A Váci Fegyház és Börtön nyílt napján az épület előtt kígyózó sor fogadott minket: az emberek nagyon kíváncsiak arra, hogy milyen belülről egy börtön, mindaddig, amíg tudják, hogy bármikor kijöhetnek onnan. Hasonló nyílt napok ritkán ugyan, de előfordulnak, érdemes követni az intézet Facebook-oldalát.
Itt ült Matuska Szilveszter és Göncz Árpád is
A szabadságvesztés az 1848–1849-es szabadságharcot követő igazságügyi reform után vált fő büntetési nemmé hazánkban. Korábban a tömlöcök csupán a gyanúsítottak őrzésére szolgáltak, akiket legtöbbször testi fenyítésre vagy pénzbüntetésre ítéltek. Bár a bebörtönzés drágább módszer, lehetőséget nyújt az elítéltek nevelésére és reintegrációjára is, a mai modern börtönök célja elsősorban ez. A váci intézmény jellegzetes Duna-parti tömbje eredetileg 1762-ben, Mária Terézia utasítására épült, hogy otthont adjon a nemesifjak nevelését célzó iskolának, a Theresianumnak. A hatalmas épülettömb azonban csak mintegy 20 évig működött eredeti funkciója szerint. Végül a szabadságharc utáni megnövekedett férőhelyigény miatt született meg a döntés: börtönné alakítják. A szükséges átépítést követően, 1855. november 20-án lépte át küszöbét az első fegyenc.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
(Fotó: Pál Zsombor – We Love Budapest)
(Fotó: Pál Zsombor – We Love Budapest)
Az ezt követő 200 évben meglehetősen eklektikus társaság raboskodott a falak között. Keményvonalas bűnözők (a terrorista Matuska Szilvesztertől, P. Lászlón, a Teréz körúti robbantón át M. Richárdig, a Dózsa György úti gázolóig), kétes figurák (mint Kádár János és Rákosi Mátyás) és
politikai foglyok (Göncz Árpád későbbi köztársasági elnöktől Esterházy Pál hercegen át Déry Tibor íróig). Közülük sokan megjárták a hírhedt Doberdót, az ÁVH vallatóhelyét.
A fűtetlen cellákban ma már egyetlen elítélt sem tölti a büntetését, a szabályozások ezt nem is tennék lehetővé. Jelenleg múzeumként, forgatási helyszínként funkcionál a körlet, ami a múlt sötét mementójaként egy egészen másfajta börtönvilágról mesél.
A hírhedt Doberdó (itt ma nem tartanak rabokat) (Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
Kisváros a rácsok mögött
Ma már szerencsére csak az ül a rácsok mögött, akit valóban bűncselekmény miatt ítéltek el: a Váci Fegyház és Börtön országos intézet, jogerősen elítélt felnőtt férfiak töltik itt fegyház- vagy börtönbüntetésüket, emellett a környékbeli bíróságok által elrendelt letartóztatások végrehajtását is itt biztosítják. Az intézet befogadóképessége 646 fő, ám jelenleg 748 rabot őriznek itt. A hazai börtönök túlterheltsége évtizedes probléma, 2024 végén 104 százalékos telítettségről számoltak be a források. A váci elítéltek közül 12 fő életfogytig tartó szabadságvesztését tölti, és nagyjából 60 fő követett el médianyilvános bűncselekményt. A magyar szabályok szerint három intézettípus létezik: fegyház, börtön és fogház, amelyek között a felügyelet és a szabadság korlátozásának mértéke eltérő.
A váci intézet fegyház és börtön, tehát a legszigorúbb kategória, itt töltik büntetésüket a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői.
