Időről időre szárnyra kap a hír: dolgozni 67 éves korig?!
Aki mostanában rákeres a nyugdíjkorhatárra, könnyen azt hiheti, hogy már meg is született a döntés: Magyarországon hamarosan 67 éves korig kell dolgozni, később pedig akár 69 éves korig. Ez jelenleg nem igaz.
A Magyar Államkincstár 2026 szeptemberében is azt írja: az 1957-ben vagy később születettek öregségi nyugdíjkorhatára 65 év. Teljes öregségi nyugdíjhoz főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges, legalább 15 év szolgálati idővel pedig résznyugdíj állapítható meg.
Nyugdíjkorhatár 2026: jelenleg továbbra is 65 év
A magyar nyugdíjkorhatár valóban fokozatosan emelkedett az elmúlt években. Az 1952 előtt születetteknél még 62 év volt a korhatár, majd a következő évjáratoknál lépcsőzetesen nőtt:
az 1952-ben születetteknél 62 év és 183 napra, az 1953-asoknál 63 évre, az 1954-eseknél 63 év és 183 napra, az 1955-ösöknél 64 évre, az 1956-osoknál pedig 64 év és 183 napra.
Az 1957-ben és később születetteknél már 65 év a nyugdíjkorhatár, és jelenleg nincs olyan hatályos szabály, amely ezt automatikusan tovább emelné.
Ezt az OECD legfrissebb, 2025-ös nemzetközi nyugdíjjelentése is megerősíti: a magyar törvényes nyugdíjkorhatárt 65 évben adja meg, és a jelenlegi szabályozás alapján a jövőre vonatkozó számításában is 65 évvel számol Magyarországnál.
Akkor honnan jött a 67 és a 69 éves nyugdíjkorhatár, mint idea?
Itt válik érdekessé a történet. A számok egy 2024-es OECD-tanulmányban valóban szerepelnek. A Strengthening the Hungarian Pension System, vagyis A magyar nyugdíjrendszer megerősítése című jelentést a magyar kormány kérésére készítette el a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.
A jelentés célja azonban nem egy már eldöntött reform bemutatása volt. Az OECD különböző lehetséges megoldásokat vizsgált meg arra, hogyan lehetne hosszú távon fenntarthatóbbá tenni a magyar nyugdíjrendszert. Maga a jelentés is úgy fogalmaz, hogy olyan szakpolitikai lehetőségeket mutat be, amelyeket a döntéshozók megfontolhatnak. Ezek egyike volt a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötése.
Így jönne ki a 67, majd a 69 év
Az OECD által megvizsgált egyik forgatókönyv szerint a 65 éves korban várható élettartam minden egyéves növekedésének kétharmadát kellene hozzáadni a nyugdíjkorhatárhoz. Ez egyszerűbben azt jelenti, hogy ha a 65 évesek várható hátralévő élettartama egy évvel nő, akkor a nyugdíjkorhatár nyolc hónappal emelkedne.
Az OECD számítása szerint, ha ezt a mechanizmust 2025-től alkalmaznák, a jelenlegi 65 éves korhatár:
2045-re körülbelül 67 évre, 2070-re pedig 69 évre emelkedne.
A jelentésben tehát valóban pontosan ez a két szám szerepel. Csakhogy az OECD a fejezetet egyértelműen „Policy Option 1”, azaz 1. szakpolitikai lehetőség néven tárgyalja, és a számítás egy modellezett forgatókönyv, nem pedig magyar jogszabály. Ráadásul maga a tanulmány is leszögezi, hogy Magyarországon jelenleg nincs folyamatban további nyugdíjkorhatár-emelés.
Miért merül fel egyáltalán a nyugdíjkorhatár emelése?
A háttérben elsősorban a társadalom öregedése áll. A magyar állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó rendszer: leegyszerűsítve a jelenlegi aktív dolgozók befizetéseiből finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjakat.
A Központi Statisztikai Hivatal népesség-előrejelzésének közepes változata szerint az időskori eltartottsági ráta 2070-re 61,2 százalékra nőhet. Ez azt jelenti, hogy ezer 15–64 éves emberre 612 legalább 65 éves jutna. 2021-ben ugyanez az arány 312 volt ezer aktív korúra.
Az OECD saját számítása még érzékletesebben mutatja a változást: 1995-ben 4,2 húsz és hatvannégy év közötti magyar jutott egy 65 év feletti emberre, 2023-ban már csak 2,9, 2070-re pedig ez az arány 1,8-ra csökkenhet.
Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy a nyugdíjkorhatárt szükségszerűen emelni kell. A nyugdíjrendszer egyensúlyát a foglalkoztatás, a keresetek, a termelékenység, a járulékok, a költségvetési támogatások és számos más tényező is befolyásolja.
Az OECD szerint sem problémamentes a korhatáremelés
Van egy kevésbé idézett része is a 2024-es OECD-jelentésnek. A szervezet megjegyzi, hogy bár Magyarországon nőtt a 65 éves korban várható egészséges élettartam, különösen a magyar férfiak várható élettartama továbbra is alacsony sok más OECD-országéhoz képest. Emiatt a magyarok eleve kevesebb nyugdíjas évre számíthatnak, mint sok más európai ország lakói. Az OECD ezért maga is azt írja, hogy egy esetleges korhatárváltozásnál különböző szempontok között kellene megtalálni az egyensúlyt.
Ez különösen fontos azoknál, akik fizikailag megterhelő munkát végeznek, vagy egészségi állapotuk miatt nem feltétlenül tudnak 67-69 éves korukig dolgozni.
Oké, de mi lenne a Nők40-nel?
A jelenlegi magyar szabályok szerint a Nők40 továbbra is létezik. Az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, életkorától függetlenül kedvezményes öregségi nyugdíjra lehet jogosult. Érdekesség, hogy az OECD 2024-es tanulmánya ezt a rendszert is vizsgálta.
A 67, illetve 69 éves korhatárt eredményező forgatókönyvben nem egyszerűen eltörölnék a Nők40-et: az OECD modelljében annak feltételei is fokozatosan változnának a várható élettartammal együtt. Más vizsgált forgatókönyvek között viszont szerepel a program szigorítása vagy hosszabb távú kivezetése is. Ezek azonban ugyanúgy szakpolitikai forgatókönyvek, nem hatályos szabályok.
Fotó: illusztráció, Getty Images