet pályázni.
„Arra is figyelünk, hogy ne egyetlen szereplő vigye el az egész lehetőséget, egy vállalt csoport összesen legfeljebb 200 megavoltamper, egy hálózati csomóponton pedig legfeljebb 100 megawatt kapacitást szerezhet” – összegezte a tárcavezető.
Hosszú távra tervez a kormány a szélenergiával
Kapitány István ugyanakkor világossá tette, hogy a most meghirdetett pályázatot csak az első lépésnek szánják. A cél az, hogy a szélenergia fejlesztése ne egyszeri program legyen, hanem egy hosszabb távon kiszámítható fejlesztési pálya induljon el Magyarországon. Ennek részeként a most meghirdetett, több mint 700 megawatt nagyságrendű lehetőség után 2027 és 2030 között összesen legalább 4000 megawatt szélerőművi hálózati kapacitás pályáztatását tervezik. Ez éves átlagban mintegy 1000 megawatt új, pályázható kapacitást jelenthet.
Kapitány szerint az elmúlt időszak egyik legfontosabb energetikai tanulsága, hogy Magyarországnak több lábon álló, erős és rugalmas energiarendszerre van szüksége. Ennek megfelelően nem egyetlen technológiában látják a megoldást. Magyarország az elmúlt időszakban jelentős előrelépést tett a napenergia területén, Kapitány azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a napenergia önmagában nem képes a nap 24 órájában termelni. A szélenergia ezzel szemben más időszakokban, eltérő termelési profillal képes villamos energiát biztosítani.
Éppen ezért a nap- és a szélenergiát nem egymás versenytársainak, hanem egymást kiegészítő technológiáknak tekintik.
A miniszter szerint ebben az energiamixben az atomenergiának és a rugalmas gázerőművi kapacitásoknak is helyük van, miközben egyre nagyobb szerepet kap az energiatárolás. Kapitány szerint az energiapolitikájuk lényege éppen az, hogy ne egyetlen technológiára tegyenek fel mindent, hanem olyan rendszert építsenek, amelyben a különböző energiaforrások és technológiák egymást kiegészítve teszik biztonságosabbá Magyarország energiaellátását.
A szélenergia szerepe ugyanakkor nem merül ki abban, hogy megújuló energiaforrás. Kapitány István szerint a megfelelő adottságú helyszíneken felépített szárazföldi szélerőművek az új villamosenergia-termelő technológiák egyik legversenyképesebb formáját jelentik. A Magyarországon működő szélerőművek ráadásul hazai erőforrásból termelnek villamos energiát, így importáramot, valamint a hazai villamosenergia-termeléshez felhasznált importföldgázt is kiválthatnak.
„Minél több villamos energiát termelünk itthon, annál kevésbé függünk a külföldi energiahordozóktól, az importlehetőségektől és a nemzetközi energiapiacok árkilengéseitől. Ez nemcsak energetikai, hanem gazdasági kérdés is. A kiszámíthatóbb és versenyképesebb hazai energiatermelés mérsékelheti az energiaköltségeket, javíthatja a magyar vállalkozások versenyképességét és erősítheti Magyarország ellátásbiztonságát. 4000 megawatt szélerőművi kapacitás évente mintegy 9-10 terawattóra villamos energiát termelhet” – mondta a miniszter.
Hatalmas hálózatfejlesztés jön, 1,5 milliárd eurót fordítanak rá
Kapitány István szerint kedvező termelési adottságok mellett az éves szélenergia-termelés a 10 terawattórát is meghaladhatja. Ez a jelenlegi magyar villamosenergia-felhasználás közel egyötödének felelne meg. Értelmezése szerint ez jelenti a valódi energiaszuverenitást: több hazai termelést, kisebb importkitettséget és több, egymást kiegészítő energiaforrást. Ehhez azonban nem elegendő önmagában új szélerőműveket építeni.
Kapitány István szerint arra is szükség van, hogy a megtermelt energia akkor és ott álljon rendelkezésre, amikor és ahol szükség van rá. Éppen ezért az új pályázati rendszer az energiatárolást is ösztönzi:
a pályázók a szélerőművek mellé akkumulátoros energiatárolót is telepíthetnek, ami az elbírálás során külön pontot ér. Ennek feltétele, hogy a tároló kapacitása elérje legalább a megpályázott kapacitás 5 százalékát.
A miniszter szerint a másik kulcskérdés a villamosenergia-hálózat állapota. Kapitány szerint az elmúlt időszakban azért indították el a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztését, hogy a következő években érkező új termelőkapacitásokat be lehessen kapcsolni a rendszerbe. A sorrendet meghatározónak nevezte: előbb a szükséges hálózati feltételeket teremtik meg, és csak ezt követően nyitják meg az utat az új termelőkapacitások előtt.
A hálózat fejlesztésére 1,5 milliárd euró Magyarországra érkező uniós forrást fordítanak.
Kapitány ugyanakkor hangsúlyozta, ebből a pénzből nem magukat a szélerőműveket finanszírozzák: az uniós forrás a hálózati feltételek megteremtését szolgálja, míg az erőművek megépítését magánbefektetőkre bízzák. A terveknek van egy másik gazdaságpolitikai feltétele is. Kapitány szerint ha egy beruházás Magyarországon valósul meg, abból Magyarországnak is profitálnia kell.
