Szinte minden magyarországi település fejlődött 2014 óta, de a fejlődés ütemében elég nagy különbségek vannak, derül ki az Egyensúly Intézet 2026-os Településindexéből. A megyeszékhelyek között előretörtek az iparvárosok, a nagyvárosoknál kisebb, de 15 ezer lakos feletti települések pedig leginkább az energetikai és a logisztikai központ jellegüknek köszönhették a fejlődésüket.
Egy település dinamikus fejlődéséhez két tényezőre van a legnagyobb szükség: minél magasabb a diplomások aránya, annál jobban fejlődik egy település, a második legfontosabb tényező pedig a Budapesthez való közelség. Az Egyensúly Intézet szerint kulcsfontosságú a diplomás lakosság helyben tartása és odavonzása, ha egy település hosszú távon nagy fejlődési pályát szeretne befutni.
Az Egyensúly Intézet 2024-ben létrehozott Településindexe 3154 magyar település és 23 budapesti kerület fejlettségét hasonlítja össze és állítja sorrendbe, több mint 360 ezer nyilvánosan hozzáférhető statisztikai adat és 53 indikátor alapján. A teljes lista ezen a honlapon érhető el, ahol mindenki rákereshet saját lakhelyére is. Az indexet évente frissítik, a települések fejlettségét pedig kategóriánként értékelik. A legfejlettebb és a leggyorsabban fejlődő településeket listázó elemzésen túl összegyűjtöttük a tanulmány legfontosabb állításait.
Feltörő iparvárosok, pörgő turizmus
A fejlettségi rangsorban a fővárosi kerületek között a turisztikai és üzleti központként működő V. kerület (Belváros-Lipótváros) került az első helyre, ami nemcsak a legfejlettebb, hanem a legdinamikusabban fejlődő városrész is lett. A rangsorban a VI. kerület (Terézváros) követi, harmadik helyen a történelmi hagyományokban és presztízsberuházásokban bővelkedő I. kerület végzett.
A fejlődés ütemét nézve az V. kerület mellett két másik városrész emelkedik ki: a nagyszabású városrehabilitációs programokon átesett VIII. kerület és a XI. kerület, ahol több új lakó- és irodapark is épült az előző években.
A megyeszékhelyek között Székesfehérvár végzett elsőként, ami erős ipari bázisának és kedvező elhelyezkedésének köszönhetően 2014 óta őrzi a pozícióját. Mögötte helycsere történt, Veszprém gazdasági és kulturális erősödése miatt a harmadikról a második helyre ugrott, a korábban második helyen végző Eger a harmadik helyre csúszott vissza.
Nagyot változott a fejlődési dinamika rangsora a nagyvárosoknál: itt Miskolc végzett az első helyen,
megelőzve a szintén nagy fejlődést felmutató Pécset és Debrecent. Az ugrásszerű fejlődés Miskolcnál a legfejlettebb nagyvárosok rangsorában is meglátszik, a megyeszékhely négy pozíciót javítva a tizedik helyen áll a megyeszékhelyek mezőnyében.
A 15 ezer fő feletti lakosságú városoknál a rangsort leginkább a gazdasági potenciál alakítja, azon belül is leginkább az energetika és a logisztika húzza a fejlődést. A fejlődési rangsort az olajfinomítójáról ismert Százhalombatta vezeti, a 2014-es hatodik helyről tornázta fel magát az első helyre. Azt követi Budaörs, ami a budapesti agglomeráció logisztikai és kereskedelmi központja, harmadik helyen az atomerőműnek köszönhetően kiemelkedő bevétellel bíró Paks áll.
15 ezer fő alatt Balatonfüred emelkedik ki, a kisváros mindkét rangsort vezeti, a tanulmány szerint a város helyezése a minőségi turizmus és tudatos városfejlesztés gazdaságélénkítő hatását mutatja. A fejlettségi listán a vegyiparáról ismert Tiszaújváros áll a második helyen, harmadik helyre a fővárosi agglomerációban található Törökbálint került. A fejlődés mértékét tekintve Aszód és Balatonboglár követi Balatonfüredet.
A falvak abszolút győztese unortodox utat járt be
A legkisebb, ötezer lakos alatti kistelepülések kategóriája hozta a leglátványosabb elmozdulásokat, viszont a dobogós helyezettek között szinte minden települést a turizmus húzott felfelé, az abszolút első helyezett viszont a NER-nek köszönheti a sikerszériát.
A fejlettségi rangsor első helyét Felcsút vette át, aminek a felívelése 2014 óta tart, korábban csupán az 59. helyen állt.
A NER szimbolikus központjává vált falu húzómutatói a szelektív hulladékgyűjtés, a gimnáziumi tanulók száma és a lakosok jövedelme volt. Felcsút egyébként az egy főre jutó jövedelmi listán is kiemelkedően jól szerepelt, a faluban egymilliárd forint jutott átlagosan egy tőkésre.
A körülötte elhelyezkedő falvak sorsa viszont kevésbé szerencsésen alakult: Szár például több mint 200 helyet csúszott a rangsorban, a közeli Szárliget pedig 590 hellyel hátrébb végzett, így ebben az esetben nem beszélhetünk arról, hogy a dinamikusan fejlődő falu magával húzta a környezetét is.
