Tegnap lezárult az AI Summit Budapest 2026: kedden este a Néprajzi Múzeumban a Backstagetől a nagyszínpadig – hogyan formálja át az AI a zene- és fesztiválipart? névre keresztelt kerekasztal-beszélgetéssel búcsúzott a rendezvény Quantum Stage-e, ahol Gerendai Károly a Sziget Fesztivál alapítója és Marsalkó Dávid, a Halott Pénz frontembere arról beszélgetett, hogyan alakítja át a mesterséges intelligencia a zene- és fesztiválipart. A beszélgetést Weller Péter moderálta, a fő kérdés pedig végig az volt: mit tud hozzáadni az AI a zenéhez és az élő produkciókhoz, és mi az, amit továbbra sem képes pótolni?
Gerendai Károllyal korábban már beszélgettünk arról, hogyan változtatja meg az AI a fesztiválok és a szórakoztatóipar működését. A korábbi interjúnkban többek között arról mesélt, hogyan látja a technológia helyét a fesztiválszervezésben és a Sziget jövőjében.
Nem az a kérdés, használjuk-e, hanem hogy mire
A beszélgetés egyik első kérdése az volt, hogyan viszonyul a Sziget közönsége a mesterséges intelligenciához. Gerendai szerint azonban nincs olyan, hogy „a Sziget közönsége” ebben a témában egyetlen, konkrét véleményt képviselne.
A fiatalabb generáció számára az AI természetes eszköz, önmagában nincs vele problémájuk. Inkább akkor válik zavaróvá, amikor egy mesterséges világ létrehozására használják, például reklámfilmekben. Az viszont, hogy valaki a házi feladatát írassa meg vele, már egészen más kérdés. Szerinte ezért
nem az a lényeg, hogy használjuk-e az AI-t, hanem az, hogy milyen helyzetben és mire használjuk.
Gerendai maga a konferencián is különleges helyzetben volt, hiszen mint elárulta, talán ő volt az egyetlen az egész AI Summiton, aki még soha nem használta az AI-t, és annyira nem követi a technológiai újításokat, hogy közösségi oldala, sőt saját e-mail-címe sincs. Ettől függetlenül kifejezetten ösztönzi kollégáit arra, hogy keressék meg, hogyan tudják a technológiával gyorsítani és hatékonyabbá tenni a munkát. A Szigetnél például piackutatásra és trendek keresésére már használják is az AI-t, Gerendai azonban még akkor is amilyen gyorsan csak lehet továbbgörget, ha egy google keresésnél az AI válasza kerül a szeme elé.
Marsalkó Dávid: A dal lelkét nem tudja pótolni az AI
A mesterséges intelligencia pedig a fiatalabb generáció számára sem feltétlen alapvető kellék, ugyanis mint kiderült, Marsalkó Dávid sem használta soha a Suno-hoz hasonló zenei AI-eszközöket, de szerinte önmagában az AI zenei használatától nem kell megijedni. Egy új szoftver számára ugyanis pontosan olyan eszköz lehet, mint egy új szintetizátor: ki lehet próbálni, kísérletezni lehet vele.
A Halott Pénz frontembere példaként a Gyerekek című dalukat hozta fel, aminek készítésekor az AI segítségével gyorsan meg tudta nézni, hogyan működne egy kórus a dalban, vagy sem – végül pedig kiderült hogy igen, így valódi énekesekkel felvették az adott részt.
Az AI tehát szerinte ugyan izgalmas kísérleti eszköz lehet, de a dal és az előadók lelkét nem tudja pótolni.
És éppen ezért lehet különösen fontos az élő zene egy olyan korszakban, amikor egyre több mesterségesen előállított tartalom vesz körül minket. Marsalkó szerint a koncerten jelen lévő előadó kisugárzása, a közönséggel kialakított kapcsolat és az együtt megélt pillanat ma talán fontosabb, mint valaha.
Ezt pedig nem csak ő gondolja így, ugyanis maikor egy vacsorán arról kérdezte a baráti társaságát, mennyire számít nekik, hogy egy előadót emberileg szimpatikusnak tartanak-e, akkor tízből tízen azt mondták, hogy ha egy zenész olyasmit tesz vagy mond, ami számukra elfogadhatatlan, akkor már nem tudják ugyanúgy hallgatni a zenéjét.
Ezt a tényezőt pedig nagyon nehéz kivenni a popzenéből – és ezt az AI egyelőre nem tudja megadni.
A követők száma nem ad el koncertjegyet
Ugyan közvetlenül nem kapcsolódik a mesterséges intelligenciához, a beszélgetésen a közösségi média és a koncertszervezés kapcsolata is előkerült. Ma elsőre logikusnak tűnhet, hogy azt az előadót érdemes meghívni a fesztiválokra, akinek több millió követője van. Gerendai szerint azonban ez meglehetősen becsapós.
Nem mindegy ugyanis, hogyan szerezte valaki a követőtáborát. Egy előadó lehet valódi zenei tehetség feleannyi követővel, mint egy olyan zenei influenszer, aki látványos, sokat mutató képekkel építette fel a közönségét.
A követők és a nézettség száma ugyanis nem egyenlő az eladott jegyek számával.
Marsalkó Dávid a saját dalainál ezért továbbra is azt tartja a legfontosabbnak, hogy olyan zenét írjon, ami őt személyesen érdekli. Nem azt nézi, hogy egy korábbi dal hány megtekintést hozott a YouTube-on.
Kiemelte, hogy a Valami van a levegőben esetében például a barátai közül szinte mindenki azt mondta neki, hogy vegye ki a „Kettőkor elindulni, na még mit nem! Háromkor elindulni, na még mit nem! Négykor ma elindulni, na még mit nem! Nélküled elindulni, na még mit nem!” – sorokat. Ő azonban nem hallgatott rájuk, és később ezek lettek a sikeres dal legtöbbször hangoztatott mondatai.
Hasonlóan alakult a 10 éve megjelent Élnünk kellett volna sorsa is, kezdetben ugyanis sokan kifejezetten utálták a dalt még a legnagyobb rajongóik közül is, egy évvel később viszont már az egyik közönségkedvenc lett.
Marsalkó szerint éppen ezért fontosak azok a dalok is, amelyek nem feltétlenül lesznek slágerek, de megvan a saját életútjuk.
Az emberi természet nem változik olyan gyorsan, mint a technológia
Visszaevezve az AI zenei tengerére Marsalkó Dávid elárulta, hogy bármennyire is sok buktatót rejteget a technológia, természetesen ő sem akar visszaköltözni a barlangba, de szeretné továbbra is érezni azt, hogy ember.
Hiszek abban, hogy az emberi tényezőt nem öli ki az AI
– fogalmazott.
Gerendai szerint az ember nélküli produkciók, például az ABBA hologramkoncertjéhez hasonló megoldások sem feltétlenül jelentenek problémát. Ő azonban mindig olyan dolgokba szeretett fektetni, amelyekben emberi értéket tud hozzáadni, de ha egy technológia azt segíti, hogy a jövő működését megmutassuk és megértessük az emberekkel, abban ő is lát fantáziát.
Marsalkó Dávid egy példával támasztotta alá az üzletember gondolatát. Mindet mesélte, Ed Sheeran egyik korai, zürichi koncertjére készültek, és először nem is tudta, hogy mire számítson, hiszen az előadó nem stadionokat megtöltő showkról volt híres korábban sem. Ennek ellenére egy stadionban egy szál gitárral lépett színpadra, mégis képes volt betölteni és beragyogni az egész arénát.
Az ilyen pillanatokat pedig az AI egyszerűen nem tudja reprodukálni.
Ráadásul Gerendai Károly szerint éppen azért, mert az AI egyre több területet fog meghódítani, várhatóan egyre erősebb lesz az igény a valódi, ember által létrehozott dolgokra.
Ezt egy korábbi példával is szemléltette: másfél évtizeddel ezelőtt világszerte elterjedtek a mesterségesen összeállított, castingolt szereplőkből álló „zenekarok”. Slágereket tudtak gyártani, de amikor az élő előadás és a személyes élmény került előtérbe, sok produkció nem tudott működni. Egyes szereplők később pedig éppen akkor lettek sikeresek, amikor a saját személyiségük került előtérbe.
Szerinte hasonló történhet az AI-val is. Ha egy idő után mindenki AI-t használ majd látványtervezésre, zenére vagy tartalomgyártásra, akkor éppen az lesz izgalmas, ami nem mesterséges.
Marsalkó szerint a technológia térnyerésével párhuzamosan egyre erősebb lehet az emberekben a vágy a lassulásra. A gyorsulás ugyanis mára szinte mindent meghatároz, miközben ő maga például egyre gyakrabban nézeget olyan hoteleket, amelyek kifejezetten a lelassulás élményét kínálják. Az emberi agy és az emberi természet ugyanis nem változik olyan gyorsan, mint a technológia. „Még hallom a fülemben a betárcsázós internet hangját is” – mondta.
Kell a ChatGPT-detox!
A beszélgetés végén az AI hétköznapi használata is szóba került. Marsalkó szerint a ChatGPT például kiváló lehet visszacsatolásra, de könnyen panelekbe tereli az embert. Ugyanis
Ha mindenki ugyanattól a rendszertől kér segítséget, könnyen ugyanazokat a gondolatokat és megoldásokat kapjuk vissza. Éppen ezért, ha valaki ChatGPT-t használ, érdemes időnként megpróbálnia nélküle is gondolkodni.
Gerendai szerint az árnyoldalai ellenére az AI ugyanakkor rengeteg területen valódi segítséget jelenthet. A látványvilágban például olcsóbban és gyorsabban lehet vele látványosabb eredményt elérni, és a segítségkérésben is kifejezetten hasznos. A határ szerinte ott húzódik, amikor már nem eszközként, hanem az ember helyett kezdjük használni.
Az AI végső soron akkor marad a barátunk, amíg azt érezzük, hogy segít nekünk. Ha viszont már szorongást kelt – legyen szó a munkahelyünk, a megélhetésünk vagy a saját tartalmaink elvesztésétől való félelemről –, akkor könnyen az ellenségünkké válhat.
És hogy mi a válasz arra a kérdésre, hogy az AI fenyegetheti-e az élő zene és a fesztiválok világát?
Hét csávó egy buszban – ezt semmi nem tudja überenli
– válaszolta meg a legjobban a kerekasztalon felvetett kérdést Marsalkó Dávid. Ezzel pedig talán nehéz is lenne vitatkozni…
(Borítókép: A Backstagetől a nagyszínpadig – hogyan formálja át az AI a zene- és fesztiválipart? kerekasztal-beszélgetés az AI SUMMIT Budapest rendezvényen részt vesz Gerendai Károly és Marslakó Dávid 2026. szeptember 8-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!