Szeptember 7-én és 8-án ismét a mesterséges intelligencia kerül a középpontba a Városligetben: az Indamedia rendezi meg az AI Summit Budapest 2026-ot, Közép-Európa legnagyobb mesterségesintelligencia-konferenciáját. Az eseményen a technológia legkülönbözőbb területeiről esik szó, a műsorkészítéstől a zenén át egészen az egészségügyig és a hosszabb élet lehetőségéig.
Utóbbi témát hétfőn több előadás és egy kerekasztal-beszélgetés is körbejárta, ahol az is felmerült: mi van, ha az AI nem egyszerűen az öregedés következményeit segít kezelni, hanem magát az öregedési folyamatot is képes lesz lassítani?
A „AI x Biológia = Homo longaevus” című előadásban Kóka János, a Doktor24 elnöke, egykori gazdasági és közlekedési miniszter arról beszélt, hogy az öregedést sokáig úgy kezeltük, mint az időjárást: valamit, amit egyszerűen el kell szenvednünk. Egyre nagyobb azonban az igény arra, hogy ne csak az öregedéssel együtt járó betegségeket kezeljük, hanem magával az öregedéssel is kezdjünk valamit.
Ebben pedig az egyik legerősebb új eszköz éppen a mesterséges intelligencia lehet.
Nem kizárólag a géneken múlik, meddig élünk
Előadásában kiemelte, hogy kétszáz év alatt nagyjából két és félszeresére nőtt a születéskor várható élettartam, ugyanakkor a tévhitekkel ellentétben egyre több kutatás mutat arra, hogy nem pusztán a genetikai örökségünk dönti el, mennyi ideig és milyen egészségi állapotban élünk.
A genomot úgy kell elképzelni, mint a test hardverét, az epigenomot pedig mint a szoftvert. Ehhez a rendszerhez érkezett most egy új fejlesztőeszköz: a mesterséges intelligencia
– magyarázta.
A genetikai kód mellett ugyanis rengeteget számít a környezet, az életmód és az egészségügyi ellátás minősége is. Ezek közül az életmódon és az egészségügyi ellátáson tudunk a leginkább változtatni, míg a környezet a legtöbbeknek állandó. Mindezt alátámasztja az is, hogy egy nagy mintán végzett kutatásban az életmód sokkal erősebb tényezőnek bizonyult a várható élettartam szempontjából, mint a genetikai állomány. Egy másik, mintegy 700 ezer amerikai veteránt vizsgáló kutatás pedig azt találta, hogy azok, akik mind a nyolc vizsgált életmódbeli ajánlást betartották, a férfiaknál 24, a nőknél 20 pedig százalékkal tovább éltek.
A longevity tudománya éppen ezért nem egyszerűen arról szól, hogyan gyógyítsuk meg a betegségeket, hanem arról is, hogyan előzzük meg őket, és hogyan lassítsuk magát az öregedést.
És ma már erre is vannak érdekes eredmények: egy kutatásban a 12 százalékos kalóriamegvonás mellett az öregedést mérő úgynevezett epigenetikai óra szerint egy év alatt csak 11,7 hónapnyi öregedést mértek, vagyis nem egy teljes évet.
Az egereknél már működik – de mi a helyzet az emberrel?
Az öregedés lassítására jelenleg többféle gyógyszeres megközelítést is vizsgálnak. Egérkísérletekben például a rapamicin 9–14 százalékkal, bizonyos szenolitikumok pedig 36 százalékkal növelték az élettartamot. Ezek a készítmények azonban jelenleg nem állnak ilyen célból az emberek rendelkezésére.
Még ennél is sci-fibe illőbb az az elképzelés, hogy az öregedés részben valamiféle „szoftverhiba” lehet. Kísérletekben egy fehérje segítségével az egerek öregedéshez kapcsolódó génjeinek jelentős részét sikerült fiatalabb állapotba visszaállítani.
A gondolat lényege pedig egyszerű: lehet, hogy a fiatalságra vonatkozó kód valahol már eleve bennünk van, csak valahogy újra hozzá kell férni.
Idén június 9-én pedig újabb fontos lépés történt ezen az úton: a fiatalságot visszahozni próbáló kutatás ugyanis kilépett a laboratóriumi szakaszból, és emberi 1-es fázisba került.
És itt jön képbe az AI.
Kóka szerint ugyanis ezekben a kutatásokban a mesterséges intelligencia akár rakétahajtóműként is működhet. Az AlphaFold 2 például kétmillió fehérjemolekula térbeli szerkezetét tudta meghatározni, miközben ennek hagyományos emberi vizsgálata akár egy évig is eltartana. A gyógyszerkutatásban ennek pedig óriási jelentősége lehet.
Hagyományosan a beavatkozási pont azonosításától az első humán 1-es tesztfázisú vizsgálatig akár öt-hat év is eltelhet. Az AI segítségével ezt a folyamatot azonban már 18 hónapra is sikerült lerövidíteni.
Hogy mindebből végül hány plusz év születhet, azt egyelőre senki nem tudja pontosan. Az életmódváltás önmagában akár 20–24 évvel is növelheti a várható élettartamot, a kalóriamegvonás pedig néhány százalékkal lassíthatja az öregedést. Az optimista elképzelés szerint pedig eljuthatunk oda, hogy a longevity fejlődési üteme minden évben egy újabb évvel növeli a majd várható élettartamot.
