Némileg szokatlan volt Magyar Péter egyik parlamenti felszólalása az augusztus 28-ai ülésnapon, akkor, amikor a képviselők titkos szavazáson döntöttek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi hivatal elnökéről és nyomozati elnökhelyetteséről. A miniszterelnök rendszerint az ellenzéki padsorok felé fordulva beszél, főként, hogy az egykori kormánypártok képviselőit kiossza gyakran heves gesztikulálásokkal tarkítva. Ezúttal azonban rendre maga mögé fordult, a mögötte helyet foglalókhoz, pontosabban az egyikükhöz. Így mondta beszédét, és ennek meg is volt az oka.
A miniszterelnök mögött két sorral van a széke Hantosi Istvánnak, akit a parlamenti közvetítésekben emiatt rendszeresen mutat a kamera a kormányfő felszólalásai közben, eddig azonban senki nem tulajdonított neki nagy jelentőséget, aki a képviselőtársak reakcióira kíváncsi, Radnai Márkot, Bódis Krisztát, de leginkább Velkey György Lászlót figyeli, akiről nem mondható el, hogy faarccal üli végig Magyar Péter szónoklatait. A miniszterelnök azonban folyamatosan Hantosira nézett, tőle várt megerősítést szavaira, miszerint hamarosan megválasztják a maradék elnökhelyetteseket is az NVVH élére, vagy például amikor a meghívott civil szervezeteket sorolta, de hátrafordulva köszönte meg a munkájukat is a bizottság tiszás tagjainak. Hantosi István ugyanis az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elnöke, ezzel a tisztségével pedig ő maga is reflektorfénybe került a vagyonvisszaszerzési hatóság létrehozása miatt.
Szakmai és erkölcsi elvárásunk, hogy azzal a felelősséggel vágjanak bele a munkába – amennyiben az Országgyűlés is megerősíti a jelölésünket –, hogy egy egész nemzetnek tartoznak azzal felelősséggel, hogy a közvagyon védelme érdekében, mind a múltban, mind pedig a jövőben fölmerülő kérdéses esetekben a legnagyobb tudásuk szerint 200 százalékot beletéve fogják szolgálni hazájukat
– fogalmazott igen határozottan Hantosi akkor, amikor kiderült, Unger Annát jelöli a bizottság a hivatal vezetésére.
Több fontos törvényjavaslat fűződik a nevéhez
Bár a kiválasztási folyamatot máig homály fedi, ráadásul egymással ellentétes állítások jelentek meg (pontozásos rendszer volt vagy sem), úgy tűnik, Hantosi István elnöksége nem csak egy díszposzt, amit az is alátámaszthat, hogy a Tisza egyik erős emberének tartott Melléthei-Barna Márton – Magyar Péter sógora és majdnem igazságügyi miniszter –, a bizottság alelnöke olyannyira nem támogatta Unger Annát, hogy a parlamentben is nemmel szavazott. A többi pedig már történelem, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöke már hivatalosan is Unger Anna, pontosan úgy, ahogyan azt a Hantosi vezette bizottság ajánlotta.
Melléthei-Barnával a bizottságon kívül is sokat dolgoznak együtt, több törvényjavaslatot is ők ketten nyújtottak be a parlament elé. Például az Alaptörvény 16. módosításáról szólót, amiben a miniszterelnöki cikluskorlátozás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése és rögzítette, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vagyona nemzeti vagyon. De az ő nevéhez fűződik a devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztéséről, valamint a közmédia átalakításáról szóló törvényjavaslat is.
Jól látható tehát, Hantosi Istvánra kiemelten fontos szerep hárul a Tisza-frakcióban. De ki is ez a személy, akire egyre több figyelem terelődik?
Állami hivatalokban a NER évei alatt
Hantosi István tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán végezte, ahol 2007-ben az osztatlan jogászképzés keretében diplomamunkát is készített. Dolgozatában a médiajog területén vizsgálta az ifjúságvédelem kérdését, különös tekintettel az új audiovizuális média kihívásaira. Később tovább specializálódott: 2023 és 2024 között ugyanazon az egyetemen vállalati megfelelési területen szerzett további jogi képesítést.
Pályája a média világában indult. 2009-ben az Országos Rádió és Televízió Testületnél kezdett jogi munkatársként, majd 2010-től az akkor alapított Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatalában (NMHH) folytatta. Előbb média-döntéselőkészítőként, később médiafelügyeleti munkatársként dolgozott, 2015-ben pedig a Média- és Hírközlési Biztos Hivatalához került, ahol média- és hírközlési jogászként folytatta.
Ez a több mint nyolcéves időszak fontos alapot adott későbbi pályájához: Hantosi testközelből ismerhette meg a magyar médiarendszer működését, a médiaszabályozást és azt is, hogyan működik egy állami hatóság a gyakorlatban. 2017-ben aztán új területre lépett, és a Gazdasági Versenyhivatalnál folytatta pályáját.
A GVH-nál eltöltött évek már egy másik szakmai világba vitték. Nemzetközi ügyekkel és a hivatal nemzetközi kapcsolataival foglalkozott, később vezetői feladatokat is ellátott. Munkája során nemzetközi versenyhatóságokkal, az OECD-vel és az Európai Bizottsággal is együtt dolgozott, így a magyar hatósági rendszer mellett a nemzetközi gyakorlatra is rálátást szerzett.
Cserkészet és egy katolikus szervezet
2024-ben a versenyszféra felé vette az irányt: a Hell Energynél helyezkedett el jogtanácsosként, itt azonban csak egy évet töltött el. Közben a szakmai tudását is tovább bővítette, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen vállalati megfeleléssel kapcsolatos szakjogi képzést végzett. A pályája ekkorra meglehetősen szerteágazó lett:
a médiától és hírközléstől az állami hatósági munkán át a versenyjogig és a vállalati szféráig több területen is tapasztalatot szerzett.
A munkája mellett Hantosi István a közösségi életben is aktív volt. 2014 és 2018 között a Szentjánosbogár Közhasznú Egyesület elnökségi tagjaként dolgozott, 2016-tól pedig két éven át az egyesület elnöke volt. A Szentjánosbogár egy magyar alapítású katolikus lelkiségi mozgalom, amely a fiatalok közösségépítésével és a keresztény hit továbbadásával foglalkozik. Később a Magyarországi Európai Cserkészek Egyesületében is vállalt önkéntes munkát, ahol 2024 és 2026 között vezetőként tevékenykedett.
Hantosi István a 2026-os országgyűlési választáson egyéni választókerületben nem indult, a Tisza Párt országos listájának 38. – biztos befutó – helyén szerepelt, és ennek köszönhetően szerzett parlamenti mandátumot. Az Országgyűlésbe bekerülve rögtön fontos szerepet kapott: ahogy azt írtuk, a Tisza őt jelölte az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság élére, emellett a Törvényalkotási Bizottság tagja is lett. Így a frakción belül már a ciklus kezdetén olyan pozícióba került, amely a jogalkotási munka egyik fontos szereplőjévé tette.
(Borítókép: Hantosi István 2026. augusztus 27-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!