A második helyezett gyógyturizmusára építő, nemzetközileg is ismert Hévíz, míg a harmadik Tihany. Ami a fejlődés tempóját illeti, a dinamikai listát itt is Felcsút vezeti. A fejlődési ütemet tekintve a második helyet a Balaton-parti Szántód szerezte meg, a harmadikon a Veszprém megyei, gazdaságilag rendkívül aktív Nemesvámos végzett.
A visszaesők
Az egész országban mindössze 24 kistelepülés esett vissza 2014 óta, ez a mezőny kevesebb mint 1 százalékát jelenti. 15 ezer fő feletti városok közül 2014 óta egyetlen település sem esett vissza, összességében mindegyik javított az indexpontszámán.
A legnagyobb zuhanást (−5,06 pont) a 27 fős Sima produkálta, ott nagyjából egy család elköltözése is földcsuszamlás-szerűen megbolygatja a statisztikát. A visszaesők nem a nyomorgó falvak voltak, jellemzően az átlagnál fejlettebb helyzetből indultak, hanyatlásuk oka pedig sokszor prózai volt: bezárt a bolt, leépült a szociális ellátás, például ellehetetlenült vagy megszűnt a házi segítségnyújtás. Rajka az egyetlen település a kistelepülési kategórián kívül, ahol egyáltalán csökkent a pontszám. Ennek oka, hogy a határ menti település lakossága robbanásszerűen nőtt, de az infrastruktúra nem követte ezt, közben sokan Szlovákiában dolgoznak és ott adóznak.
A Településindex egyik legfontosabb tanulsága, hogy míg a nagyobb városoknál és megyeszékhelyeknél a fejlettségi különbségek csökkenése figyelhető meg, addig a kisvárosok, nagyobb községek és kistelepülések körében erősödtek a fejlettségbeli egyenlőtlenségek. A 15 legelmaradottabb kistelepülés elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplénben, Baranyában és a zalai aprófalvas térségben található. Az ország legkevésbé fejlett települése jelenleg a közel 600 fős Csenyéte, ezt Szakácsi, Bódvalenke és Gadna követi. A négy település Borsod északi részén, a szlovák határhoz közel található.
Érdekes részlet, hogy a szolidaritási adó több településnél relatív visszaesést okozott, Budaörs ezért vesztette el korábbi első helyezését, továbbá Tiszakécske 14, Bugyi 12, Kazincbarcika pedig 8 helyet csúszott vissza – összességében tehát nem lett rosszabb a helyzetük, de a többiekhez képest romlott a helyezésük. A szolidaritási hozzájárulás 2017 óta létezik, és elméletileg az a célja, hogy a helyi iparűzési adó újraosztásával segítse a szegényebb önkormányzatokat.
Az utóbbi években az a helyzet alakult ki, hogy a települések 4 százaléka fizette a szolidaritási adó 60 százalékát, amit a kormány a költségvetés befoltozására használt. Idén áprilisban több város bojkottálta az adó befizetését, köztük Szolnok, Érd, Nagykanizsa, Orosháza, Ajka, Szentes, Hódmezővásárhely és a főváros XVIII. kerülete. A városvezetők arra hivatkoztak, hogy ne a leköszönő kormány rendelkezzen az összegről, valamint reményüket fejezték ki, hogy a Tisza-kormány alatt visszakapják az önkormányzatok az autonómiájukat.
A tanulmányból az is kiderül, hogy 2014 óta az egész országban mindössze néhány kistelepülés indult el érdemben lefelé a lejtőn. A visszafejlődés jellemzően a korábban kedvezőbb helyzetű települések pozícióvesztését mutatja meg, nem pedig a perifériák további gyengülését. Az is meglepőnek hathat, hogy a turisztikai-vendéglátó települések a legkisebb csoport (mindössze 124 település), mégis ők fejlődtek a leggyorsabban (+3,3 átlag).
Nőtt a közbiztonság, de itt is vannak leszakadók
Az interaktív térkép előfizetéses verziójában a több tucat indikátorra is lehet szűrni. Mi a közbiztonság alakulására kerestünk rá, amiből kiderült, hogy az ezer főre jutó bűncselekményekre szűrve 2014 óta a Borsod megyei Debrétén (+195), a zalai Gyűrűsön (+128) és a szintén zalai Pusztaapátin (+75) nőtt meg jelentősen a bűncselekmények száma, a közbiztonság viszont nagymértékben javult a baranyai Kóróson (–346), a Fejér megyei, Felcsúthoz szintén közel eső Alcsútdobozon (–293) és a zalai Lendvajakabfán (–250).
Az Egyensúly Intézet elemzése rávilágít az agglomerációs települések egyik legsúlyosabb árnyoldalára, azaz hogy a népességrobbanást a helyi infrastruktúra sokszor képtelen követni. A jómódú agglomerációs települések hiába vonzzák be a magas jövedelmű és képzett lakosságot, a helyi szolgáltatások hamar túlterheltté válnak. A gyorsan növekvő lakosság igényeivel a helyi egészségügyi ellátás, a közoktatás, a kiskereskedelem és a szociális hálózat egy idő után már nem tud lépést tartani. Emiatt hiába dinamikus a beköltözési hullám, megfelelő infrastruktúra és szolgáltatási bővítés nélkül a települések visszacsúszhatnak a fejlettségi szempontok alapján.
A Településindexszel részletesen a Magyarország Jövő Időben podcast hamarosan megjelenő adásában is foglalkoztunk.