Ezért arra törekednek, hogy magas legyen a hazai hozzáadott érték, és minél több magyar vállalkozás kapcsolódjon be a fejlesztések megvalósításába. A cél az, hogy a beruházásokból minél több magyar cég részesüljön, és az általuk megtermelt gazdasági érték minél nagyobb része Magyarországon maradjon. Kapitány külön kiemelte azoknak a településeknek a szerepét is, amelyek helyet adnak majd a fejlesztéseknek.
Milliárdokat hozhatnak a szélerőművek a befogadó településeknek
Ahogy azt korábban már említettük, a kormány elképzelése szerint ugyanakkor nem csak a beruházóknak kell profitálniuk a szélerőművek megépítéséből. Azoknak a településeknek is közvetlen gazdasági hasznot szánnak, amelyek helyet adnak az új erőműveknek. Ennek egyik kézenfekvő eleme a helyben megjelenő teljesítmény és az abból származó iparűzési adó, a tervezett rendszer azonban ennél jóval tovább menne. Kapitány István arra is kitért, hogy a pályázatok pontozásában a legnagyobb, 20 százalékos súlyt az egyszeri helyi pénzügyi hozzájárulás kapja. Többletpontot akkor lehet szerezni, ha a beruházó megawattonként 10 ezer eurónál nagyobb összeget vállal, a maximális pontszámhoz pedig megawattonként 50 ezer eurós hozzájárulás szükséges.
Ez egy nagyobb szélerőműpark esetében már jelentős összeget jelenthet. Egy 100 megawattos beruházásnál a maximális vállalás 5 millió euró, vagyis mintegy 1,8 milliárd forint egyszeri pénzügyi hozzájárulást jelenthet a helyi közösség számára. A települések azonban nem csak egyszeri összeghez juthatnának. A rendszer része egy, a termeléshez kötött, évről évre jelentkező helyi pénzügyi hozzájárulás is. Ez további 15 százalékos súlyt képvisel a pályázatok értékelésében, többletpont pedig két euró/megawattóra feletti vállalásért jár.
A kormány szándéka ezzel az, hogy a települések ne egyszerűen befogadják a szélerőműveket, hanem közvetlenül is érdekeltté váljanak a beruházások sikerében, és részesedjenek azok gazdasági hasznából. Ebbe az elképzelésbe illeszkedik az energiaközösségek bevonása is. A pályázóknak vállalniuk kell, hogy a hálózati betáplálási jogosultságot birtokló társaságban fennálló tulajdoni részesedésük 25 százalékára vételi jogot biztosítanak megújulóenergia-közösség vagy -közösségek számára.
A kormány ezzel olyan modellt akar kialakítani, amelyben az energetikai beruházások nem a helyi közösségektől elszigetelten működnek, hanem a helyieknek is lehetőségük nyílik arra, hogy érdekeltté váljanak a fejlesztések sikerében. Mindezt a tervek szerint úgy valósítanák meg, hogy maguknak a szélerőműveknek a megépítésére nem osztanak magyar költségvetési vagy uniós támogatást. A beruházások finanszírozása a magánberuházók feladata lenne.
A pályázati rendszer azt is biztosítja, hogy a hálózati csatlakozási lehetőségeket ne egyedi döntésekkel vagy előre kiválasztott szereplők között osszák szét. A rendelkezésre álló kapacitásokat nyilvános, szabályozott eljárásba, előre meghatározott és ellenőrizhető értékelési szempontok alapján ítélik oda. Ezt szolgálja az egy vállalatcsoport által megszerezhető kapacitás korlátozása is. A cél az, hogy valódi verseny alakuljon ki, és több, egymástól független beruházó is részt vehessen a programban. Nem egyedi döntésekkel osztjuk ki a kapacitásokat, hanem nyilvános versenyt teremtünk világos szabályokkal és számonkérhető vállalásokkal
– fogalmazott Kapitány István. A miniszter végezetül arra az állításra is reagált, amely szerint Európa már hátat fordít a szélenergiának, egyes országok pedig a meglévő szélerőművek lebontása felé indultak el. Kapitány István szerint a hivatalos európai fejlesztési tervek éppen ennek az ellenkezőjét mutatják.
Mint mondta, az Európai Unió megújulóenergia-céljainak teljesítéséhez 2030-ra 500 gigawatt fölé kell emelni az uniós szélerőművi kapacitást. Arra is kitért, hogy az Európai Bizottság külön cselekvési tervvel igyekszik felgyorsítani a beruházásokat és az engedélyezést, valamint a szükséges hálózat és az európai gyártókapacitások fejlesztését. Kapitány Németországot hozta fel példaként: ismertetése szerint az ország 2030-ra 115 gigawatt szárazföldi és további 30 gigawatt tengeri szélerőművi kapacitással számol. A miniszter ebből azt a következtetést vonta le, hogy Európa nem kivezeti a szélenergiát, hanem éppen további kapacitások kiépítésére készül.
A magyar terveket Kapitány István ennek megfelelően egy szélesebb energiapolitikai elképzelés részeként írta le: erősebb villamosenergia-hálózatot, több hazai energiatermelést, a magyar vállalkozások számára több lehetőséget, a beruházásoknak helyet adó települések számára pedig több bevételt ígért. Megfogalmazása szerint mindez egy erősebb, több lábon álló és önállóbb magyar energiarendszer kiépítését szolgálja.
(Borítókép: Kapitány István a Parlamentben 2026. július 27-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!