Mielőtt elemezzük a szerda este ebben az ötvenezres norvég városkában történteket, kezdjük egy sokkoló adattal: a Bajnokok Ligája-nyolcaddöntő szerdai játéknapjának 4 mérkőzésen az érintett 8 csapatban átlagosan 2,8 hazai játékos volt a kezdő tizenegyekben. De van egy kakukktojás: a Bodö/Glimt.
Hazai alapanyagból
A norvég csapatban kilenc(!!!) hazai futballista kezdett, közülük öten egyenesen a városban születtek, s csupán az orosz kapus, Nyikita Hajkin és a dán center, Kasper Högh volt légiós. Micsoda hollywoodi sztori! Most jöhetnénk a hangzatos párhuzamokkal, hogy a Bodö a norvég Athletic Bilbao, esetleg a Paks.
De nem tesszük, mert kissé gagyi lenne.
Ettől függetlenül, még reménykedhetünk, hogy a Hamupipőke-történetek nem vesztek ki végleg napjaink szinte végleg elüzletiesedett futballjából; az organikus fejlődés és a lokálpatrióta identitás egyszer-egyszer győzedelmeskedhet az euró-százmilliókért összevásárolt sztárcsapatok felett.
A Bodö/Glimt legutóbbi példája: az 57,13 millió euró értékű keret felülmúlta a Sporting 464 milliós gyülevész seregét. Csak összehasonlításképpen: a Ferencváros kerete 43,38 millió eurót ér, ez nagyságrendileg azonos a Bodőével.
Blomberg beszaltózott a világhírnévbe
A 32. percben Sondre Fet, akit később megválasztottak a meccs emberének, tizenegyesből szerzett vezetést, előzőleg őt magát választották el szabálytalanul a labdától.
Ole Didrik Blomberg az első félidő hosszabbításában lőtte a másodikat. A hátraszaltó 3:55-nél legalább annyira látványos, mint a gólja.
A harmadikat Högh, a dán válogatott centere rúgta közelről, Hauge remek beadása után, a videón 6:40-nél látható.
Kjetil Knutsen, a norvégok edzője a meccs után azt fejtegette, hogy a sorozatban megnyert öt meccs után, sztárcsapatokat két vállra fektetve már nem lehet meglepetésről beszélni.
Ez egy csodás utazás, amin most részt veszünk, de nem hinném, hogy ezen túl sokat kellene tépelődnünk, egyszerűem haladni kell az árral – mondta az 57 éves Knutsen, aki 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben kiérdemelte hazájában az Év edzője címet, és 2020-ban, 2021-ben és 2023-ban norvég bajnoki címre vezette csapatát. – Most elemeznünk kell a mérkőzést, mi az, amit jól csináltunk, és mi az, amit nem, a hibákat pedig ki kell javítanunk.
Majd így folytatta:
„Olyan könnyű volna elégedettnek lenni, hiszen olyan messzire jutottunk, amit senki sem remélt. De ez egy csapda lenne, amibe nem akarunk beleesni. Látom az éhséget, a tüzet a játékosaim tekintetében, és azt is látom, hogy milyen gyorsan tanulnak. Meccsről meccsre. Van ebben valami nagyszerű. A mi futballkultúránk olyan, hogy lehetőséget ad a játékosoknak a fejlődésre, és arra, hogy kihozzák magukból a maximumot.”
Hát igen, a kultúra…
Amit annak idején az Index is megírt, és ami egy valamikori vadászpilóta, Mannsverk nevéhez fűződik. A katonát 2017-ben nevezték ki mentáltrénernek, ahogy manapság mondják a pszichológust, és ő mindent a feje tetejére állított. A gárda, amely 2016-ban kiesett az élvonalból, 2017-ben feljutott, 2018-ban a 11. helyen végzett, 2019-ben már ezüstérmes lett, 2020-ban pedig felért a csúcsra, bajnok lett.
Soha nem azt mondom a játékosoknak, hogy legyenek még boldogabbak, vagy dolgozzanak még keményebben
– mondta Mannsverk annak idején a New York Timesnak. A korábban a légierőnél szolgáló szakember szerint a legfontosabb, hogy mindenki szeresse, amit csinál, és örömét lelje benne. Mannsverk 30 perces foglalkozásokat tart, házi feladatot is ad a játékosoknak, a reggeli edzések pedig meditációval indulnak.
A keretből többen is azon a véleményen vannak, hogy nélküle most nem tartana ott a csapat, ahol.
A koronavírus-járvány idején a csapat mérkőzéseit a 2019-es szezon elején még csak 200 néző látogathatta, aztán már 600 szurkolót engedtek be a Aspmyra Stadionba. A járvány elmúltával már nagyjából 3000 volt az átlagos nézőszám, többen pedig évtizedek óta sárga fogkefékkel érkeznek a létesítménybe.
A ma már legendássá vált fogkefék története 1974-ben kezdődött. Ekkor egy vezérszurkoló megafonért kiáltott, hogy vezényelje a szurkolókat. Megafont végül nem kapott, fogkefét viszont igen. Ettől a pillanattól fogva a klub kabalájává vált a sárga fogkefe.
Az idegenbeli túrákra egyébként nem keveset kell utazniuk a drukkereknek. Legközelebb a Rosenborg stadionja található Bodőhöz, de még Trondheim is kilenc és fél órás autóútra van, Oslóról nem is beszélve.
Szinte hihetetlen, de például a három góllövő közül az első kettő, Fet és Blomberg még nem is szerepelt a válogatottban, most azonban valószínű, hogy behívót kapnak Stale Solbakken szövetségi kapitánytól a nyári észak-amerikai világbajnokságra készülő norvég együttesbe.
Bár a közelmúlt sikereit úgy érte el a csapat, hogy igazából nincs is játékban, hiszen a bajnokság még csak most kezdődik, télen a nagy hideg miatt szünetel. Viszont minden komolyabb város rendelkezik fedett futballpályával, és a talajt műfű borítja, amihez nincsenek hozzászokva az ellenfelek, a Bodö/Glimt viszont annál jobban. Ez is lehet a sikerek egyik titka.
A Sporting elleni visszavágót kedden vívják a lisszaboni Alvalade Stadionban, a továbbjutó az Arsenallal vagy a Bayern Leverkusennel találkozik a BL negyeddöntőjében.
Bajnokok Ligája 2025–2026, nyolcaddöntő, 1. mérkőzések
Keddi eredmények
(Borítókép: Bodö/Glimt – Sporting CP-mérkőzés 2026. március 11-én. Fotó: Ole Martin Wold / Getty Images)
Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!