Vagyis akár az is megtörténhet, hogy hamarosan a 120 lesz az új 80.
Mi történik a társadalommal, ha tovább élünk?
A hosszabb élet azonban nem pusztán orvosi kérdés. Pintér Róbert, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense a „Hogyan készüljünk a halhatatlanságra?” című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy ha valóban évtizedeket nyerünk, az egész életünket újra kell terveznünk.
A longevityt szerinte három szakaszra lehet bontani. Az elsőben egészségesebben öregszünk, és nagyjából tíz évvel hosszabb életet nyerünk. A következő szinten maga az öregedés válhat betegséggé, amelyre gyógyszert vagy kezelést lehet alkalmazni. A harmadik szakasz pedig már azt az elképzelést jelenti, amikor az ember tulajdonképpen addig marad életben és egészséges, ameddig csak szeretne.
Mindez szép és jó, azonban már az első, 10–20–30 plusz év is alapjaiban változtatná meg a társadalmat. Újra kellene gondolni például a munkát, a családot, az oktatást, az egészségügyet és a nyugdíjrendszert is.
Pintér szerint éppen ezért nem az a legfontosabb kérdés, hogy akarunk-e halhatatlanok lenni, hanem sokkal inkább az, hogy milyen jövőt szeretnénk, és milyen elvek alapján engedjük be az életünkbe a longevity-t.
Ezt nevezi Social Optimization of Longevitynek, vagyis a hosszú élet társadalmi optimalizációjának: ne egy rajtunk kívül álló technológia döntse el, merre megyünk, hanem a társadalom határozza meg, hogy milyen értékek mentén szeretnénk élni a lehetőséggel.
Egészségügy, nyugdíj, egyenlőtlenség – már most készülni kellene
Pontosan ezt a gondolatiságot vitte tovább a „Jó lesz nekünk, ha örökké élünk?” című kerekasztal-beszélgetés is, ahol Pintér Róbert moderálásával Kömlődi Ferenc jövőkutató és író, valamint Dr. Horváth Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa folytatta a kérdés boncolgatását.
Horváth Dóra szerint már jelenleg is sokat tehetünk a hosszabb és egészségesebb életért az életmódunkkal. Ő maga egyelőre 150 évig szeretne élni, majd – ahogy fogalmazott – 120-nál újratárgyalják a kérdést. Szerinte ugyanakkor az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer is komoly átalakításra szorulna, ha jelentősen megnőne az élettartamunk.
A jelenlegi intézményrendszerek ugyanis sok szempontból még egy korábbi évszázad logikája szerint működnek.
Felmerült az is, hogy mi történne, ha az öregedést hivatalosan is betegségként kezelnénk. Ez egyrészt több forrást jelenthetne a kezelésére, másrészt azonban kirekesztő lehetne az idősekkel szemben. Közben azonban valóban számos olyan tulajdonság van, amely az öregedést és a betegségeket összeköti, és ha sikerülne magát az öregedési folyamatot lassítani, rengeteg krónikus betegség kialakulásának kockázata is csökkenhetne.
Kömlődi Ferenc egy másik komoly problémára is felhívta a figyelmet: a demográfiára. Ugyanis, ha az emberek egyre tovább élnek, miközben a Föld erőforrásai végesek, az újabb társadalmi és környezeti kihívásokat hozhat. Attól is tart, hogy a longevity technológiái tovább növelhetik a társadalmi egyenlőtlenségeket, ha csak egy szűk réteg számára lesznek hozzáférhetők – főleg az elején.
Az AI-jal nehéz tartani a lépést
A kerekasztal egyik legfontosabb visszatérő gondolata így az volt, hogy miközben a technológiai fejlődés rohamtempóban halad, a társadalmi és politikai rendszerek jóval lassabban alkalmazkodnak hozzá.
Horváth Dóra szerint az egészségügy és a társadalmi intézmények folyamatos alkalmazkodására lesz szükség. Kömlődi Ferenc pedig úgy fogalmazott, hogy általában a döntéshozók kullognak a technológiai újítások mögött.
Mire ugyanis sikerül megérteniük egy új technológia hatásait és kialakítani a megfelelő szabályokat, maga a technológia már újabb szintre lép.
És talán éppen ez a longevity egyik legnagyobb kérdése is. Nem az, hogy képesek leszünk-e egyszer 120 vagy akár 150 évig élni, hanem az, hogy a társadalom képes lesz-e lépést tartani azzal a technológiával, amely ezt lehetővé teheti.
Kömlődi szerint akár az is elképzelhető, hogy az első ezeréves ember már megszületett. Hogy ez valóban így lesz-e, egyelőre senki sem tudja. Az viszont már most látszik, hogy az AI és a biológia találkozása olyan kérdéseket nyitott ki, amelyekre nem néhány évtized múlva, hanem már most el kell kezdenünk válaszolni. Már amennyiben szeretnénk végre tényleg megkaparintani a hosszú élet titkát…
(Borítókép: Az „AI x Biológia = Homo longaevus” című előadásban Kóka János, a Doktor24 elnöke az AI SUMMIT Budapest rendezvényen 2026. szeptember 8-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!