Olvasási idő kb. 3 perc

Nemcsak hazánkban élnek még a téltemető, tavaszváró népszokások. Lássuk, más európai országokban miként várják a tél végét.

A magyarországi busójárás mindenki számára ismerős a bundába öltözött, faragott arcú rémségeivel. A főként a déli vármegyékre jellemző katolikus hagyomány a nagyböjt idején. A több nemzetiség számára fontos népszokást az UNESCO 2009-ben a világörökség részévé tette, 2012 óta hungarikum. 

A magyar hagyományok mellett számos más európai ország is igyekszik eltemetni a telet, hiszen a tavaszi újjászületés elengedhetetlen része az elmúlás lezárása. Ezeket vettük most sorra az Európa Pont összegző válogatásának segítségével. 

A tél végét így ünneplik a portugálok

Északkelet-Portugáliában a hamvazószerda előtti napokban, a farsang végén eljön a hajadon lányokért a careto, akinek célja, hogy megtermékenyüljenek. A sárga-zöld-piros ruhát viselő, a mi busóinkhoz hasonló mitikus lénynek öltözött fiatalok házról házra járnak, hogy a vitalitást és a megújulást ünnepeljék. 

A baszkok ellenben, bár közel vannak földrajzilag, az aratás időszakához kötnek egy hasonló látványt nyújtó jelenséget, a juantramposot, aki hamvazószerda előtt egy nappal érkezik meg hozzájuk. 

Itália-szerte is temetik a telet

Tramin, Dél-Tirol, illetve Észak- Olaszország  farsangi karneváljai a schanppviecherek köré épülnek fel. A furcsa, leginkább krokodilra vagy sárkányra hasonlító, több méteres állatszobrokat hatalmas csattogás közepette vezetik végig a tramini utcákon annak érdekében, hogy félelmetes külsejük és hangjuk elűzze a hideget. 

Szalmamedvét űznek a németek

A németek, illetve leginkább a keleti szorbok farsangi figurája neve alapján kedves lénynek tűnik, Strohbärnek, vagyis szalmamackónak nevezik. Ez a figura maga a tél, amit igyekeznek végigvezetni a hagyománytisztelő városok utcáin. Ebben az esetben is hangzavar az, amivel elűznék a telet. 

A franciák is egy medvét helyeznek a tél végi szokásaik középpontjába, főként a Pireneusok környékén, illetve Dél-Franciaország területén él a hagyomány. A portugál szokásokhoz hasonlóan a franciák medvéje is a hajadon lányokat hajtaná, ha hagynák. 

A Délnyugat -Bulgáriában dívó szokások értelmében viszont a férjes asszonyok vannak veszélyben, 

A babugerinek, azaz a tél szellemének öltözött férfiak szintén a termékenység fenntartását tűzték ki célul, ő az új esztendő első napján érkezik. A csehek krampusza ellenben a gyermekeket veszi célba, ahogy nálunk, ott is Mikulás idején érkezik, és megbünteti a rosszakat. 

Ha többre is kíváncsi vagy a krampusz hagyományával kapcsolatban, kattints ide, és olvass tovább!

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen.

hirdetés