Kínai repülőgép a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 2026 augusztusában (Fotó: Magyar Hang/Lukács Csaba)
Minden bizonnyal minden eddigi rekordot megdönt az idei légiforgalom mértéke Magyarország és Kína között. Szijjártó Péter korábbi külügyminiszter februárban arról beszélt: az eddigi heti 42-ről 77-re növekszik a Budapestet kínai nagyvárosokkal összekötő járatok száma, amelyből 35 utasszállító és 42 áruszállító lesz. Úgy tudjuk, ez végül túlzottan optimista becslésnek bizonyult, de így is ugrásszerűen növekedett a légikapcsolat a két ország között.
A nyári szezonban az alábbi városok érhetőek el átszállás nélkül Budapestről a turisták számára:
Peking (Air China – napi járat)
Sanghaj (China Eastern/Shanghai Airlines – napi járat)
Kanton (China Southern – heti 4)
Sencsen (Hainan Airlines – heti 2)
Ningpo (China Eastern/Shanghai Airlines – heti 2)
Hszian (China Eastern/Shanghai Airlines – heti 1)
Csungking (Air China – heti 1)
Mindez azt jelenti, hogy az idei nyári szezonban a tavalyinál százezerrel több (!), összesen 357 300 ülőhely érhető el a két ország között, ezzel Budapest Kína egyik legfontosabb európai csomópontjává vált.
Ráadásul a járatok többsége tömve van: munkatársunk múlt hét kedden repült Shanghajba egy csoporttal úgy, hogy az utastársak egy része a becsekkolásnál várólistára került, e hét hétfőn pedig a Peking–Budapest útvonalon jött haza egy szintén zsúfolásig tele járaton. Mindkét gépen a kínai utasok mellett bőven voltak magyarok is, sőt sokan más uniós országokból.
A kínai járatok népszerűsége több oknak köszönhető, de ezek közül a legfontosabb az olcsóbb jegyár és a rövidebb menetidő. Mivel az orosz-ukrán háború kirobbanásakor az orosz gépeket az EU kitiltotta az unióból, válaszul Oroszország sem engedi át területén a EU-s országok légitársaságait, így azok jókora kerülőre kényszerülnek. Az pedig hosszabb menetidőt és több elfogyasztott üzemanyagot, így drágább jegyárakat is jelent. Ráadásul a kínai gépek hatékony üzemeltetését jelentősen segíti a hatalmas áruforgalom is: az utasszállító gépek csomagterében jelentős mennyiségű úgynevezett belly-cargo, vagyis alsó rakteres csomag is érkezik Budapestre.
A fenti légitársaaságokkal utazó magyar és uniós turisták jelentős része átszállásra használja a kínai nagyvárosokat – Távol-Keletre és Dél-Ázsiába, de akár még Ausztráliába is így tudnak olcsóbban és sok esetben gyorsabban eljutni.