EUrologus: Orbán zsarolása után Magyar jogászkodna, ám egyelőre hiába – már egymilliárd eurót bukott emiatt Magyarország

A büntetés alapja az Európai Bíróság 2024. júniusi döntése, amelyben azt mondta ki a bíróság, hogy egy 2020. decemberi bírói ítélet végre nem hajtása miatt egyszeri szankcióként 200 millió eurót, azt követően pedig naponta 1 millió euró kényszerítő bírságot kell fizetni egészen addig, amíg a hat évvel ezelőtti ítéletnek eleget nem tesz Magyarország.

Ez az ügy az EU és Magyarország közötti egyik megoldatlan probléma, amely ráadásul napról-napra súlyosabbá válik, hiszen a pénz halmozódik. Az elmúlt napokban Magyar Péter többször is szóba hozta a témát. A bledi biztonságpolitikai fórumon az illegális migráció kapcsán azt mondta a magyar miniszterelnök, hogy

beszélni kell arról, miért kezelték igazságtalanul Magyarországot Brüsszelben, miért kellett napi 1 millió eurót fizetni azért, mert megvédtük a határainkat.

Szerdán ismét szóba hozta a kérdést a magyar miniszterelnök, amikor Manfred Weberrel, az Európai Néppárt elnökével találkozott. „Az Európai Néppárt elnöke segítséget ajánlott, hogy végre sikerüljön megoldást találni arra, hogy Magyarországnak ne kelljen napi egymillió eurós bírságot fizetnie az európai külső határok védelmekor alkalmazott menekültügyi szabályok miatt. Világossá tettem az elnök úr számára, hogy Magyarország a továbbiakban is megvédi a határait, és az eddig kiszabott bírság jóváírását fogja kérni az új uniós költségvetés tárgyalásakor” – írta közösségi oldalán Magyar Péter.

A büntetés és az uniós költségvetés összekapcsolását nem most hallottuk először: Orbán Viktor rendszeresen ebben látta a megoldást. Igaz, a volt miniszterelnök terve az volt, hogy addig vétózza a következő hétéves költségvetést, amíg egyrészt a befagyasztott pénzeket oda nem adják, másrészt pedig el nem törlik ezt a büntetést. Magyar Péter ennél óvatosabban fogalmaz, amikor hangsúlyozza, nem vétózni akar, hanem megoldást szeretne.

Bár azt elég nehéz elképzelni, hogy a következő hétéves költségvetésben lesz egy olyan sor, hogy „Magyarország bíróság által megállapított büntetésének eltörlése – 1 milliárd euró”.

Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke szintén szerdán járt Budapesten, ő is meghallgathatta Magyar Péter álláspontját. „Elmondtam továbbá, hogy mielőbbi megoldást várunk el az előző magyar kormány alatt kiszabott napi egymillió eurós büntetés felfüggesztése ügyében” – fogalmazott ekkor a miniszterelnök, aki hozzátette, hogy „Magyarország továbbra is fenntartja az illegális migráció feltartóztatásához szükséges jogszabályi környezetet és fizikai határzárat.”

Magyar Péter és Antonio Costa

X / Antonio Costa

Ha pusztán a tényeket nézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az uniós intézményeknek nincs mozgástere. Az ítéletet az Európai Bíróság hozta, a döntés jogerős, azonnal végrehajtható. Sem az Európai Bizottságnak, sem az Európai Parlamentnek, sem pedig a tagállamoknak nincs joga az ítéletet megváltoztatni, vagy hatályon kívül helyezni. A jogszerű megoldás az, hogy Magyarország végrehajtja a 2020-as C-808/18 számú ítéletet. Ehhez a következőket kell tennie Magyarországnak:

Biztosítania kell a nemzetközi védelem iránti kérelem tényleges és hatékony benyújtásának lehetőségét, vagyis ne alkalmazzon olyan szabályokat és eljárásokat, amelyek a kérelmezők számára gyakorlatilag ellehetetlenítik a menedékkérelem előterjesztését (ez az úgynevezett nagykövetségi eljárás megszüntetését jelenti, lényege, hogy Magyarországra érkező menekültek nem nyújthatnak be menedékkérelmet közvetlenül a magyar határon vagy az ország területén, hanem először egy külföldi magyar nagykövetségen kell benyújtaniuk egy úgynevezett „szándéknyilatkozatot”).Biztosítania kell a menedékkérők jogát arra, hogy a kérelmük elutasítása elleni jogorvoslati eljárás idején Magyarországon maradhassanak, a vonatkozó uniós szabályoknak megfelelően, és ezt a jogot megfelelően egyértelmű, jogszabályban rögzített garanciákkal biztosítsa.Meg kell szüntetnie az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok olyan módon történő eltávolítását, amely megkerüli az uniós visszatérési eljárást, és biztosítsa, hogy az eltávolítás előtt lefolytassák az előírt egyedi eljárást, vizsgálják a visszaküldés akadályait, valamint biztosítsák a hatékony jogorvoslat lehetőségét.

