A beszélgetés elején Tarjányi rögtön kifejtette véleményét a tíz orosz diplomata kiutasításával kapcsolatban: szerinte nem egyszerű diplomáciai konfliktusról, hanem komoly hírszerzési ügyről van szó. A szakértő úgy fogalmazott: az érintettek diplomáciai fedésben dolgozó orosz hírszerzők lehettek, akik a bécsi egyezmény által meghatározott kereteken túlmenő tevékenységet folytattak Magyarországon.
Mint mondta, egy diplomata jelentős védettséget élvez a fogadó országban, ám ezzel a lehetőséggel nem lehet visszaélni. A kiutasítás mögött ezért nagy valószínűséggel az áll, hogy a magyar elhárítás olyan információkat szerzett, amelyek szerint az érintettek titkos adatgyűjtést végeztek, illetve Magyarországon működő kapcsolati hálózatokat tartottak fenn.
Valójában ezek az emberek – és most jön a sarkos rész – kémek voltak
– fogalmazott Tarjányi.
A biztonságpolitikai szakértő arra is kitért, hogy a tíz kiutasított diplomata jelentősége jóval túlmutat a személyükön. Egy hírszerző ugyanis rendszerint nem egyedül dolgozik: kapcsolattartók, informátorok és más, a munkáját segítő személyek alkothatják a környezetét. Tarjányi egy példán keresztül érzékeltette a nagyságrendet: ha egy orosz hírszerzőhöz akár öt hálózati személy kapcsolódik, akkor tíz diplomata kiutasítása akár ötven ember tevékenységét is ellehetetlenítheti. Szerinte az üzenet Moszkva számára egyértelmű: a magyar elhárítás tudta, mit csinálnak ezek az emberek, és azt is vizsgálhatta, hogy kikkel álltak kapcsolatban.
A szakértő szerint Magyarország az elmúlt években jóval megengedőbb volt az orosz hírszerzéssel szemben, mint számos uniós és NATO-szövetségese. Példaként említette, hogy Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően több európai ország tömegesen utasított ki orosz diplomatákat és hírszerzőket, miközben Magyarországon erre jóval ritkábban került sor.
Tarjányi úgy látja, a mostani intézkedés ezért egyfajta visszatérést jelent a szövetségi rendszer biztonságpolitikai fősodrához.
Moszkva vissza fog ütni
Az orosz fél már jelezte, hogy súlyos válaszlépésekre készül. Tarjányi szerint ennek azonban nem katonai formája lesz.
Nem fognak drónok röpködni. Háborús lépés nem lesz Oroszország Magyarország felé
– mondta.
A szakértő mintegy 70 százalékos esélyt ad arra, hogy Moszkva valamilyen választ ad a magyar lépésre. Ennek legvalószínűbb formája szerinte újabb diplomaták kiutasítása lehet, de az orosz fél a magyar hírszerzési tevékenységet is megpróbálhatja korlátozni.
A válaszlépésnek lehetnek gazdasági elemei is. A szakértő szerint Magyarország energetikai függősége miatt Moszkva ezen a területen is képes lehet nyomást gyakorolni.
Zötyögős együttműködés Ukrajnával
A Frontvonalban a magyar–ukrán kapcsolatokat is elemezték. Tarjányi szerint az új magyar kormány és Kijev között egyszerre vannak együttműködési pontok és komoly érdekellentétek.
Az orosz diplomaták kiutasítását például Ukrajna pozitívan fogadta. Más kérdésekben azonban továbbra is komoly vita van, különösen Ukrajna európai uniós csatlakozása és a mezőgazdasági érdekek miatt.
Tarjányi szerint az ukrán félnek több garanciát kellene adnia arra, hogy az uniós csatlakozás nem okoz aránytalan károkat a magyar és más közép-európai gazdáknak.
A szakértő ugyanakkor a kisebbségi jogok kérdését is fontosnak tartja. Úgy véli, kérdéseket vet fel, hogy a Magyar Péter és az ukrán kormány közötti korábbi megállapodásban szereplő, a nyelvi és kisebbségi jogokat érintő ukrán jogszabály-módosítás továbbra sem került napirendre.
Tarjányi szerint emiatt a két ország kapcsolatát továbbra is a „zötyögős együttműködés” jellemzi: bizonyos biztonságpolitikai kérdésekben közeledés látható, más ügyekben azonban fennmarad a konfliktus.
Az AfD sikere büntetés a német politikának
A műsor végén a németországi választások és az AfD előretörése került napirendre. Tarjányi szerint az eredmény azt mutatja, hogy a német választók egy része megbünteti a hagyományos politikai pártokat, elsősorban a bevándorláspolitika miatt.
A szakértő szerint az AfD erősödése már nem pusztán német belpolitikai kérdés. Az Egyesült Államok is figyeli, hogy milyen irányba mozdulhat el Németország, és Washington számára ezért az AfD-vel való kapcsolattartás stratégiai kérdéssé válhat.
Tarjányi ugyanakkor óvatosságra intett: abból, hogy az Egyesült Államok kapcsolatot épít az AfD politikusaival, még nem következik, hogy Washington elfordult volna a jelenlegi német vezetéstől.
A szakértő szerint azonban ha az AfD hosszabb távon is erősödik, annak már egész Európára hatása lehet.
Európának nagyon-nagyon nem mindegy, hogy az egyik legerősebb vagy a legerősebb gazdasága milyen irányba mozdul el
– fogalmazott Tarjányi Péter a Frontvonal legújabb adásában.
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!