Schummer Orsolya, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság elnöke, a Tisza Párt frakcióvezető-helyettese az alakuló ülést megelőző sajtótájékoztatóján többek között arról beszélt, hogy dokumentumokat vizsgálnának és meghallgatásokat tartanának. A bizottság elnöke javaslatot tehet Novák Katalin, Varga Judit, valamint Balog Zoltán meghallgatására is. A vizsgálóbizottság azt derítené ki, hogy Novák Katalin miért részesítette elnöki kegyelemben K. Endrét, miközben a közvetlen munkatársai és az Igazságügyi Minisztérium sem javasolta a kérvény aláírását.
A vizsgálóbizottság kormánypárti elnöke lapunk kérdésére elárulta, hogy a vizsgálóbizottság tervezett munkarendjét előzetesen megkapták az ellenzéki képviselők is. Novák Előd írásbeli módosító javaslatokat tett, amelyeket az alakuló ülésen megvitattak. Zsigó Róbert tagcsere után került a bizottságba, a fideszes képviselő írásban nem jelzett módosító javaslatot.
Schummer Orsolya az ülés elején kifejtette: feladatuk vizsgálni, hogy a kegyelmi döntés előkészítése, az ellenjegyzése, valamint az eljárása megfelelt-e a jogállamiság, az átláthatóság, a gyermekvédelmi szempontok és a közérdekű állami döntéshozatal követelményeinek. Feltárnák, hogy kik és milyen szerepet játszottak a kegyelmi döntésben. Azt is vizsgálnák, hogy milyen formális vagy informális lobbitevékenység érvényesült, valamint megállapítanák, hogy kiket terhel felelősség.
A bizottság elnöke jelezte, hogy a dokumentumok vizsgálata mellett meghallgatásokat is tartanának. Ha valaki önhibáján kívül nem jelenik meg a bizottsági meghallgatáson, pénzbírsággal büntethető, valamint akár elő is vezettethetik.
Schummer Orsolya ismertette, hogy az ülés előtt egyedül Novák Előd élt módosító javaslattal. A Mi Hazánk Mozgalom politikusa azt javasolta, hogy a vizsgálóbizottság tagjai kizárólag személyesen vehessenek részt az üléseken, ne legyen lehetőség a helyettesítésre, viszont a Tisza képviselői leszavazták, tekintettel arra, hogy az Országgyűlésről szóló törvény biztosítja a helyettesítés lehetőségét.
„Kicsit csalódás nekem, hogy az első ülésre csak ma kerül sor”
Novák Előd első felszólalásában közölte: „A kegyelmi botrány alapja a bicskei homoszexuális pedofilbotrány. Alaposan meg kell vizsgálnunk az ügyrendet és a bekérendő dokumentumok listáját szintúgy. Amikor az Országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalások zajlottak, magam javasoltam vizsgálóbizottságot, amit Magyar Péter támogatott.”
Kicsit csalódás nekem, hogy az első ülésre csak ma kerül sor, pedig az eredeti előterjesztés szerint szeptember végére már be is kellett volna fejeznünk a munkánkat. Ugyan a határidő kitolódott december végéig, de még az ügyrendet sem fogadtuk el
– fogalmazott Novák Előd, hozzátéve: elvi alapon mindig kifogásolta azt a helyettesítési rendszert, hogy egy képviselő úgy gyakorolja a bizottsági ülésén a szavazati jogát, hogy nincs jelen.
Zsigó Róbert, a Fidesz képviselője jelezte: Máthé Zsuzsát, a KDNP politikusát megműtötték, ezért helyettesíti.
A bizottság végül egyhangúlag elfogadta az ügyrendet.
Több szakaszban vizsgálnák az ügyet
Schummer Orsolya úgy látja: „A kegyelmi döntés súlya csak akkor érthető meg teljesen, ha világosak az előzmények, hogy 2011-ben és 2012-ben milyen bejelentések érkeztek és milyen intézkedések történtek vagy maradtak el, miért nem indult olyan eljárás, ami megakadályozhatta volna V. Jánost a visszaélések elkövetésében. A vizsgálatot annak a feltárásával kell indítani, hogy V. János hogyan úszta meg évekig a felelősségre vonást. Tisztázni kell, hogy miért nem történt időben érdemi intézkedés, miért maradhatott pozícióban az érintett vezető, és hogyan fordulhatott elő, hogy kitüntetésben részesült.”
A következő szakaszban vizsgálnák a kegyelmi eljárást, feltárnák, hogyan jutott el K. Endre kegyelmi kérelme a Sándor-palotába, milyen szakmai vélemények születtek, és hogyan kaphatott egy szakmailag nem támogatott vagy aggályos kérvény pozitív elbírálást.