Eredetileg tulajdonképpen a menedékjogi törvényben két, az államhatárról szóló törvényben pedig egy bekezdést kellett volna módosítani vagy törölni – jogalkotási szempontból tehát rendkívül egyszerűen kezelhető lett volna az ügy. Ebbe az egyáltalán nem idilli állapotba kavart bele a migrációs paktum, de erről kicsit később.

Az ítélet szerint a fenti három pont teljesítése szüntetné meg a bírság halmozódását, de az addig összegyűlt büntetést ugyanúgy ki kell fizetni/le kell vonni.

És hangsúlyozni kell, hogy egyáltalán nem feltétel az illegális bevándorlók beengedése, befogadása és nem volt feltétel a tranzitzónák bezárása sem. Látható, hogy igazából nem jogi, hanem politikai kérdés ez – de a politikai szándék hiányzik.

Van azért ennek az ügynek olyan vonatkozása, amely szépen halad. Mégpedig a pénz levonása.

Az EUrologus kiszámolta, hogy augusztus 22-én érte el a büntetés összértéke az 1 milliárd eurót.

Ennyivel azonban soha nem tartozott Magyarország, ugyanis az Európai Bizottság – mivel ez a törvényi kötelezettsége – időről-időre küldött egy fizetési felszólítást egy részösszegről, általában kéthavi tételről, majd pedig annak eredménytelen letelte után levonta a jellemzően 60 millió euró körüli összeget egy soron következő magyar kifizetésből.

Az Európai Bizottság szóvivőjétől úgy értesültünk, hogy mostanáig 910 millió eurót vontak le, tehát a magyar tartozás 90 százalékát már behajtották.

Meg kell említeni, hogy a fenyegetőzésen túl Orbán Viktor a jogi utat is kipróbálta. A 2025. december 15-én benyújtott keresetében Magyarország azt állítja, hogy az Európai Unió Bírósága az ítélet meghozatalakor nyilvánvalóan és súlyosan megsértette az uniós jogot, illetve „túllépte az EUMSZ 260. cikk (2) bekezdése alapján fennálló mérlegelési jogkörének korlátait”. A magyar fél három fő jogalapra hivatkozik: a tisztességes tárgyaláshoz való jog sérelmére, a tagállamok egyenlőségének elvére, valamint a jogbiztonság, a kiszámíthatóság és az átláthatóság követelményeinek megsértésére.

Magyarország szerint ezek a jogsértések közvetlenül kárt okoztak neki, ezért az Európai Unió kártérítési felelősségének megállapítását és a ténylegesen elszenvedett kár megtérítését kéri. Ez tehát jogilag egy meglehetősen rendhagyó konstrukció: a magyar állam azt próbálja elérni, hogy egy másik uniós bírói fórum mondja ki, hogy az EU Bírósága a saját, jogerős ítéletével olyan súlyos jogsértést követett el, amely miatt az EU-nak kártérítést kell fizetnie. Ez az ügy jelenleg is folyamatban van, más szóval nem történt benne semmi, azon kívül, hogy idén márciusban hivatalosan közzétették a keresetet.

Arra egyébként volt már példa, hogy egy bírósági ítéletet megváltoztattak, rendkívüli felülvizsgálati eljárásban. Erre akkor van lehetőség, ha előkerül egy korábban ismeretlen, már létező és az ügy kimenetelére döntő tény.

Magyarország esetében azonban ilyen tény egyelőre nem merült fel, talán nem véletlen, hogy az Orbán-kormány sem ebbe az irányba indult el a jogászkodás során.

És most a migrációs és menekültügyi paktumról. Ez ugyanis olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik a Magyarországgal szemben felhozott kifogásokat. De a Paktum nem törli el és nem írja át automatikusan a 2020-as ítéletben megállapított kötelezettségeket.