Megemlékezéssel és miniszterelnöki felszólalással kezdődik kedden az Országgyűlés ülése. A parlament megválaszthatja a Független Közmédia Testület tagjait és elnökét, valamint elkezdi az idei költségvetés módosításának vitáját, számolt be az MTI.

A parlamenti honlapon olvasható napirend szerint az ülés 9 órakor a büntetés-végrehajtás napjáról való megemlékezéssel kezdődik, amit 1996 óta Szent Adorján napján tartanak.

A megemlékezés után Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalása következik.

Megválasztják a médiatestület elnökét és jelöltjeit

A határozathozatalok között a parlament dönt a megye és a kormánymegbízott elnevezés alkalmazásával összefüggő egyes törvények, továbbá az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló országgyűlési határozat módosításáról. Korábban beszámoltunk már arról, hogy Magyar Péter hétfőn és kedden is felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén, ahol a képviselők döntenek egyebek mellett a megye-vármegye kérdésről is.

Kedd reggel a miniszterelnök közösségi oldalán jelentkezett: „A megyei önkormányzatokat a Fidesz teljesen kiüresítette. Ma már csak a szétesett ellenzék tízmilliárdos kifizetőhelyeként szolgálnak. Jelen formájában a rendszer teljesen feleslegessé és okafogyottá vált” – írta Magyar Péter.

A parlamentben megválaszthatják továbbá a képviselők a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítására, függetlenségének védelmére létrehozott Független Közmédia Testület tagjait és elnökét.

A művelődési bizottság múlt héten a kormánypártok és a szakmai szervezetek által javasolt három-három ember jelöltté válását támogatta, míg az ellenzéki frakciók által javasoltakat leszavazta. A testület elnökének Bayer Judit médiajogászt, médiakutatót javasolja a bizottság.

A frakciók által jelölt tagokat négy, a médiaszakmai szervezetek által jelölt tagokat két évre választja meg a parlament kétharmados támogatással.

Mentelmi ügyekről és a 2026-os központi költségvetéséről is vitáznak 

Az Országgyűlés dönthet Szentkirályi Alexandra (Fidesz) és Latorcai Csaba (KDNP) két-két mentelmi ügyében is.

A határozathozatalokat követően elkezdődik a Magyarország 2026-os központi költségvetéséről szóló törvény módosításának általános vitája. A módosítás célja a kormány szerint, hogy a büdzsé a tényleges gazdasági és államháztartási folyamatokat tükrözze, és egyúttal erősítse a közpénzügyi gazdálkodás átláthatóságát, kiszámíthatóságát és hitelességét.

Az egyes budapesti ingatlanok fejlesztésével és vagyonkezelésével, valamint közúti közlekedéssel összefüggő törvények módosításával törvényi szintre emelkedhetnek a kormányzat és Budapest közötti egyeztetés legmagasabb szintű fórumára, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsára vonatkozó legfontosabb szabályok. A javaslat elfogadásával az V. kerületi Vörösmarty tér, Podmaniczky tér, Széchenyi tér és József Attila utca október 1-jétől 99 évre ingyenesen a Fővárosi Önkormányzat vagyonkezelésébe kerülhet a kerületi önkormányzattól.

Tárgyalják a magyar építészetről szóló törvény módosítását, amelynek célja egyebek mellett az Otthon Start Program keretében megvalósuló építési beruházások esetében a korábban tervezett, de még meg nem valósult nagy volumenű lakásépítési beruházások terveinek összehangolása a kormány új, kidolgozás alatt lévő lakásépítési programjával.

A képviselők megvitatják a büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosítását, amely a vagyonelkobzás egy új formájának büntető törvénykönyvbe emelését és a külföldi embercsempészek elleni büntetőeljárás feltételes ügyészi felfüggesztési lehetőségének megszüntetését kezdeményezi.

Ukrán háború, Bászna Gabona Zrt., és a szőlészetről és borászatról szóló törvény

Általános vita lesz az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvény módosításáról, amely a Bászna Gabona Zrt. károsultjainak rendkívüli állami kárrendezésével kapcsolatos átmeneti szabályokkal egészül ki.

Napirenden szerepel az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvénynek, valamint a szőlészetről és borászatról szóló törvénynek a szőlő aranyszínű sárgaság nevű betegségével kapcsolatos módosítása, miszerint a növény-egészségügyi zárlati intézkedés esetén a termelő nem jogosult kárpótlásra, ha nem vállalja a kártalanítás feltételeként meghatározott valamely kötelezettség teljesítését.

(Borítókép: Az Országgyűlés ülése 2026. augusztus 28-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!

Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!