Kaló Zoltán, a NEAK főigazgatója az intézmény terveit ismertetve elmondta, hogy elindult egy szemléletváltás a bizonyítékokon alapuló, adatvezérelt döntéshozatal felé. Felvettek egy betegképviseleti koordinátort, erős, akadémiai hátterű elemzői csapatot építenek, és értékalapú finanszírozási ösztönzőket vezetnének be. Ha az ígértnél kevesebbet tud a gyógyszer – amit mérni is fognak –, akkor vissza kell fizetnie az államnak a támogatás egy részét.
Ez egy teljesen más döntéshozatali megoldás, mert nem gyógyszert vásárolunk, hanem egészséget. Ha nincs egészség, nincs finanszírozás
– mondta a Telexnek adott interjújában. Hasonló logika működne a kórházakban is: a jobb betegelégedettség több, míg a magasabb szövődményszám kevesebb finanszírozást jelentene. Ezeket a változásokat négy év alatt, fokozatosan vezetnék be.
A korábbi gyakorlatokkal kapcsolatban Kaló óvatosan fogalmazott: sok mindent látnak, ami a „szürke zónába” tartozik és nem tudják, hogy megfelel-e a jogszabályoknak. Egyelőre a működőképes rendszer felépítésére koncentrálnak. Szerinte „esnek majd ki csontvázak a szekrényből”, azonban egyelőre nincs konkrét feljelentést érő eset.
A források kapcsán a főigazgató valószínűnek tartja, hogy a kormány betartja a Magyar Péter által ígért évi 500 milliárd forintos többletforrás biztosítását. Ugyanakkor az államháztartás a vártnál rosszabb állapotban van, ezért önmérsékletet kell tanúsítani. A NEAK súlyosan alulfinanszírozott – 10–15 éves szerverekkel kezelik a közfinanszírozás 5000 milliárdos tételét –, de Kaló szerint a meglévő pénzben is vannak tartalékok:
Például van olyan gyógyszer, ami milliárdos tétel, és jelenlegi ismereteink alapján két és félszer drágábban vesszük a gyártótól, mint a nyugat-európai országok. Azt gondoljuk, hogy ha ezeket a forrásokat más módon kezeltük volna, ugyanannyi pénzből sokkal többet tudnánk nyújtani.
A drága, innovatív terápiák beemelésére nemzetközi összefogásban látja a megoldást. A NEAK konzorciumvezetője az uniós finanszírozású CAPRICORD projektnek, amelyben 13 európai közfinanszírozó keresi a hozzáférés javításának módját, emellett a ritka gyógyszereknél a visegrádi országokkal közös, nagyobb volumenű és jobb árkedvezményű tárgyalásokat szeretne. Emellett szemléletváltást sürget: a rendszert nem a legújabb, legdrágább szerekre, hanem a mindenki számára elérhető, olcsóbb, szabadalomvesztett és erős tudományos bizonyítékokkal alátámasztott gyógyszerekre kellene építeni.
Végül a Batthyány-Strattmann Alapítványtól július végén átvett egyedi gyógyszerkérelmekről elmondta, hogy jelenleg a felhalmozott hátralék ledolgozásán dolgoznak, és az első fejlesztésük egy átláthatóbb, betegközpontúbb ügyfélkezelői rendszer lesz. Hosszabb távon az új gyógyszerek többségét nem egyedi méltányosság, hanem rendszerszintű befogadás keretében, kemény ártárgyalások mellett támogatnák. A várólisták kapcsán objektív (az ellátórendszer rossz állapota, humánerőforrás- és infrastruktúra-hiány) és szubjektív okokat is említett, a köz- és magánegészségügy viszonyát pedig rendszerszinten, társadalmi egyeztetés keretében gondolnák újra.
(Borítókép: Kaló Zoltán 2025. október 8-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egy igaz történet, ami nem hagy nyugodni! Egy apa. Egy titok. Egy világ, ami összedől. A Pelicot-ügy valódi története: bátorság, túlélés és az igazság kimondása
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!