Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elsőrendű feladatnak tartja a Magyarországhoz fűződő, az Orbán-kormány 16 éve alatt mélypontra zuhant kapcsolatok helyreállítását. Kijev mindezt pozitív értelemben gondolja, nem úgy tekint Magyarországra, mint problémaforrásra – mondták a HVG-nek ukrán diplomáciai forrásaink.

„Nem csupán arról van szó, hogy Ukrajnának fontos az EU-csatlakozás, és azt is el akarja érni, hogy szabadon haladhasson Magyarországon keresztül az ukrán mezőgazdasági export. Az ukrán vezetés célja az, hogy stratégiai együttműködést alakítson ki valamennyi szomszédos állammal” – fogalmazott egy ukrán illetékes.

Kijevi vélemények szerint Magyar Péter valóban többet ért el három hét alatt a kisebbségi jogok ügyében, mint Orbán 16 év alatt. Ugyancsak eredménynek tartják, hogy Magyarország nem blokkolta tovább az Ukrajnának szánt 90 milliárdos EU-s csomagot, és az új vezetés megszavazta az újabb két szankciós csomagot Oroszország ellen. „Megoldottuk az aranykonvoj ügyét is, ami igencsak mérgezte a kétoldalú kapcsolatokat. Száz nap alatt normalizáltuk a viszonyt, annak ellenére, hogy az ország két vezetője nem tartott csúcstalálkozót. Viszont a két külügyminisztérium azonnal a választások után felvette a kapcsolatot, még azelőtt, hogy kinevezték volna Orbán Anitát” – mondják Kijevben, hangsúlyozva, hogy a felek megegyeztek a jövőbeli találkozó formátumáról.

Várhatóan szeptemberben kerül rá sor, helyszíne Budapest vagy Kijev lesz, Magyar Péter és Volodimir Zelenszkij ezt követően látogat el Beregszászba.

A kapcsolatokat ugyanakkor beárnyékolja, hogy az EU-csatlakozási tárgyalásokon Budapest a hatból csak két klaszter megnyitásához járult hozzá, és az utóbbi hetekben már háromszor is megakadályozta az előrelépést.

https://hvg.hu/eurologus/20260902_unios-bovites-ukrajna-veto

Kijev az EU vezetőivel együtt úgy véli, hogy Ukrajna eleget tett azért, hogy valamennyi klasztert megnyithassák – mondják forrásaink, hozzátéve, hogy az ukrán kormány azt a rendeletet is elfogadta, amely akkor is lehetővé teszi egy magyar nyelvű iskolai osztály elindítását, ha csupán egy diák van a csoportban.

Ukrajna számára az EU-klaszterek megnyitása a legfontosabb, hiszen az országnak létkérdés az uniós tagság megszerzése. „Érződik még az orbáni propaganda maradványa, miszerint valamennyi klaszter megnyitása a gyorsított EU-csatlakozást jelenti. Ez nem igaz. Ukrajna valamennyi követelménynek megfelelt. A klaszterek megnyitása Magyarország érdeke is, mert akkor lehet elkezdeni tárgyalni és megvitatni azokat a kérdéseket, amelyek fontosak Budapest számára is. Ha valaki valóban azt akarja, hogy a csatlakozási feltételek jobban megfeleljenek Magyarország érdekeinek, akkor erre a tárgyalás a legjobb út” – vélik Ukrajnában.

„Ha félretesszük a klasztereket, akkor száz százalékig, ha figyelembe vesszük a klasztereket is, akkor hatból kettő, azaz 33 százalékig” – válaszolták arra a kérdésre, hogy Kijev mennyire elégedett a jelenlegi magyar kormány tevékenységével.

Klaszterek és blokkolások

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a szakpolitikai területeket 35 fejezetre osztják, és ezeket hat klaszterbe csoportosítják. A hat klaszterből Ukrajna esetében Magyarország kettő – az első és a hatodik – megnyitásához járult hozzá, és a legutóbbi találkozókon a második és a harmadik megnyitását blokkolta.

