A Nepál és Kína határán történt, több mint ezer halálos áldozatot követelő katasztrófa nemcsak a Himalája sérülékenységére világított rá, hanem arra is, hogy a gyorsan melegedő Európa magashegységeiben is hasonló folyamatok zajlanak. Az Alpokban az olvadó gleccserek és a felengedő permafroszt egyre instabilabbá teszik a hegyoldalakat, ami a szakértők szerint súlyos veszélyt jelenthet a jövőben.
Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!
Már több mint 1000 halálos áldozata van a Nepál és Kína határán történt természeti katasztófának, és több mint 4400 embert eltűntként tartanak nyilván – a mentőalakulatok attól tartanak, hogy számos munkás egy helyi vízerőmű-alagútjaiban rekedt, miután vastag sárréteg temette be a létesítményt, és mintegy 900 munkás tűnt el. A mentési munkák folyamatosan zajlanak, a hatóságok és a mentőalakulatok hatodik napja futnak versenyt az idővel.
Múlt szerdán, a reggeli órákban víz és sár zúdult alá a Trishuli-folyóból, az áradás épületeket sodort el, és mindent beborított sárral. A katasztrófát egy gleccser leomlása okozta – noha először földrengésre gondoltak –: maga az omlás idézte elő a földmozgást és az árvizet is.
Szakértők most arra figyelmeztetnek, hogy hasonló gleccseromlások fordulhatnak elő Európában is, mivel az Alpokban az olvadó jég és az olvadó permafrost destabilizálja a régiót.
Európa gyorsabban melegszik, mint bármely más kontinens, és a gleccserek olvadása az alpesi országokban már az elmúlt években is okozott katasztrófát, például Svájcban, ahol 2025 májusában a Birch-gleccserből szakadt le több millió tonna jég– és kőtörmelék, amely szinte teljesen maga alá temette a 800 éves, 300 lelkes Blatten falut, de ott legalább előtte evakuálták a települést.
Vízesés a Susten hágónál Bern kantonban – fotó: GettyImages
Összességében Svájc az elmúlt 50 évben 1200 gleccsert veszített, és mára már csak 1300 maradt, továbbá 2000 és 2024 között 38%-kal csökkent a svájci gleccserek térfogata.
A Protect Our Winter in Switzerland (POW) kezdeményezés még „Dicsőséges gleccsertúrát” (Glorious Glacier Ride) is szervez: egy kerékpároscsoport több mint 756 km-t teker Innsbrucktól Chamonix-ig, több mint 16 ezer méteres szintkülönbséget legyűrve, és áthaladva az Alpok néhány legikonikusabb és leggyorsabban zsugorodó gleccserén.
Miért? Mert ez a túra erőteljes emlékeztető arra, hogy mi forog kockán, ugyanis az Alpok gleccsereinek térfogata az elmúlt 25 évben közel 40%-ot zsugorodott.
Amit egyelőre Európa tehet, a fejlett monitoring-rendszerek kiépítése, korai figyelmeztetéssel, adekvát kommunikációval és adott esetben evakuálással, ami döntő lehet. A változó magashegyi környezetben a kérdés tehát nemcsak az, hogy hol és mikor válhat instabillá egy gleccser, hanem az is, hogy felkészültünk-e arra az esetre, ha ez megtörténik?
(Nyitókép: a nepáli katasztrófa, fotó: GettyImages)
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben