Tanács Zoltán nyitja meg szeptember 7-én, hétfőn Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját, az Indamedia által szervezett AI Summit Budapestet a Városligetben.
A miniszter szerint a legfejlettebb AI-modellek fejlesztői jellemzően csak néhány országnak adják oda a csúcstechnológiájukat, aztán van, hogy egyszer csak visszavonják a hozzáférést, ami szerinte szuverenitási kérdéseket vet fel.
A kormány célja, hogy magas szintű megállapodásokat kössön az amerikai fejlesztőkkel, köztük az OpenAI-jal, a Google-lel és a Microsofttal. Tanács Zoltán elmondta, hogy a kapcsolatfelvétel egy részükkel már megtörtént.
A tárgyalási pozíciónkat viszont nyíltan gyengének festette le:
A fejlett amerikai modelleket gyártó cégeknek egy olyan országgal kellene magas szintű megállapodást kötniük, amelyről külföldön gyakorlatilag az a kép alakult ki, hogy az elmúlt 16 évben az orosz titkosszolgálatok ki-be jártak, és úgy közlekedtek a rendszereikben, ahogy akartak. Szóval nem lesz könnyű tárgyalás.
A miniszter szerint a kockázat nemcsak diplomáciai. Mint mondta, a vezető modellek kiberbiztonsági teljesítménye másfél év alatt néhány százalékról 60-70 százalékra ugrott, miközben az átlagember 5 százalék körül teljesít ugyanezeken a teszteken. Ez azt jelenti, hogy a fejlett modellek rossz kezekbe kerülve gyorsabb és tömegesebb támadásokat tesznek lehetővé az elavult infrastruktúrák ellen.
A válasz a tárca elképzelése szerint egy egységesített nemzeti kibervédelmi szervezet lenne, amelyről előterjesztés készül a miniszterelnöknek.
A miniszter hangsúlyozta, hogy ezzel a meglévő egységek reagálóképességét gyorsítanák fel.
Három nagy kihívás, és egy lánc az iskolapadtól a nagyvállalatig
Horváth Péter tudománypolitikáért és innovációért felelős államtitkár – korábban a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének vezetője – a stratégia logikáját ismertette.
Elmondása szerint a rendszert úgynevezett grand challenge-ek, vagyis nagy társadalmi kihívások köré szervezik: az egészség, a technológia és a környezet hármasa köré. Ezt két átfogó szempont egészíti ki, a társadalmi jólét és a biztonság, utóbbiba a kiberbiztonságot is beleértve.
Az államtitkár szerint azonosították azt a láncot, amely az általános iskolától a GDP-t termelő magas hozzáadott értékű nagyvállalatokig vezet, és ennek a beavatkozási pontjait keresik.
A legnagyobb hiányosságot az oktatásban találták.
Első körben tízezer középiskolást vonnának be egy innovációs programba, majd a módszertant beépítenék a nemzeti alaptantervbe.
Új elem az úgynevezett misszióvezérelt program, amely az alapkutatási eredményeket próbálja startupokká, vagyis gyorsan növekvő technológiai cégekké alakítani.
A korai fázisú vállalkozásoknál hibrid befektetési modelleket dolgoznának ki, ahol a magántőke is megjelenik. Az államtitkár szerint a régi rendszer piactorzító elemeit ki kell vezetni.
Tízmilliárdokat kap az aszály és vízhiány elleni kutatás
A tárca vezetői szerint a kutatás-fejlesztésre fordított összeg jelenleg a GDP 1,3 százaléka körül van, ami az uniós rangsorok utolsó harmadába sorolja Magyarországot. A stratégia részleteit a minisztérium augusztus végén az Országgyűlés Oktatási Bizottsága előtt is bemutatta.
A cél 2030-ra a 2 százalékos, 2035-re pedig a 3 százalékos kutatás-fejlesztési ráfordítás a GDP-ből. Az államtitkár szerint utóbbit az uniós szinten készülő kutatási jogszabály egyébként is számonkérhetővé tenné.
A finanszírozás motorja az NKFIH-alap lenne, amelyben jelenleg 103 milliárd forint áll rendelkezésre az egész magyar kutatás-fejlesztési szektor támogatására. Ezt 2029-re 225 milliárdra emelnék, a Pénzügyminisztériummal folytatott tárgyalások alapján.
Az államtitkár szerint az alapból tavaly 68 milliárd forintot vontak el, ami nagyságrendileg a kutatóhálózat éves támogatásával vethető össze. A törést 2021-re datálta. Azóta az államtitkár szerint a magyar kutatásfinanszírozás mélyrepülésben van: nemhogy emelkedett volna, hanem tovább csökkent, a mai 1,3 százalék körüli szint pedig majdnem történelmi mélypont.
Van egy közelgő határidő is. A tárca szakterületéhez tartozó uniós operatív programból 210 milliárd forint felhasználatlanul áll, és két év maradt a felhasználására. Ebből 50 milliárd menne kutatás-fejlesztésre, 50 milliárd kutatási infrastruktúrára.
Itt hangzott el a beszélgetés újdonságnak számító bejelentése is: a vízmegtartásra és az aszályra irányuló kutatásokat több tízmilliárd forintos csomaggal támogatnák. Az államtitkár maga jelezte, hogy erről nyilvánosan itt beszéltek először.
Nem tágítanak az űripartól, sőt…
A miniszter az augusztusban indult 4iG-átvilágításról azt mondta, nincs hallgatás, belső ellenőrzés zajlik. A tárcához három nagy űripari szerződés tartozik, ezek együttes értéke szerinte 2,3 milliárd euró, a futamidő 2040-ig szól.
Tanács Zoltán rendkívül előnytelennek nevezte ezeket a megállapodásokat.
Itt is rendkívül előnytelen szerződésekről van szó. Ahogy azt a miniszterelnök úr már bejelentette az uniós sajtótájékoztatóján a koncessziós szerződések kapcsán, itt is azt tapasztaljuk, mintha olyanok írták volna ezeket a szerződéseket, akiknek az lett volna az érdekük, hogy nehogy véletlenül a magyar állam, illetve a magyar emberek érdekeit képviseljék egy ekkora jelentőségű szerződésben
– fogalmazott. Fontos ugyanakkor, hogy a vizsgálatot elrendelő kormányhatározat kifejezetten kimondja: a lezárásig az átvilágítás megállapításaiból nem vonható le következtetés. A miniszter értékelése tehát megelőzi a vizsgálat eredményét.
Emellett mintegy 200 milliárd forint értékű, élő informatikai szerződése is van a kormánynak a cégcsoporttal. Általánosságban így értékelte a helyzetet a miniszter: „Nyilván, ahol van valós szolgáltatás, jó együttműködés, ahol azt mondják, hogy rendben van a dolog, ott, én azt gondolom, hogy az államnak mindig az az érdeke, hogy ugyanazt a szolgáltatást jobb áron tudja igénybe venni, és nemzetbiztonságilag is minden rendben legyen, minden biztonságban legyen.”
„Ha ezeket tudjuk teljesíteni, akkor a kormánynak nem az az álláspontja, hogy bármilyen céget ki kéne tolni, vagy bármilyen céget vegzálni kéne.”
„Mi minden ponton teljesen tisztességes módon szeretnénk a piaccal együttműködni, és ez az egyetlen cél lebeg a szemünk előtt.”
Az űriparról a miniszter azt mondta, nem szabad, hogy egyetlen cég uralja a szektort, miközben mintegy száz magyar kis- és középvállalat dolgozik benne. A cél az, hogy ezek egy egészségesen fejlődő európai űripar értékes beszállítóivá váljanak.
Az űrstratégiát frissítik, az Európai Űrügynökséggel kapcsolatos delegációt átalakítják.
A miniszter szerint Kapu Tibor országjárása felbecsülhetetlen hatású volt a fiatalok tudomány iránti érdeklődésére
– a kutatóűrhajós júniusban kapta meg a HUNOR-program vezetését. Elmondta, hogy az űripartól nem tágítanak, mivel ez az egyik legjobb befektetés is, hatszorozni lehet a szektorba öntött pénzeket.