Kapuján belépve, szigorú ellenőrzés után egy inkább iskolának, mint börtönnek tűnő folyosóra érkezünk, vörösmárvány tábla hirdeti, hogy valamikor itt működött a Theresianum. A környezet józan szürkesége megtörik, ahogy ismét kilépünk innen egy kis belső udvarra, ahol színes-illatos rózsakertet találunk. Ennek ápolásáról a fogvatartottak gondoskodnak, de a börtön dolgozói használják, amikor lehetőségük nyílik némi pihenésre.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
A kívülről is két, jól elkülöníthető épületrészből álló fegyintézet hazánk legfestőibb kilátással rendelkező börtönének tűnik hosszú dunai panorámájával, de ne gondoljuk, hogy a rosszfiúk a szemközti Szentendrei-sziget látványába feledkezve javulnak. A parthoz közeli részen úgy alakítottak ki munkaállomásokat, műhelyeket, hogy ne lehessen kilátni. Bár régebben előfordult, hogy a rabok kiabálással zavarták az erre sétálókat, az utóbbi időben erre már nincs módjuk.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
A börtön kórháza 1931-ben készült el, és sokáig a legmodernebbnek számított Európában, jelenleg háziorvosi és fogászati alapellátást nyújt. Ha egy fogvatartott ennél komolyabb kórházi kezelésre szorul, akkor egy külső intézménybe szállítják. A korábbi kórházépületből kialakított körletben nagyobb lakózárkák kaptak helyet. Ezekben maximum 16 fős cellaközösségek működnek, amelyeket speciális szempontok alapján állítottak össze. Az elhelyezésnél figyelembe veszik a biztonsági kockázatot, a büntetés hosszát, azt, hogy az adott személy mennyire illeszthető be egy zárkaközösségbe. Külön részlegen kezelik a drogprevencióban részt vevőket, a vallásos, APAC-programban részt vevő foglyokat és az egészségügyi problémával küzdőket is. Aki dolgozik, az mindennap fürödhet, aki nem, annak kétnaponta nyílik erre lehetősége. Az együttélés szempontjából problémásabb, veszélyes arcokat ettől a résztől távolabb, magánzárkákban tartják fogva, a Büntetés-végrehajtás honlapján be is pillanthatunk egy ilyenbe.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
Az elítéltek két nagyobb, betonozott udvaron levegőzhetnek a számukra kijelölt időtartamban. A környezet nem embertelen, de nem is kifejezetten barátságos, a két udvart minden oldalról az épület szürke betontömbjei és szögesdrót veszi körül. Minden a puszta funkcionalitásra épül, még akkor is, ha vannak olyan, a fizikai és a lelki épülést szolgáló helyszínek, mint a könyvtár, a konditerem vagy éppen egy bolt. A váci börtön ráadásul a régebbi intézmények közé tartozik, az épület öregedése, a felújítások folyamatos kihívást jelentenek.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
A börtön területén kutyatelep is működik, mivel a munkát egy keresőkutya és három járőrkutya segíti. Meglepően sok keményfiú fél a kutyáktól, még úgy is, hogy komoly kiképzésnek és rendszeres tréningnek alávetett állatokról van szó. Az egyik legfiatalabb, Demóna a médiában is bemutatkozott. A 2,5 éves malinois tavaly kezdte meg kiképzését a váci börtönben, előreláthatólag 12 éves koráig folytatja majd a munkát.
A gulyáskrémbe rejtett mobiltelefon
Az elítéltek benti életét kreditrendszer szabályozza, amit a fogvatartottak jogaival foglalkozó Magyar Helsinki Bizottság részletesebben is bemutat. Ennek alapján a rabokat érkezésük után 4 kategóriába osztják büntetésük, előéletük és kockázati besorolásuk szerint. Mivel a cél a reintegráció és a beilleszkedés segítése, jó magaviselettel, megfelelő munkateljesítménnyel és különböző programokon való részvétellel pluszkreditpontokat lehet szerezni, fegyelemsértésért viszont pontlevonás és szigorúbb besorolás jár. Minél magasabb kategóriába tartozik egy elítélt, annál több lehetősége lehet például telefonálásra, látogatók fogadására vagy konditerem-használatra. A rendszer lényege, hogy a rabok ne büntetésként éljék meg a szabályokat, hanem érzékeljék, hogy viselkedésükkel javíthatnak a helyzetükön.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
A követelményeket betartani nem is olyan egyszerű. A reintegráció első lépése, hogy a fogvatartottak szigorú és meglehetősen monoton házirendet követnek, amelynek feltételei minden kategóriában valamelyest eltérnek. A rendszer része a korai kelés – 4.30-kor van ébresztő – és a szintén korai, 20.30-as villanyoltás. A legtöbben 6.30 és 13.30 között dolgoznak, ugyanis aki képes dolgozni, az munkára kötelezhető.
