A Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a temesvári Victor Babeş Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és az OncoHelp Egyesület részvételével indult egy 2028 elejéig tartó projekt, amely az antibiotikum-rezisztencia elleni hatékony fellépést segíti.
2050-re az antibiotikum-rezisztens fertőzések okozta megbetegedések vezető halálokká válhatnak a világon. A projekt célja az antibiotikum-rezisztencia csökkentése, az egészségügyi ellátás fejlesztése új eszközök beszerzésével és technikák fejlesztésével. A projekt során bevezetendő vizsgálati módszerek hozzájárulnak a hatékonyabb diagnosztikához, betegellátáshoz és kutatáshoz.
Az egyedi molekulák detektálásra alkalmas Nanopore-módszer lehetővé teszi a DNS/RNS szekvenciák meghatározását, ezáltal a 24 órán belüli kórokozó-elemzést.
A sejtek egyedi biokémiai ujjlenyomatát vizsgáló infravörös spektroszkópián alapuló biotipizálás megkönnyíti a kórházi fertőzések, rezisztenciagének és virulenciafaktorok gyors nyomon követését, lehetővé téve a valós idejű járványügyi vizsgálatokat. A folyadékkromatográfiát és a tömegspektrometriát ötvöző rendszer költséghatékony lehetőséget kínál a betegek vérében az antibiotikumszint-meghatározására.
A magyar és román szakemberek a projekt során antibiotikumrezisztencia-génadatbázist hoznak létre, segítve ezzel a valós egészségi helyzet pontos feltérképezését, az állapotfelmérést és a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalt.
Ezek is érdekelhetnek:
Egyszerű kísérlet szemlélteti, miért nem érnek semmit a legújabb antibiotikumok sem idővel
A baktériumok véletlenszerű mutációja az oka annak, hogy elkerülhetetlenül rezisztenssé váljanak a jövőben fejlesztett antibiotikumokkal szemben is. Mindezt egy könnyen megérthető kísérlet szemlélteti.
Magyar kutató jött rá valami nagyon fontosra az antibiotikumokkal kapcsolatban
A rezisztens baktériumok miatt nagyon nagy szükség van a több törzset is támadó, antibiotikum-keverékekre – ezek hatásosságát azonban nehezen lehetett vizsgálni. Eddig. Az eredmények pedig nagyon fontosak a klinikai kezelések szempontjából is.
Hazai kutatók tesztelik az MI-t, hogy új antibiotikumokat találjanak
A mesterséges intelligencia az új antibiotikumok felfedezésének az egyik leggyorsabb és legolcsóbb módja – így nem mindegy, mennyire hatékony az algoritmus. Hazai kutatók pedig épp ez utóbbi kérdést vizsgálták.