Tanács Zoltán szerint túl korán hozta be az Orbán-kormány az akkugyárakat
A beszélgetés legkeményebb mondatai nem a jövőről, hanem a múltról szóltak. Egy kérdésre válaszolva, amely arra vonatkozott, mi lesz a meglévő adottságokkal – a gyógyszeriparral, az akkumulátoriparral, a járműiparral –, a miniszter élesen fogalmazott:
„Az Orbán-kormány kicsit túl korán, három-négy évvel korábban, mint kellett volna, és nem jól vágott bele ebbe az egész akkumulátorfejlesztésbe.”
Indoklása szerint környezetszennyező technológiát hoztak az országba úgy, hogy a kormányhivatalokat gyakorlatilag mentesítették a szabálytalanságok szigorú számonkérése alól, kiemelt beruházássá minősítve az üzemeket. Ehhez a miniszter szerint több száz milliárd forintos állami áramtámogatás társult, miközben a magyar hozzáadott érték csekély maradt.
Az autóipart ezzel szemben magas hozzáadott értékű ágazatnak nevezte, ahol a Tier 1-es beszállítók – vagyis az autógyáraknak közvetlenül szállító nagy alkatrészgyártók, például a Bosch vagy a Knorr Bremse – nagy kutatóközpontokat működtetnek itthon.
Az akkumulátoripart mégsem adná fel. A miniszter szerint a szektor hosszú távú jövője rendkívül nagy kihívás, de éppen ezért sok kutatást és fejlesztést hívhat életre.
Az innováció idehozatalánál a tárca álláspontja szerint már nem a gyártó nagyvállalatokat, hanem a kutatás-fejlesztési központokat kell megcélozni, a magyar egyetemek közelébe. Az Index kérdésére az államtitkár elmondta, hogy célkitűzései között szerepel, hogy az idén legalább ötven nagyvállalattal tárgyaljanak világszerte, elsősorban gyógyszeripari, biotechnológiai és egészségügyi területen.
Prága: közös fellépés, Európa nem akar mások mögött kullogni
Az Index kérdésére a miniszter a prágai nyilatkozatról is beszélt. Ez a mesterséges intelligenciáról szóló megállapodás a V4-országokat – Magyarországot, Csehországot, Szlovákiát és Lengyelországot – és több más közép- és kelet-európai államot, köztük balti országokat fogja össze.
A dokumentum a technológia alkalmazásáról, közös fejlesztéséről és a tudásmegosztásról rögzít álláspontot és szándékot. A miniszter szerint a lényeg az, hogy ha a mesterséges intelligencia szabályozása a jövőben valamilyen irányba elmozdul, az aláírók koordináltan, közös állásponttal tudjanak fellépni.
Ennél kézzelfoghatóbb vállalás is van benne. Megállapodtak arról, hogy megosztott mesterségesintelligencia-infrastruktúra fejlesztésében vesznek részt: Magyarország csatlakozik az uniós AI Factory-programhoz – ezek nagy teljesítményű, kifejezetten mesterséges intelligencia fejlesztésére szánt európai számítóközpontok –, és részese lesz egy lengyel konzorciumnak is.
Abban is megegyeztek, hogy az uniós digitális jogalkotásban nem csak az AI-t érintő kérdésekben lépnek fel együtt, hanem szélesebben, a digitális szabályozás egészében. A miniszter szerint ez általános keret, de jó alap arra, hogy tudományos együttműködések, közös pályázatok és konkrét projektek épüljenek rá.
A stratégia egyik akciójaként professzori székeket hirdetnének meg, hogy nemzetközi kutatócsoportok Magyarországon végezhessenek alapkutatást mesterséges intelligencia témában. A miniszter szerint ennek Prágában kifejezetten jó volt a fogadtatása, és a közeljövőben kezdik a konkrét tárgyalásokat a rendszer felállításáról, illetve a professzorok és kutatócsoportok meghívásáról.
A cél elmondása szerint az, hogy Európa ne csak kövesse az Egyesült Államokat és Kínát ezen a téren, ahogy azt jelenleg teszi.
Az államtitkár Krausz Ferenc Nobel-díjas magyar fizikus Indexen megjelent véleménycikkére reagálva elmondta, hogy szívesen működnének együtt a világhírű kutatóval, azonban ehhez az kell, hogy ő is akarja ezt.
(Borítókép: Budapest látképe 2026. május 5-én. Fotó: John Moore / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!