Johann Wadephul német külügyminiszter csütörtökön sajnálatát fejezte ki a Goethe Intézet oroszországi bezáratása miatt.
A Goethe Intézet nap mint nap kiemelkedő szerepet játszik az Oroszország és Németország közötti gyümölcsöző kulturális és társadalmi kapcsolatok előmozdításában, az ukrajnai háború kitörése óta a legnehezebb körülmények között
– jelentette ki a kereszténydemokrata (CDU) politikus az MTI szerint a francia és lengyel hivatali partnereivel Weimarban tartott megbeszélésén.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön jelentette be, hogy bezárják a Goethe Intézet moszkvai, szentpétervári és jekatyerinburgi kirendeltségét, válaszul arra, hogy a német hatóságok úgy döntöttek, hogy megszüntetik a berlini Orosz Ház működését. A német külügyminiszter indokolatlannak nevezte az intézkedést, és úgy fogalmazott, hogy a lépés „nagyon sajnálatos, mert tovább rontja kapcsolatainkat”.
Johann Wadephul hangsúlyozta, hogy különösen azért indokolatlan a Goethe Intézet oroszországi bezáratása, mert a német kormány a berlini Orosz Ház bezárásával egy szerinte egyértelműen Oroszországnak tulajdonítható támadásra, a lipcsei reptéren megkísérelt drónos robbantásra reagált.
A Goethe Intézet Oroszországban is fontos funkciót látott el mint kulturális összekötő, és készek lennénk ezt folytatni
– mondta Johann Wadephul, hangsúlyozva, hogy az emberek között Németországban és Oroszországban „alapvetően mindig is jó és barátságos viszony volt”. „A jelenlegi helyzetben a probléma valójában az orosz vezetés” – jegyezte meg, kijelentve, hogy az Orosz Ház már régóta nem felel meg kulturális és tudományos központ szerepének.
Gesche Joost, a Goethe Intézet elnöke arról beszélt, hogy oroszországi intézeteik évek óta nem tudtak széles körű közönséget elérni. Az intézet munkáját „már az elmúlt években is egyre jobban korlátozták” – tette hozzá, miután már 2023-ban jelentősen csökkentették például az alkalmazottak számát.
A német nyelvoktatás továbbra is népszerű maradt, Moszkvában továbbra is vannak olyan iskolák, ahol a németet oktatják első idegen nyelvként. Gesche Joost szerint még a Kremlhez hű képviselők – például Vlagyiszlav Belov moszkvai Németország-szakértő – is azzal érveltek, hogy a Goethe intézeteket, valamint a berlini Orosz Házat meg kell őrizni, különben „még a kevés megmaradt kulturális és személyes kapcsolatok is megszakadnak”.