Rosszul hangzik, de a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik
Szerző:
Másfékfok | info@dehir.hu
Közzétéve: 2026.09.07. 09:14
| Frissítve:
2026.09.07. 09:34
A Tiszta levegő nemzetközi napja van: ehhez képest Európa városlakóinak 94 százaléka még ma is az egészségére káros levegőt lélegez be.
A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc ember a WHO ajánlásainál szennyezettebb levegőt lélegzik. A szeptember 7-i Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa mutatja be teljes terjedelmében a Másfélfok.hu oldalon olvasható írásában, hol tart Európa és Magyarország a légszennyezés visszaszorításában.
Az autóforgalom sem segít, hogy jó legyen a levegőnk (illusztráció: pexels.com)
Bár a helyzet javult, a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik
Ha légszennyezésről beszélünk, a kár messze túlmutat a légzőrendszeren. A tüdőrákon túl összefüggésbe hozható többek között a stroke-kal, a szívbetegségekkel, a cukorbetegséggel és a demenciával is. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, az idősek, a forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élők és a rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetben lévők.
A szennyezéshez köthető halálesetek mintegy 89 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik, de Európa sem tekintheti megoldottnak a problémát – mutat rá Varga Judit a Másfélfokon megjelent cikkében.
Tízből kilenc európai városlakó még mindig túl magas részecskeszennyezettségnek van kitéve
Az elmúlt évtizedekben Európa levegője összességében tisztább lett, az uniós levegőminőségi előírások azonban továbbra sem teljesülnek maradéktalanul. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerint a légszennyezés ma is a régió legnagyobb környezeti egészségügyi kockázata.
Különösen fontos ebből a szempontból a PM2,5, vagyis a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék okozta szennyezés. Bár 2011 óta valamennyi országban csökkent az ennek való kitettség, az EU városi lakosságának 94 százaléka továbbra is olyan helyen él, ahol a PM2,5 koncentrációja meghaladja a WHO irányértékét. A kapcsolódó egészségi kockázatok csökkentése érdekében tehát további intézkedések szükségesek.
A nemrégiben felülvizsgált levegőminőségi irányelv 2030-ra szigorú levegőminőségi határértékeket határozott meg, melyek közelítik a WHO irányelveit, és elérésük segít csökkenteni ezeket a káros egészségi hatásokat.
Arra, hogy a szabályozás hosszú távon látványos változást hozhat, történelmi példa is van. Az Egyesült Királyság hetven éve elfogadott Tiszta Levegő Törvénye az 1952-es londoni nagy szmogra adott válasz volt, és azóta London részecskeszennyezettsége drámai mértékben visszaesett.
Elég egyetlen szomszéd, aki szemetet éget, hogy tönkre tegye egy egész városrész levegőjét
Szinte minden vizsgált magyar város a szennyezettebb mezőnyben van
Magyarországon is javult a levegő minősége, de még messze vagyunk a WHO által ajánlott szintektől. Az EEA által összehasonlított 761 európai város közül Sopron kivételével valamennyi vizsgált magyar település a felsorolás szennyezettebb felében szerepel. Nálunk főként a kisméretű részecskék, vagyis a PM10 és a PM2,5, a nitrogén-oxidok, nyáron pedig az ózon okoz problémát.
Vannak kedvezőbb évek: 2023-ban például nem történt határérték-túllépés. A hosszabb távú kép azonban kevésbé megnyugtató.
Magyarország egyike annak a hat uniós tagállamnak, amely még nem teljesíti maradéktalanul a 2020 óta érvényes nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket.
Hazánk esetében az ammóniakibocsátást kellene tovább mérsékelni: a kedvező 2023-as évhez képest is további 1,14 százalékos csökkentéshez szükséges intézkedések hiányoznak.
A 2030-tól érvényes követelmények pedig ennél is nagyobb feladatot jelentenek. Nemcsak az ammónia, hanem az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és különösen a PM2,5 kibocsátását is jelentősen tovább kell csökkenteni.
A tisztább levegőért minden szereplő tehet
Az idei Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap egyik fő üzenete ezért a cselekvés. A kormányok a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának csökkentésével, a levegőminőségi és klímapolitikai tervezés összehangolásával és a mérőhálózatok fejlesztésével léphetnek előre.
A városok autómentes utcákkal, a gyaloglás és kerékpározás ösztönzésével, a vállalatok saját kibocsátásaik mérséklésével és tisztább technológiák fejlesztésével járulhatnak hozzá a változáshoz.
Az iskolák és egyetemek energiahatékonyabb épületekkel, tisztább energiaforrások használatával, kerékpárbarát környezettel vagy akár úgynevezett iskolautcák kialakításával tehetnek a levegőminőségért. Civil szervezetek segíthetik az önkormányzatokat és a lakosság szemléletformálását, egyéni szinten pedig többek között a hulladék mennyiségének csökkentése, az egyszer használatos termékek kerülése, valamint az avar és a hulladék égetésének mellőzése jelenthet kézzelfogható lépést.
Az elmúlt évtizedek európai adatai azt mutatják, hogy a levegő minősége javítható. A 94 százalékos városi PM2,5-kitettség és a magyar városok aggasztó uniós helyezése ugyanakkor azt is jelzi: a tiszta levegő és a kék égbolt érdekében még jócskán van mit tennünk.
A teljes cikk itt olvasható.