Az Európai Bizottság vezetője beszédében a közel-keleti feszültségek energiapiacokra gyakorolt hatására reagált. Mint mondta, az elmúlt évek uniós lépései jelentősen csökkentették Európa kitettségét a fosszilisenergia-importnak, de a globális piac miatt a kontinens továbbra is érzékeny az árkilengésekre.
Az energiapiacok globálisak. A Perzsa-öbölben bekövetkező zavarok gyorsan megjelennek az árakban mindenhol
– fogalmazott. Az elnök szerint a közel-keleti konfliktus kezdete óta a gáz ára mintegy 50 százalékkal, az olajé pedig 27 százalékkal emelkedett. Ez tíz nap alatt mintegy hárommilliárd euróval növelte az európai fosszilisenergia-import költségét, ami szerinte jól mutatja a külső energiaforrásoktól való függés árát.
Von der Leyen beszédében külön kitért azokra a politikai felvetésekre, amelyek szerint Európának felül kellene vizsgálnia az orosz energiahordozóktól való leválás politikáját.
Azt mondják, hagyjuk el a hosszú távú stratégiánkat, és térjünk vissza az orosz fosszilis energiához. Ez stratégiai tévedés lenne. Nagyobb függőséget, nagyobb sebezhetőséget és gyengébb Európát eredményezne
– mondta. A vita hátterében az áll, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök levélben fordult az Európai Bizottsághoz, amelyben az uniós energiapolitika felülvizsgálatát sürgette az orosz energiaimport kérdésében. Hivatalos formában egyelőre más tagállami kormány nem tett hasonló lépést.
A bizottsági elnök hangsúlyozta: Európának olyan energiaforrásokra kell építenie, amelyek nem külső, geopolitikailag instabil régiókból érkeznek.
Vannak saját energiaforrásaink: a megújulók és a nukleáris energia
– mondta, hozzátéve, hogy ezeknek az ára a jelenlegi válság alatt sem emelkedett. Az EU az elmúlt évben rekordmennyiségű új megújuló kapacitást telepített: több mint 80 gigawattot. Ugyanakkor Von der Leyen szerint jelentős kihívást jelent az elektromos hálózatok fejlesztése, mert jelenleg sok megtermelt zöldenergia nem jut el a fogyasztókhoz. Elmondása szerint akár hatszor annyi megújuló energia várakozik hálózati csatlakozásra, mint amennyi ténylegesen be tud lépni a rendszerbe.
A bizottság az energiaszámlák csökkentésére is több lehetőséget vizsgál. Von der Leyen emlékeztetett arra, hogy az áram ára négy fő elemből áll: az energia ára (56 százalék), a hálózati díjak (18 százalék), az adók és illetékek (15 százalék), valamint a szén-dioxid-kibocsátás költségei, vagyis az ETS kibocsátáskereskedelmi rendszer (átlagosan 11 százalék).
Az elnök jelezte: a bizottság több megoldást készít elő, köztük a hosszú távú villamosenergia-vásárlási szerződések szélesebb alkalmazását, állami támogatási lehetőségeket, valamint annak vizsgálatát, miként lehetne csökkenteni a gáz árának hatását az áramárakra.
Beszéde végén von der Leyen egy új kezdeményezést is bejelentett: a „Egy Európa, egy piac” ütemtervet, amely a következő évek kulcsfontosságú gazdasági és ipari jogszabályait foglalja majd össze. A terv célja, hogy az EU intézményei – az Európai Parlament, a tagállamokat képviselő Tanács és a Bizottság – közös menetrendben állapodjanak meg az egységes piac és az európai versenyképesség megerősítéséről 2027-ig.
Tudjuk, mik a kihívások, és azt is tudjuk, mit kell tennünk. Most az a feladatunk, hogy meg is valósítsuk az európai polgárok érdekében
– zárta beszédét a bizottsági elnök.
A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően.