Az okosórák beépített egészségkövetői funkcióval minden korábbinál tudatosabban figyelhetjük a testünk jeleit, de érdemes fenntartással kezelni a csuklón viselhető okoseszközzel gyűjtött adatokat, különösen ha diétázunk.
Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!
A Michigani Egyetem és a Hope College kutatói nemrég publikálták legújabb tanulmányuk eredményeit, melyben az okosórák megbízhatóságát vizsgálták. A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy az adatok többsége algoritmusokon alapuló becslés, nem pedig a szervezetünkben zajló folyamatok közvetlen mérése, és bár az okosórák adatai hasznosak az időbeli tendenciák nyomon követésére, de nem szabad minden számot tényként kezelni.
A kutatók a piacon kapható négy legnépszerűbb fitnesz-okoseszköz (Apple Watch Series 8, Samsung Galaxy Watch 5, Fitbit Sense 2, Garmin Forerunner 955) méréseit vetették össze klinikai pontosságú mérőberendezések eredményeivel egy 58 felnőtt önkéntes körében végzett vizsgálathoz.
Mi lehet valós és mi nem?
Az alapvető egészségügyi mutatók, például a nyugalmi pulzus esetében pontosnak mondhatók az okoseszközök által szolgáltatott adatok, mindössze percenként pár szívverésnyi lehet az eltérés a valós értékhez képest.
Fotó: Getty Images
Az alvásmonitorozás terén sem vehetünk mindent készpénznek. A kutatások során használt okosórák több mint 90 százalékos pontossággal tudták megkülönböztetni az alvást az ébrenlét állapotától. A konkrét alvásfázisok felismerésénél már nehézségek adódtak, a pontosság egyes esetekben akár 50 százalékra csökkent, tehát az óra vagy eltalálta vagy nem, hogy éppen mélyalvásos vagy REM fázisban volt a viselője.
A diétánkat ne bízzuk rá
Az összetettebb funkcióknál kezdenek még pontatlanabbá válni a mérések. A diétázók számára talán az egyik legfontosabb mutató, az elégetett kalóriák számára vonatkozó becslés a valós értéktől10-20 százalékos eltérést mutathat, míg a VO2 max értékek a felhasználó edzettségi szintjétől függően is változnak.
Az okosórák által mutatott kalóriaértékek egyes esetekben akár 15 és 25 százalék közötti mértékben is meghaladták a valós értéket.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az okosóra akár egy impozáns 500 elégett kalóriát is mutathat egy edzőtermi edzés során, miközben a valós érték 350 kalória lehet. Ez így magában nem tűnik jelentős eltérésnek, de ha a sok kis eltérés összeadódik, akkor könnyen hamis kép alakulhat ki a diétázó fejében a hét vagy a hónap során mozgással elégetett kalóriamennyiségről.
A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy az okosórák pontossága csökken a magasabb testzsírszázalékkal rendelkező felhasználók esetében, pedig nagy eséllyel ők azok, akik a diétájuk támogatásához hívják segítségül az okoseszközt.
A kutatók összegzése szerint még a vérnyomásmérés és a vércukorszint-mérés terén is bőven van mit fejlődni az eszközgyártóknak, bár ezeket a vizsgálatokat már valóban érdemes a megfelelő orvosi eszközökre bízni.
(Forrás: Digital Trends, PopSci. Fotó: GettyImages)
Ez is érdekelhet:
Hosszabb életet szeretnél? Kezdj el súlyzózni!
Főként a szív- és érrendszeri, valamint a neurológiai betegségek esetében előnyös.
A mozgás hatásosabb ellenszere lehet a depressziónak, mint a pszichoterápia
A depressziós esetek száma a koronavírus járvány ideje alatt több mint 25%-kal nőtt, de a megoldást nem feltétlenül a leggyakrabban alkalmazott módszerek jelentik.
Miért pont 10 000 lépést kell megtennünk egy nap?
A lépésszámlálók és a mobiltelefonok egészség appjai általában alapjáraton úgy vannak beállítva, hogy a naponta elérendő cél tízezer lépés legyen. Pedig ennek a számnak nincs tudományos alapja, eredetileg csak egy japán marketingkampány jól hangzó szlogenje volt.
Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben