A címvédő Carlos Alcaraz a harmadik mérkőzését is megnyerte, a kínai Wu Yibing ellen 6:3, 6:4, 6:1-re győzött. „Az eredmény alapján azt lehet mondani, hogy elég könnyű meccs volt, de számomra és ahogyan a pályán éreztem magam, fizikailag nagyon kemény és megterhelő volt. Szóval egyáltalán nem érzem úgy, hogy minden könnyen jönne, vagy hogy egyszerűen minden jól alakulna számomra. Úgy érzem, hogy minden egyes pontért, minden egyes játékért meg kellett dolgoznom. Ez ugyanakkor segít abban, hogy két lábbal a földön maradjak, és mindig pontról pontra gondolkodjak, minden helyzetben megpróbáljam a legjobbat kihozni magamból. Mindig ez jár a fejemben. Egyáltalán nem érzem úgy, hogy minden könnyen jönne – értékelte a pénteki meccsét a hétszeres Grand Slam-bajnok, majd kicsit bővebben is elemezte az első hét tapasztalatait. – Négy hónap kihagyás után, amikor nem versenyeztem, nem játszottam mérkőzéseket, aztán újra pályára lépsz, és idegességgel, mindenféle feszültséggel együtt egy hivatalos mérkőzésen játszol, akkor a meccs után, akár közvetlenül utána, akár másnap, érezheted úgy, hogy teljesen befeszült a tested. Nálam ez nem történt meg, sőt, úgy érzem, hogy minden egyes meccs után egyre jobban vagyok. Olyan, mintha végig versenyeztem volna. Engem is meglepett, hogyan érzem magam, és milyen jól regenerálódom minden mérkőzés után.

Nagyon örülök annak, hogy minden meccsen képes vagyok a legjobbamat nyújtani. Nem számít, hogy három vagy négy szettet játszom. Ennek tényleg nagyon örülök.

Mert amikor idejöttem, az volt az elvárásom magammal szemben, hogy rendben, nézzük meg, hogyan fog menni. Egyáltalán nem tudtam, mire számítsak. Úgyhogy egyszerűen csak örülök annak, ahogy alakulnak a dolgok, és mindennel elégedett vagyok, ami most történik.

Alapvetően olyan játékos vagyok, akinek nincs szüksége arra, hogy rengeteg tornán induljon. Inkább azt szeretem, ha mentálisan és fizikailag is egészségesen, megfelelő állapotban érkezem a versenyekre, és megvan bennem a versenyzés érzése, amikor elindulok egy tornán, bármiről is legyen szó.

Úgy érzem, szükség van olyan időszakokra, amikor az ember tarthat egy kis szünetet, megfelelően felkészülhet a versenyekre, és mentálisan is készen áll. Ha viszont nincs meg ez az idő, ez az időszak, ezek a szünetek, akkor nem tudsz a legjobb formádban teljesíteni a tornákon. Ezért döntöttem úgy, hogy valószínűleg a jövőben is tartok majd szüneteket, mert szeretném úgy megközelíteni a Grand Slam-tornákat, a Masters 1000-es versenyeket vagy bármilyen más tornát, hogy úgy érezzem, megfelelően felkészültem.

Egyszerűen csak szeretnék kilépni a pályára, élvezni és jól érezni magam. Mert néha, amikor ilyen hosszú a szezon, vagy amikor hétről hétre rengeteg tornán játszol, azt érzem, hogy már nem örömmel teniszezem, és nem élvezem a játékot” – magyarázta Alcaraz, aki vasárnap az amerikai Tommy Paul ellen játszik a negyeddöntőért.

A mókamesternek van egy kevésbé ismert oldala

Stan Wawrinka után Gael Monfils is lejátszotta pályafutása utolsó Grand Slam-mérkőzését. A 40. születésnapját a héten ünnepelte a közönségkedvenc francia és búcsúzóul még a tőle megszokott módon szórakoztatta a publikumot a Louis Armstrong arénában, de Lerner Tien ellen nem volt esélye (6:3, 6:4, 6:3).

„Mindig szeretnél még egy kicsit többet adni, még tovább maradni a pályán. Mindent beleadtam, tényleg az utolsó energiáimat is, sőt, azt hiszem, talán még túl is mentem a határon. De Learner ma este nagyon kemény ellenfél volt – értékelt az interjúszobában Monfils, majd a jövőjéről beszélt. – Új fejezet kezdődik az életemben. A pénzügyi szektorban fogok dolgozni. Már alá is írtam a szerződésemet egy svájci céggel, ahol vagyonkezeléssel foglalkozom majd. Úgyhogy a következő fejezetben irodában fogok dolgozni, a pénzügyi szektorban.

Természetesen továbbra is figyelemmel kísérem majd a teniszt, mert imádom ezt a sportot. A feleségem játszik, biztosan valamennyire jelen leszek Elina mellett is. De nem hiszem, hogy jövőre olyan sokat foglalkozom majd a tenisszel.

Aki furcsállja, hogy mit keresek én a pénzügyi szektorban a pályáról ismert személyiségemmel, a feleségemet kellene megkérdeznie erről, mert nagyon meglepődne. A teniszben olyan vagyok, amilyen, de szerintem ő elmondaná, hogy azt szeretné, bárcsak otthon is ilyen lennék, mert otthon kicsit szigorúbb és komolyabb vagyok, teljesen másképp viselkedem. Itt viszont ez az én örömforrásom, itt ki tudom engedni az érzelmeimet.

Nehéz ezt megfogalmazni, de valójában egyáltalán nem vagyok rugalmas abban az értelemben, hogy szeretem, ha minden azonnal el van intézve. Egy kicsit mániákus is vagyok, úgyhogy ez biztosan jól jön majd az életem következő fejezetében” – vallott magáról a laza mókamesterként ismert Gael Monfils.

Valószínűleg nem tévedek, amikor azt állítom, hogy a tenisz történetében még nem játszottak női párost annyi néző előtt, mint péntek este. Teljesen megtelt az Arthur Ashe aréna, a fokozott érdeklődés a Williams nővéreknek szólt, de az ünneplés elmaradt, mert a 14. kiemelt Chan/Joint kettős nyerte a 3 óra 2 percig tartó csatát (6:3, 6:7, 7:6) – hiába vezettek az amerikaiak a meccs tiebreakben 5:0-ra.

„Úgy érzem, nincs igazán miért aggódnom, mert egyszerűen csak játszom és élvezem. Ha jól alakulnak a dolgok, akkor jól alakulnak. Próbálom magamévá tenni az ókori görög filozófiát is, miszerint fejben fel kell készülni a legrosszabb forgatókönyvre, mielőtt kilépsz a csatatérre, mielőtt bemész ebbe a háborús zónába, nevezzük így. Már eleve elfogadtam, hogy történhetnek nagyon rossz dolgok is. Nem mindig alakul minden úgy, ahogy szeretném, és ha egy ilyen gondolkodásmóddal megyek bele a meccsbe, az lehetővé teszi, hogy egy kicsit másképp tekintsek arra, amit ott a pályán csinálok, mint általában. A túlzott optimizmus és a túlzott magabiztosság is tönkreteheti a játékodat. Ezt a pályafutásom során különböző módokon megtanultam” – filozofálgatott Cicipasz miután 2:6, 6:1, 7:6, 6:1-re verte a cseh Leheckát.

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!

Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!