Először ül össze a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság. A Tisza-frakció kezdeményezésére létrehozott parlamenti testület feladata annak feltárása, hogyan született meg 2023-ban az a kegyelmi döntés, amelynek következtében K. Endre mentesült a rá kiszabott büntetés hátralévő részének letöltése alól.
A bizottság elnöke, Schummer Orsolya a testület alakuló ülése előtt azt mondta, az ügyben nem szeretnének megállni a már ismert szereplőknél és az eddigi dokumentumoknál. A döntés előkészítését, a miniszteri ellenjegyzést és az azokhoz kapcsolódó folyamatot is megvizsgálják.
hirdetés
X
A meghallgatások néhány héten belül elkezdődhetnek. Schummer közölte, hogy első körben Novák Katalin volt köztársasági elnök és Balog Zoltán református püspök, korábbi miniszter meghallgatását fogja javasolni.
Kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy
Orbán Viktor is listára kerülhet.
A bizottság elnöke szerint azt kell megvizsgálniuk, hogy az iratok és a meghallgatások alapján kiknek lehetett szerepük a döntésben. Ha a vizsgálat során olyan információk kerülnek elő, amelyek ezt indokolják, a volt miniszterelnök meghallgatása sem kizárt.
Pénzbírság és akár elővezetés is jöhet
A parlament május végén döntött a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság létrehozásáról. A testület munkája előtt a parlament olyan szabályokat is elfogadott, amelyek a vizsgálóbizottságok számára erősebb eszközöket biztosítanak.
A beidézett személyeknek meg kell jelenniük a meghallgatáson. Ha ezt megtagadják, pénzbírsággal sújthatják őket, szükség esetén pedig elővezetésre is sor kerülhet.
Schummer Orsolya, a Tisza Párt frakcióvezetõ-helyettese, a kegyelmi botrány felelõseit feltáró vizsgálóbizottság elnöke a bizottság alakuló ülése elõtti a párt sajtótájékoztatón az Országház Mikszáth Kálmán termében 2026. szeptember 2-án.
Fotó: MTI/MTVA / Máthé Zoltán
Schummer Orsolya szerint minden ülést nyilvánosan tartanak. A bizottság dokumentumokat kérhet be az érintett minisztériumoktól és intézményektől, és személyesen is meghallgathatja azokat, akik részt vettek a kegyelmi ügy intézésében.
A bizottság elnöke szerint a vizsgálat nem K. Endre bírósági ügyének újratárgyalására szolgál. Azt akarják feltárni, hogyan jutott el a kegyelmi kérelem a köztársasági elnökig, kik foglalkoztak vele, milyen vélemények születtek, és hogyan változott meg az eredeti javaslat.
Schummer szerint láthatólag volt egy olyan informális lobbihálózat, amely hatással lehetett a döntésre.
Novák Katalin minden ismert szakmai és tanácsadói vélemény ellenére adott kegyelmet, így joggal feltételezhetjük, hogy valamiféle informális lobbi húzódik a döntéshozatal hátterében
– mondta.
A tiszás politikus szerint a vizsgálat időbeli keretei sem szűkülnek le a 2023-as kegyelmi döntésre. A testület azt is megnézi, hogyan maradhatott hosszú időn keresztül a gyermekvédelmi rendszerben V. János, a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatója.
Schummer felidézte: V. Jánosról korábban több jelzés is érkezett, ennek ellenére a pozíciójában maradt, sőt kitüntetést is kapott.
A bizottság elnöke szerint Orbán Viktor korábban segítette V. János önkormányzati kampányát, és szerinte legkésőbb a 2000-es évek elejére kialakulhatott az a politikai kapcsolatrendszer, amely hozzájárulhatott ahhoz, hogy V. János a gyermekvédelmi rendszerben maradjon.
Schummer azt is mondta: feltételezhető, hogy ez a politikai és informális kapcsolatrendszer K. Endre ügyében is szerepet játszhatott. Ennek tisztázására azonban éppen a most induló vizsgálat szolgál.
Még ezen a héten elkezdődhet az iratok bekérése
A szerdai alakuló ülésen még nem a tanúmeghallgatásokkal kezdődik a munka. A bizottság elfogadja az ügyrendjét és a munkatervét, valamint meghatározza, milyen dokumentumokat kér be első körben.
