A Jászai-díjas, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész több mint 100 magyar filmben játszott, és a legkisebb szerepét és „naggyá” tette.
Kiss Manyi egy apró erdélyi faluban, Magyarlónán látta meg a napvilágot 1911. március 12-én Kiss Margit néven. Akkoriban szokatlan módon a szülei négyéves korában elváltak, mindketten újraházasodtak. A kislány idejét hol apjával, hol anyjával töltötte, majd az édesanyja testvére vette magához, az ő férje Szőcs Albert gróf finanszírozta a tanulmányait.„Nekem három anyukám es három apukám volt”, szokta mondani Manyika.
Forrás: Fortepan / Inkey Tibor
Tehetsége mar kiskorában megmutatkozott. Édesapja a pajta melletti tyukól bejáratához építtetett neki egy apró színpadot, ahol kedvére színészkedhetett. Mar hétéves korában fellépett Csíkszentmártonban egy műkedvelői előadáson. 1925-ben, a sepsiszentgyörgyi gimnázium befejezése után beíratták a kolozsvári zenekonzervatóriumba, illetve Izsó Miklós színiiskolájában tanult.1928-ban Sebestyén Mihály színigazgató Miskolcra csábította, ahol az operettek után prózai szerepek következtek. Itt látta meg Móricz Zsigmond a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabban es úgy vélekedett, hogy Manyika sokra viszi meg. 1929-ben Tarnai színigazgató Szegedre szerződtette, hogy a táncos komikus Páger Antal partnere legyen. Ott mar igazi díva volt –
Thália legrakoncátlanabb tüneményének nevezték!
Kiss Manyi a Tábori Színházban – Forrás: Fortepan / Halász Géczi Ágnes
Egy budapesti beugrása során ismerkedett meg férjével, Alfredo Ufferini bűvész-artistával, aki 1932-ben el is vette feleségül, és bár ekkor már tucatnyi szerepet játszott a színpadon, cirkuszos lett, új családjával turnézott, hol kellékeket adogató akrobata, hol ágyúcsőből kilőtt élő ágyúgolyó. Amikor paralízisben szenvedő férje kénytelen volt abbahagyni a fellépéseket,
Manyika nekilátott újra felépíteni színészi karrierjét.
1934-től több pesti színházban szerepelt, legtovább a Fővárosi Operettszínházban játszott. 1940-ben kapta meg Eisemann Mihály Fiatalság-bolondság című operettjében Babszi szerepét. A „Jaj, de jó a habos sütemény” kezdetű dal, amelynek szövegét Kellér Dezső írta, egy életre összeforrt nevével. Ekkor már a hazai közönség egyik kedvence volt mind a színpadon, mind a filmen és a rádióban.
Hannibál tanár úr – Forrás: M1
Budapest ostromát egy ideggyógyintézetben vészelte át, de II. világháború után eleinte nehezen kapott szerepet. mert a háború idején ő is fellépett a Horthy rendszer Kívánsághangversenyeken (Wunschkonzerte), sőt 1942-43 fordulóján a fronton is fellépett az ott küzdő magyar honvédek előtt népszerű számával, a „csicskás nótával”, amit katonasapkában adott elő. Itt ismerkedett meg élettársával, Bakonyi Jánossal, aki akkor fiatal tisztként a színészek biztonságáért felelt, és akivel a háború végétől haláláig együtt élt – állítólag csak az utolsó évben házasodtak össze.
Kiss Manyi otthonában, 1959 – Forrás: Fortepan / Kotnyek Antal
1949-től 1952-ig a Vidám Színház, 1952-53-ban a Vígszínház, majd 1954-től haláláig a Madách Színház tagja volt. A Madách által kínált szerződés vetett végleg véget mellőzésének, hálás is volt érte, és élete végéig hű maradt a színházhoz, ahol az egyik legnagyobb sikerét a Kurázsi mamával érte el.
Amikor halála előtt nem sokkal, idő előtt, alig 60 évesen innen nyugdíjazták, az nagyon megviselte.
1936-tól filmezett, egy híján száz filmet forgattak vele. A legemlékezetesebbek közé tartozik a Maga lesz a férjem (1937), a Pénz áll a házhoz (1939), a Hintónjáró szerelem (1954), a Körhinta (1955), a Házasságból elégséges (1961), egyik legnagyobb sikere, a Mici néni két élete (1962), amelyben újra játszhatott Páger Antallal, a Butaságom története (1965) és a Hahó, Öcsi! (1971).
10 érdekesség a Mici néni két életéről, amit nem biztos, hogy tudtál
Hányszor láttad ezt a vígjátékot, amelyben 51 évesen (!) játszotta el Kiss Manyi az idős operettprimadonnát?
Rendkívül sokoldalú művész volt, eleinte komikai szerepeket alakított, építettek tánctudására, sokszor azonban csak cselédlány volt a különféle produkciókban, de a pár perces szerepekben is rendre ellopta a show-t. Az 50-es évektől felfedezték drámai képességeit és átütő erővel, hitelesen formált meg egyszerű vagy tragikus sorsú szegény asszonyokat, ugyanakkor a vígjátéki szerepek sem maradtak el, sőt, azokban tündökölt igazán.
Kiss Manyi a Zenés est Kiss Manyival című műsorban – Forrás: Fortepan / Szalay Zoltán
Sok pályatársa csodálta átváltozó képessége miatt, percek alatt képes volt a szerepe szerint felvenni az adott figurát. Olyan természetességgel játszott el mindent, ahogy más levegőt vesz. Egyed Zoltán kolozsvári színikritikus a magyar színpad páratlan csillogású drágakövének, Rajk András, a Népszava főmunkatársa pedig az élő magyar színművészek legnagyobbikának tartotta, játékát megfejthetetlenül tökéletesnek nevezte. 1971. március 24-én hunyt el, nem sokkal 60. születésnapja után.
Borítókép: Fortepan / Kotnyek Antal