A börtön az egyetlen hely hazánkban, ahol közel százszázalékos a foglalkoztatottság.
Az elítéltek bért is kapnak, ami maximum a minimálbér harmada lehet. Ezt azonban nem költhetik el teljes egészében, ugyanis hozzá kell járulniuk fogvatartásuk költségeihez, illetve a pénz egy részét félreteszik szabadulásuk idejére.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
A váci intézet területén működik nyomda, könyvkötészet, varroda, fémtechnológiai és asztalosműhely is, emellett fogvatartottak dolgoznak a konyhán, az intézet karbantartásán, sőt bizonyos külső helyszíneken, például az egyik környékbeli település postáján. Munkahelyükre ebben az esetben természetesen őrizet mellett juthatnak el. A híradások szerint a hazai börtönökben sokan végeznek mezőgazdasági munkát, de a Büntetés-végrehajtás állományában dolgozók ruháját is fogvatartottak készítik. A váci börtön körül – természetesen őrizet mellett – is látni néha rabokat, hiszen a börtön körül is végeznek kisebb karbantartási munkákat, például kaszálást.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
Az oktatás szintén fontos része a reintegrációnak. A távoktatás általános iskola első osztályától indul, hiszen az elítéltek között akadnak olyanok, akik készségszinten sem tudnak írni vagy olvasni, mások néhány osztály elvégzése után maradtak ki az iskolából. Tanulásra nem lehet mindenkit kötelezni, de ösztöndíjjal és más kedvezményekkel a rabok többsége motiválható, sokan odabent teszik le az érettségit. Szakképzések is indulnak, elsősorban olyan területeken, ahol a szabadulás után reális esély lehet munkát találni. Ilyen például a burkolóképzés, amelynek – mert ez is fontos – minden szakasza megvalósítható a rácsok között, lehet csempézni a börtönben is. A bizonyítványban egyébként nem tüntetik fel, hogy a képesítést börtönben szerezték, ami szintén előny a későbbi elhelyezkedés szempontjából.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
A fogvatartottak pénzét egyéni számlán kezelik, erre a hozzátartozók is utalhatnak kisebb összegeket, ám csak meghatározott célokra, például étkezésre vagy kártyás mobil feltöltésére. A készpénz használata az esetleges üzletelések miatt szigorúan tiltott. A legkelendőbb tiltott cikk a börtönben a kábítószer és a mobiltelefon.
Mobilt például igen változatos méretben és módokon, krumpliba, sőt testüregbe rejtve is próbáltak már becsempészni. A legkreatívabb és igazán magyaros ötlet szintén Váchoz kötődik, valaki gulyáskrémTUBUSba rejtett egy telefont.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
Igazi kisvilág tehát az elítélteké, amely annyira sajátos logika szerint működik, hogy külön nyelve is van (a börtönszlengszótárba bármikor betekinthetünk). A börtönélet célja, hogy megszokják a rendszert és visszailleszkedjenek szabadulás után a mindennapokba. Ám nem mindenki jár sikerrel, az EU országaiban a két éven belüli visszaesés aránya jellemzően 30–50 százalék közt mozog. Sajnos a rabok körében önsértő magatartás is előfordul, Vácon 2023-ban kapott nagyobb nyilvánosságot egy eset, ekkor sikerült megakadályozni, hogy tragédia történjen. A barátoktól, családtól való elszigetelődés, az önrendelkezés hiánya és a bűntudat vagy a szégyenérzet is az öngyilkosság kiváltó oka lehet, az esetek elkerülésére börtönpszichológusok segítségét veszik igénybe.