Az ügy legfontosabb kérdése, hogy a döntés a rendes hivatali és szakmai előkészítési mechanizmusokon keresztül született meg, vagy kívülről érkező politikai, személyes informális nyomás hatására megkerülték ezeket a garanciákat. Több olyan szál is felmerült, ami informális befolyásolásra utal. Ha a kegyelmi döntés mögött nem jogi vagy méltányossági megalapozottság, hanem személyes, egyházi vagy politikai közbenjárás állt, az a teljes állami döntéshozatal integritását érinti. A felelősségi lánc részletei nem váltak teljesen átláthatóvá
– fogalmazott Schummer Orsolya.
Novák Előd arra hívta fel a figyelmet, hogy a Mi Hazánk Mozgalom a pedofil bűnelkövetők kémiai kasztrációjának bevezetését javasolja. Schummer Orsolya arra kérte az ellenzéki politikust, hogy tartózkodjon az egyéb témák behozatalától.
Novák Előd végül konstruktív együttműködést ajánlott, ezért támogatta a munkaterv elfogadását, bár szerinte lehetne fogást találni rajta, de a legfontosabb, hogy elinduljon a munka.
Zsigó Róbert is azt ígérte, hogy partnerek lesznek a folyamatban.
Nem gondolom, hogy bárki lenne a magyar parlamentben, aki ne mondaná azt, hogy rossz döntés született
– hangsúlyozta a Fidesz képviselője, megjegyezve, azt nem lehet állítani, hogy az előző kormány idején ne történt volna semmi, törvényi szigorítást fogadtak el.
Több intézménytől is dokumentumokat kérnek
A következő napirendi pont a vizsgálathoz szükséges bekérendő iratok listáját tartalmazta. Novák Előd azt javasolta, hogy az adatkérést egészítsék ki a 2011-től kegyelemben részesített személyek listájával, a döntések indoklásával, valamint az előterjesztőkkel és a jogi képviselőkkel.
A kormánypárti képviselők nem támogatták a javaslatot, azzal indokolva, hogy a vizsgálóbizottság kizárólag K. Endre kegyelmi ügyében jogosult a vizsgálatra, tehát nem ismerhetik meg azokat az iratokat, amelyek nincsenek összefüggésben a konkrét kegyelmi döntéssel.
Novák Előd jelezte, hogy a munkaterv szerint a vizsgálatok a 2011-től napjainkig terjedő időszakot fogják át, ezért tágabb kitekintésben is bekérhetnék az iratokat, amelyekben akár találhatnának is valamit, ami megváltoztatja a kontextusát a vizsgált ügynek. A Mi Hazánk politikusa úgy vélekedett, az egyik fő tanulsága lehet a vizsgálatnak, hogy a kegyelmi döntéseket nyilvánossá kell tenni.
A vizsgálóbizottság döntése értelmében az Igazságügyi Minisztériumtól, a Sándor-palotától, a Fővárosi Önkormányzattól, a bicskei gyermekotthontól, valamint az illetékes gyámhatóságtól és kormányhivataltól kérnek be dokumentumokat, tíznapos teljesítési határidővel.
Novák Előd rögtön kitűzte volna Novák Katalin és Varga Judit meghallgatásának időpontját, de leszavazták
Novák Előd végül arra is javaslatot tett, hogy döntsenek az első meghallgatásokról. A politikus hangsúlyozta: Novák Katalin, Varga Judit és K. Endre olyan kulcsfigurái az ügynek, hogy vitán felül áll az akár többszöri meghallgatásuk is.
Zsigó Róbert hatékonyabbnak tartaná, ha a bizottság elnöke a következő ülésre beterjesztene egy meghallgatási ütemezési tervet. „Az, hogy most elkezdünk ötletelni, neveket feldobálni, hogy kit hallgassunk meg, nem segíteni, hanem hátráltatni fogja a munkánkat” – mondta a Fidesz képviselője.
Borics Mihály, a Tisza Párt képviselője egyetértett Novák Előddel abban, hogy az említett három személy kardinális szerepet töltött be az ügyben, viszont a munkatervben rögzítve van, hogy melyik időszakot mikor vizsgálják. Borics Mihály rámutatott: a 2010-es évek elején – a vizsgálat első két szakasza ezt az időszakot érinti – Novák Katalin nem volt köztársasági elnök, ahogy Varga Judit sem miniszter. Borics Mihály egyébként támogatja Novák Katalin, Varga Judit és K. Endre meghallgatását, viszont a Tisza képviselői – a fideszes Zsigó Róbert tartózkodása mellett – leszavazták Novák Előd javaslatát az első időpont kitűzéséről.
(Borítókép: A kegyelmi ügyet vizsgáló parlamenti bizottság ülése 2026. szeptember 2-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!