A hat klaszter a következő:
1. Alapvető kérdések: jogállamiság, alapvető jogok, igazságszolgáltatás, közbeszerzés, statisztika, pénzügyi ellenőrzés.
2. Belső piac: áruk, személyek, szolgáltatások és tőke szabad áramlása, versenyjog, szellemi tulajdon.
3. Versenyképesség és növekedés: digitális átállás, gazdaságpolitika, szociálpolitika, oktatás, ipar.
4. Zöld menetrend és fenntartható összeköttetés: környezetvédelem, közlekedés, energia, transzeurópai hálózatok.
5. Erőforrások, mezőgazdaság és kohézió: élelmiszer-biztonság, halászat, regionális politika, költségvetési rendelkezések.
6. Külső kapcsolatok: külkapcsolatok, valamint a közös kül-, biztonság- és védelempolitika

Szerintük a Magyar-kormány valószínűleg azért nem járult hozzá valamennyi tárgyalási fejezet megnyitásához, mert túlértékeli az előző kormányzat propagandájának hatását, és tart a közvélemény reakciójától. Emellett nem akar muníciót adni az ellenzéknek a kormány támadására, és az is elképzelhető, hogy Budapest a Magyarországnak járó EU-s pénzek kifizetését akarja biztosítani ezzel a politikával – tették hozzá.

Kijev szerint Ukrajna több gesztust is tett az utóbbi időben – a jelenlegi nagykövet kinevezésével, vagy azzal, hogy a követség diplomatái évek óta szorgalmazzák a kétoldalú kapcsolatok rendezését – s most Ukrajnában arra várnak, kit nevez ki a kormány kijevi magyar nagykövetnek. „Ez egy teszt lesz, a többi szomszédos állam nyugatias beállítottságú. EU-párti diplomatákat küldött” – magyarázták. Ukrajna azt szeretné elérni, hogy szomszédjai saját terük részének tekintsék az országot, s ezért Kijev újabb kezdeményezésekkel áll elő: átveszi a soros elnöki tisztet a közép-európai Kezdeményezés (KEK) csoportban, és hamarosan meghirdeti a maga Kárpát-medencei Kezdeményezés nevű projektjét is.

Közben az is igaz, hogy a magyar kormány valamennyi szinten megváltoztatta kommunikációját. „Nem azt halljuk, hogy valaki, de nem tudjuk, ki, megtámadta az Ukrajna nevű területet, a senki földjét. A propaganda leállítása persze nekünk is nagyon fontos, mert nem akarunk hazugságokat olvasni magunkról, de ez a magyarok érdekében is áll, mert visszatértünk a realitásokhoz, azaz ahhoz, hogy nem vagyunk egymás ellenségei, és nem jelentünk veszélyt a másik országra” – magyarázták a kijevi illetékesek.

Magyarország sohasem blokkolta az ukrán mezőgazdasági tranzitszállításokat, s ukrán források szerint az új kormány hivatalba lépése óta komoly egyeztetések zajlanak arról, hogyan lehetne növelni a kapacitásokat például a vasúti infrastruktúra fejlesztésével. „Ez Magyarországának is érdeke, hiszen jövedelmet hoz, miközben javul a keleti országrész infrastruktúrája. Ezt ismételgetjük: az Ukrajnával való együttműködés nemcsak jótékonykodás, mi azt akarjuk, hogy ez Magyarországnak is megérje. Lengyelország is sokat profitál nemcsak abból, hogy az ukrán menekültek több adót fizetnek be, mint amennyit a lengyel állam költ a menekültekre, hanem abból is, hogy a dolgozó ukránok hozzájárulnak a GDP-növekedéséhez” – magyarázták.

Nyitókép: Volodomir Zelenszkij ukrán elnök. Fotó: AFP