Hölgyek a büntetés-végrehajtásban
Bár sokan motiválhatók, nem állíthatjuk, hogy minden elítélt csak a jelre vár, hogy tanulhasson és dolgozhasson. Itt is történnek kihágások, előfordult, hogy valaki vesztegetni próbált a rácsok mögül, más a cellatársával verekedett össze, közel két évtizede a börtönőrök túlkapásairól, majd javulásról is beszámolt a Helsinki Bizottság. Bár a túlterheltségből adódó problémák az őrök, a nevelők munkáját is megnehezítik, elmondásuk szerint alapvetően nem sokan keresik a bajt, inkább az a jellemző, hogy az elítéltek jutalmat remélve maguk számolnak be társuk kihágásáról:
Itt is igaz, ami az élet más területein is: amit ketten tudnak, azt egy harmadik is hamar tudni fogja, így a hír hamar eljut a mi fülünkbe is
– meséli egy börtönőr, aki egyébként egyáltalán nem hozza a smasszer sztereotípiáját, kifejezetten csinos hölgy. A női börtönőrök jelenléte egyáltalán nem szokatlan a férfiak számára fenntartott intézményekben. A körletek felügyeletében, az előállításban vagy a börtönből lebonyolított távmeghallgatások biztosításában ugyanúgy részt vesznek, mint férfi kollégáik. Egyetlen feladatot nem láthatnak el, a személyi motozást: ezt ugyanis csak az elítélttel azonos nemű személy végezheti.
Jobb oldalon Búzás Dorottya főhadnagy, a váci börtön munkatársa (Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
Út a szabadság felé
A váci fegyház szürke tömbjeiből szépségével kiemelkedik az 1855 és 1885 között emelt, háromhajós, neogótikus templom, amely országos szinten is kuriózumnak számít, csak Márianosztrán van hasonló színvonalú egyházi létesítmény egy börtön falai között. Fakarzatai, vaskorlátjai, megmaradt freskói és puttóábrázolásai ma is rendkívül látványosak. Orgonája, főoltárja és harangjai azonban eltűntek, az épületet ugyanis raktárként hasznosították a szocializmus alatt, kisebb felújítás után, 2000-től nyerte vissza eredeti funkcióját. Napjainkban több felekezet tart istentiszteletet, misét a falak között. Ezeken az alkalmakon együtt vehetnek részt a fogvatartottak és a börtönőrök.
A Váci Fegyház és Börtön központi raktára az egykori kápolnában, 1986 (Fotó: Urbán Tamás – Fortepan)
A Váci Fegyház és Börtön központi raktára az egykori kápolnában, 1986 (Fotó: Urbán Tamás – Fortepan)
A váci börtönben APAC-körlet is működik. A keresztény alapú rehabilitációs program eredetileg az 1950-es években Brazíliából indult, itt 2008-ban vezették be, Vatai Gyula korábbi parancsnok kezdeményezésére. Az APAC-körlet lakói ugyan kiváltságosnak tűnhetnek a többi fogvatartott szemében, hiszen külön részlegben, egymástól nem messzi cellákban kerülnek elhelyezésre. Életük azonban sok szempontból még szigorúbb, mint más elítélteké, hiszen a börtönnapirend mellett önként vállalnak egy vallási, közösségi szabályrendszert is. A program célja, hogy a hitre, a felelősségvállalásra és a közösség támogatására építve segítse a szabadulás utáni visszailleszkedést, a fogvartottak ezen az úton egymás hitére is támaszkodnak. Persze nem mindenkinek való a szigorú regula és a folyamatos önfegyelmen alapuló lelkiség. Ám aki megmarad a programban, az kisebb valószínűséggel esik vissza. A váci APAC-osok közül az elmúlt közel 20 évben, mióta a program működik, csak hárman kerültek újra a rácsok mögé.
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
(Fotó: Koncz Márton – We Love Budapest)
A börtönökben nem embereket őrzünk, hanem sorsokat
– fogalmaz Gottfried Richárd református börtönlelkész, ami azt a felelősséget is megmutatja, amivel egy átlagos Bv.-dolgozónak is meg kell küzdenie nap mint nap, amikor munkahelyén az elítéltekkel dolgozik.
Források:
(Borítókép: Koncz Márton – We Love Budapest)
Állítsd be a Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a We Love Budapest!
hirdetés
Folytatnád az olvasást? Szeretsz mindig képben lenni, érdekelnek a legújabb budapesti hírek, történetek? Iratkozz fel heti hírlevelünkre, az Insiderre, és legyél te a társaság iránytűje, ha éttermet, kirándulóhelyet vagy programot kerestek!
Címkék