Várhatóan a jövő hét elejéig tart az Egyesült Államok küldötteinek szombaton induló küldetése Moszkvában, majd Kijevben, ahová azért utaznak Trump emberei, hogy bemutassák a háború lezárására kidolgozott, új amerikai béketervet.
Péntek este az elnök a Fehér Házban megerősítette: Steve Witkoff békemissziókért felelős különleges elnöki megbízott és Jared Kushner főtárgyaló, Trump veje először Oroszországba, majd Ukrajnába érkeznek a javaslattal, amelynek részleteit egyelőre nem árulták el.
Eközben Ukrajna pénteken bejelentette: éppen a diplomáciai tárgyalások előtt orosz drón célzott csapást mért az ukrán biztonsági szolgálat központjára Kijev központjában. Az Oroszország és Ukrajna közötti légi háború egyre intenzívebb, mivel a konfliktus közel öt éve tart, és Moszkva az utóbbi időben gyorsan repülő, sugárhajtású drónokat használ, a légvédelmi szirénák ismétlődő vijjogása pedig a kijevi élet részévé vált. Az ukrán biztonsági szolgálat központja elleni támadásban, – amely a történelmi Szent Szófia-székesegyház és nemzetközi szállodák közelében található – tizenketten megsérültek. Az ügynökség mélycsapás-műveleteket hajt végre orosz területeken.
Az amerikai AP hírügynökség idézi az amerikai elnök szavait az iráni helyzetről is, amellyel megvédte J. D. Vance alelnök előző napi kijelentését. Trump is úgy látja: a közel-keleti helyzet „jelentéktelen apróság”, a hónapokig tartó, időszakos közel-keleti támadások nem tekinthetők háborúnak, inkább csak katonai konfliktusnak, mivel részükről az állandó hadműveletek tavasszal véget értek.
Vance kijelentése akkor hangzott el, amikor Irán csütörtökön tüzet nyitott az Egyesült Államok Perzsa-öböl menti szövetségesére, Kuvaitra, folytatva a hét elején Irán ellen mért, amerikai légicsapások megtorlását. A konfliktus eddig több mint 37,5 milliárd dollárjába került az amerikai adófizetőknek, és 18 amerikai katona halálát okozta – emlékeztet a távirati iroda.
hirdetés
X
Az AP kitért rá: Trump szerint a halálos áldozatok száma viszonylag alacsony más, a közelmúltban lezajlott amerikai akcióhoz képest, ráadásul Irán nukleáris programjának meghiúsításához vezetett. „Megcsináltuk Venezuelát, és megcsináltuk ezt is. Venezuelában senkit sem veszítettünk” – mondta, felidézve: a januári katonai művelet célja Nicolás Maduro volt venezuelai elnök elfogása és New Yorkba szállítása volt, hogy szövetségi kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos vádakkal nézzen szembe.
Az elnök elkerülte annak megítélését, hogy a hat hónapja tartó iráni konfliktus – amelyről a háború kezdetén azt mondta, hogy hetekig tart, – véget érhet a novemberi félidős választásokra, ahol a republikánusok megpróbálják megtartani szűk többségüket a kongresszusban.
Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!