Kikerült a 2026-os költségvetési törvényből a nyugdíjprémiumokra szánt összeg. A Nyugdíjprémium céltartalék című tétel 24,3 milliárd forintot tett ki a Fidesz-KDNP kormány által tavaly elfogadott törvény értelmében. Hétfőn viszont a Tisza-kormány pénzügyminisztere, Kármán András törvénymódosítást nyújtott be.
A tárcavezető által összeállított dokumentum hosszan sorolja az előző kormány kritikáit, egyben megágyazva annak, hogy mind a bevételi, de még inkább a kiadási oldalt, illetve a hiánycélt alaposan megváltoztatják.
hirdetés
X
Módosult hiánycél
A tervezet szerint az új kiadási főösszeg 49 ezer milliárd forintra, a bevételi pedig közel 42 ezer milliárd forintra módosul majd várhatóan, míg a hiány ezek alapján 7,1 ezer milliárdra rúg majd. GDP-arányosan ez 7,5 százalékos hiány, amely jóval magasabb, mint az eredetileg tervezett.
A Fidesz-KDNP kormány által tavaly benyújtott törvény még 4,2 ezer milliárdos hiánnyal számolt, bár szakmai szervezetek már tavasszal, a választások előtt is többször figyelmeztettek, hogy kiigazításra lehet majd szükség. Ez tehát most meg is történt, mint ahogyan több területen is változtak a főbb számok.
Nyugdíjakra – az év eleje, azaz a korábbi költségvetés óta belépő új jogosultak és többnyire a 14. havi nyugdíj idén elkezdett bevezetése miatt –, pontosabban a korhatár felettiek öregségi nyugdíjaira több mint 200 milliárd forinttal többet költ majd idén az állam,
összesen 5484 milliárd forintot.
Ebbe ráadásul még nem tartozik bele a januártól életbe lépő nyugdíjemelés, amely szerint a legkisebb nyugdíj összegét 28 500 forint helyett 120 ezer forintban állapítják meg.
Szintén emelkedett a nők korhatár alatti nyugellátására fordítandó összeg, közel 20 milliárd forinttal. Ugyanakkor eltűnt egy fontos tétel a költségvetési törvényből, amely minden nyugdíjast érint. A Tisza-kormány immár nem tervez nyugdíjprémiummal,
amelyre a korábban említett 24,3 milliárd forintot különítette el az előző kabinet.
Eltűnt a prémium
A nyugdíjprémium szó – ahogyan arra már tavasszal is utaltunk – teljesen kikerült a költségvetési módosítóból és a tételek közül is. Erre persze van megfelelő magyarázat. A nyugdíjprémium egy évente egy alkalommal, általában novemberben kifezetendő juttatás, amely akkor lép életbe, ha a gazdasági növekedés kiugróan magas, azaz meghaladja a 3,5 százalékot.
Ha a GDP-növekedés ezt eléri, akkor a novemberi nyugdíj negyedét, de legfeljebb 20 ezer forintot kell megszorozni a 3,5 százalékot meghaladó résszel.
Lassabb gazdaság
A tavaly tavasszal elfogadott költségvetés még 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számolt, emiatt különítettek el 24 milliárd forintot, hiszen ez esetben minden jogosultnak fejenként 12 ezer forintot kellett volna kifizetni.
Ez viszont a költségvetési módosító alapján már biztosan nem lesz, de persze csoda is kellene, hogy a jelenlegi előrejelzések alapján a gazdasági növekedés elérje a 3,5 százalékot. Sőt, lassan már a 2 százalék is az lenne, hiszen a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a második negyedévben a második becslés szerint 1,7 százalékkal nőtt a gazdaság, ahogyan az első fél év szerint is ennyi volt a GDP-növekedés az előző évhez képest.
A második félévben így már gyakorlatilag nulla az esélye annak, hogy ez a mutató 3,5 százalék fölé kússzon,
a legtöbb előrejelzés 1,5 és 2 százalék közé várja a GDP-növekedést.
A Magyar Péter vezette kormány még az optimistábbak közé tartozik, hiszen épp a költségvetési módosítóból derül ki, hogy a kabinet előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2026-ban 2 százalékkal bővülhet. Az előző kormány egyébként tavasszal már szintén lejjebb faragott a gazdasági várakozásokból.
Nem lesz korrekció sem
Sőt, a nyugdíjasok várhatóan nem csak a prémiumtól esnek el, hanem a nyugdíjkorrekciótól is, mivel az infláció jóval kedvezőbben alakul idén a vártnál. Az év eleji, 3,6 százalékos nyugdíjemelés további bővítésére nem lesz szükség, hiszen a Tisza-kormány várakozása szerint az éves átlagos infláció 1,6 százalék körül alakulhat.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!