A Fidesz bukása óta sorra adják el játékosaikat az NB I.-es klubok, mintha nem lenne holnap
A magyar élvonalbeli klubok egyetlen nyár alatt 16 játékost adtak el külföldre, amivel soha nem látott bevételre tettek szert. Az eladási hullámot a tavaszi választások utáni, sportfinanszírozásban várt forráscsökkenés indította el.
A 2026-os kormányváltás utáni első nyári átigazolási szezonban valósággal felpörgött a magyar futballpiac: az NB I-es klubok összesen 16 játékost adtak el külföldre, amivel rekordot jelentő 34,5 millió eurós (aktuális árfolyamon több mint 13 milliárd forintos) bevételt termeltek.
A jelenség hátterében a sportágba áramló állami és NER-közeli források várt csökkenése áll, ami a klubokat a játékoseladások felé terelte, szerencséjükre pedig volt is kikhez nyúlniuk a tavaly bevezetett, fiatalokat támogató „magyarajánlásnak” köszönhetően, melynek keretében a fiatal honfitársak játékperceiért pénzt kapnak a klubok – írja a Telex.
A pénzügyi környezet megváltozását az MLSZ főtitkára is előre jelezte.
Vági Márton egy júniusi háttérbeszélgetésen úgy fogalmazott: „az NB I. lehetőségei szűkülhetnek, a profiknál biztosan kevesebb lesz a pénz.”
A legtöbbet, 9,8 millió eurót a bajnok Győr kereste, amely három válogatott játékosától, Csinger Márktól (Groningen), Tóth Rajmundtól (Konyaspor) és Vitális Milántól (AEK Athén) is megvált. Az MTK 5,5 millió eurós bevételre tett szert öt játékos, köztük a Sparta Prahához igazoló Vitályos Viktor eladásával. A Ferencváros Gruber Zsombort adta el 1,7 millióért a belga La Louvière csapatának, míg a ZTE a nigériai Akpe Victoryért 3 millió eurót kapott a svájci Baseltől.
A Kisvárda egy szaúdi klubnak értékesítette Ridwan Popoolát közel kétmillió euróért. Jellemző a piac felgyorsulására Markgráf Ákos esete: a Puskás Akadémiától egymillió euróért vette meg az Újpest, amely egyetlen meccs után másfél millióért adta tovább a dán FC Københavnhoz.
Ez a 34,5 milliós nyári bevétel drámai ugrás a korábbi évekhez képest: a 2013–2014-es szezonban a teljes NB I. mindössze 350 ezer eurót termelt játékoseladásokból.
A mostani exportrobbanás egy olyan időszakot követ, amikor jelentős állami források érkeztek a magyar futballba. Ez a pénzbőség azonban nem feltétlenül párosult hatékonysággal is a nemzetközi porondon, és a fiatal magyar játékosok háttérbe szorultak.
A mélypont a 2021–2022-es szezon volt, amikor a 21 év alatti hazaiak a játékpercek mindössze 8,7 százalékát kapták meg. Ez a trend a tavaly bevezetett, pénzügyi ösztönzőkön alapuló „magyarajánlással” fordult meg, amelynek célja éppen az volt, hogy a klubok több lehetőséget adjanak a tehetségeknek, akiket a forrásszűke miatt most kénytelenek voltak értékesíteni.
A 2026-os kormányváltás utáni első nyári átigazolási szezonban valósággal felpörgött a magyar futballpiac: az NB I-es klubok összesen 16 játékost adtak el külföldre, amivel rekordot jelentő 34,5 millió eurós (aktuális árfolyamon több mint 13 milliárd forintos) bevételt termeltek.
A jelenség hátterében a sportágba áramló állami és NER-közeli források várt csökkenése áll, ami a klubokat a játékoseladások felé terelte, szerencséjükre pedig volt is kikhez nyúlniuk a tavaly bevezetett, fiatalokat támogató „magyarajánlásnak” köszönhetően, melynek keretében a fiatal honfitársak játékperceiért pénzt kapnak a klubok – írja a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Regisztrálok
Belépek