Schummer szerint az ügyrendi és munkatervi javaslatot már előzetesen megkapták az ellenzéki képviselők is. Novák Előd írásban tett módosító javaslatokat, ezeket az alakuló ülésen megvitatják. Zsigó Róbert, a Fidesz képviselője előzetesen nem jelzett módosítási szándékot.
Ha az ülésen elfogadják a terveket, a bizottság titkársága már ezen a héten elküldheti az első iratbekérő leveleket.
A testület többek között a kegyelmi felterjesztések, az indoklások, a miniszteri ellenjegyzéshez kapcsolódó dokumentumok és a döntés előkészítésében részt vevő szereplők anyagai iránt érdeklődik.
Schummer szerint a későbbiekben
volt minisztereket, elnöki tanácsadókat, minisztériumi főosztályvezetőket és korábbi kormányzati tisztségviselőket is meghallgathatnak.
Novák kegyelmet adott, noha a szakmai vélemények ezt nem támogatták
A vizsgálat egyik fő kérdése az lehet, hogy miért döntött Novák Katalin a kegyelem megadása mellett.
A 2026 májusában nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztálya nem támogatta K. Endre kérelmét. Répássy Róbert akkori államtitkár szintén az elutasítást javasolta.
A Sándor-palota által közzétett iratokból pedig az derült ki, hogy az államfő hivatalának Alkotmányossági és Jogi Igazgatósága is elutasító javaslatot készített.
A 2023. április 24-én készült feljegyzés kétféle döntési változatot tartalmazott: egy elutasítót és egy kegyelmet engedélyezőt. Maga a feljegyzés az elutasítást javasolta.
Novák Katalin április 27-én valamiért mégis a kegyelmet megadó határozatot írta alá.
A Sándor-palota dokumentuma szerint a szokásos eljárásrendtől eltérően az aláírt határozat nem került vissza az igazgatósághoz. Az ott dolgozók csak később, az igazságügyi miniszteri ellenjegyzésből értesültek arról, hogy az államfő a javaslattal ellentétes döntést hozott.
Az ügyiratban arra sincs magyarázat, hogy miért kapott kegyelmet K. Endre.
Ez a kérdés több mint két évvel a botrány kirobbanása után is megválaszolatlan. Erre pedig alighanem csak a volt köztársasági elnök tud válaszolni
Innen indult
K. Endre a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese volt. A bíróság szerint segített eltussolni az intézmény igazgatója, V. János által elkövetett szexuális bűncselekményeket, és nyomást gyakorolt az egyik áldozatra.
K. Endrét jogerősen elítélték. Novák Katalin 2023-ban, a pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi döntések egyikeként mentesítette a büntetés hátralévő részének letöltése alól.
Az ügy 2024 februárjában került a nyilvánosság elé, miután egy bírósági döntést ismertető cikkből kiderült, hogy az államfő kegyelmet adott K. Endrének.
A botrány néhány nap alatt az Orbán-kormány legsúlyosabb problémájává vált. Novák Katalin lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, Varga Judit pedig távozott az igazságügyi miniszteri posztról és visszavonult a közélettől. Varga Judit volt az, aki miniszterként ellenjegyezte Novák kegyelmi döntését.
A kegyelmi ügy Balog Zoltán szerepét is a figyelem középpontjába állította. A volt humánminiszter később maga is elismerte, hogy közbenjárt K. Endre ügyében Novák Katalinnál. A most induló vizsgálat egyik kérdése az lehet, hogy pontosan milyen hatással volt ez a közbenjárás a kegyelmi döntésre.
A dokumentumok még nem adtak minden kérdésre választ
Az új kormány és a Sándor-palota által azóta nyilvánosságra hozott iratok bár több részletet tisztáztak a 2023-as eljárásból, de a lényeg továbbra sem vált nyilvánossá,
azaz, hogy mi indokolta Novák Katalin döntését, ami végül nemcsak a saját bukását hozta, hanem rásegített a Fidesz-kormány komoly választási vereségére is.
Az első nevek már megvannak: Schummer Orsolya Novák Katalin és Balog Zoltán meghallgatását kezdeményezi.
És ha a vizsgálat során újabb nevek kerülnek elő, akkor azokat is beidézik, ha kell, akár Orbán Viktort és Varga Juditot is. Az ígéretek szerint
tabuk nélkül vizsgálódnak majd.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!