Kiterjedt területekről tűnt el a víz a Tisza-tó medréből. A helyiek attól tartanak, hogy téli csapadék nélkül teljesen összeomlik a térség turizmusa.
A vízszinthez tervezett mólók és csónakállások másfél méteres magasságban, csontvázként meredeznek a kiszáradt talaj felett, a hidak pedig szárazföldet ívelnek át a Tisza-tónál. Ahol korábban hullámzó vízfelszín és sűrű nádas fogadta az érkezőket, ott szeptember közepére nagyrészt csak a száraz meder, a pusztuló sulyom és a kiszáradt kagylók maradtak.
Miközben a nyári aszály kapcsán a figyelem nagyrészt a Balatonra és a Velencei-tóra irányult, a Tisza-tó medréből és a Körösök holtágaiból szinte észrevétlenül tűnt el a víz.
Vízügyi szakemberek szerint több mint kétméternyi csapadék hiányzik a földekből az Alföldön, így a tározót tápláló folyó vízhozama is minimálisra apadt.
Tiszafürednél már augusztus közepén be kellett fejezni a vitorlásszezont, a motorcsónakokat és a hajókat a partra vontatták.
Szeptemberre a sekélyebb részekről szinte teljesen elfogyott a víz, mindössze elszórt tócsák maradtak hátra, az élővilág pedig a mélyebb fekvésű területekre szorult vissza.
„Akkor még csak alólunk fogyott el a víz, szeptember közepére már tulajdonképpen mindenhonnan. Szívszaggató a látvány, a nádasok körül nem fodrozódik a víz, a hidak száraz terület felett ívelnek át, pár tócsa maradt csak a száraz medernél, száradnak a kagylók, na meg a Tisza-tó jellegzetes növénye, a sulyom. A halak visszahúzódtak a sarudi medencébe, ott a mélyebb részeken még van víz. Még” – mondta a Blikknek Győző, egy helyi sportvitorlás. A környékbeliek attól tartanak, hogy
ha a téli időszakban nem érkezik elegendő csapadék, a turizmusra épülő teljes helyi gazdaság tönkremehet, a panzióktól és vendéglőktől kezdve a kikötőkig és a csónakkölcsönzőkig.
A probléma nem áll meg a tónál: mintegy ötven kilométerrel délebbre, Kunszentmárton térségében a Körösök holtágai is medrig száradtak. A folyók 19. századi szabályozásakor kialakult, mintegy 130 éve stabil vízterületek közül a Szelevény melletti holtág már tavaly kiürült, a körtvélyesi patkó félig kiszáradt, az Öcsöd határában fekvő Betekints-ág pedig idén nyárra teljesen poros lett. A nyolc hektáron elterülő, másfél kilométer hosszú mederben, ahol korábban még két-három méteres vízben harcsák, pontyok és csukák éltek, ma már csak bogáncs és tarack nő.
A drámai állapotok hátterében a rendkívüli aszály és a nyári forróság áll; a mérések szerint az idei augusztus lett a valaha mért legmelegebb hónap Magyarországon.
A vízügyi szakemberek kényszerhelyzetbe kerültek: a Kisköre alatti mederszakasz és Szolnok ivóvízbázisának védelme érdekében a tározóból tovább kellett engedni a vizet, miközben a Tiszalöki Vízerőművet leállították, a mezőgazdasági vízkorlátozások pedig már nem tudták ellensúlyozni a hiányt. A visszahúzódó víz miatt már augusztus közepén be kellett zárni egy vízijátszóteret a tavon, a sekélyebb öblökben pedig levegőztetőkkel és szervezett mentőakciókkal próbálták megóvni a halállományt az oxigénhiánytól.
A vízszinthez tervezett mólók és csónakállások másfél méteres magasságban, csontvázként meredeznek a kiszáradt talaj felett, a hidak pedig szárazföldet ívelnek át a Tisza-tónál. Ahol korábban hullámzó vízfelszín és sűrű nádas fogadta az érkezőket, ott szeptember közepére nagyrészt csak a száraz meder, a pusztuló sulyom és a kiszáradt kagylók maradtak.
Miközben a nyári aszály kapcsán a figyelem nagyrészt a Balatonra és a Velencei-tóra irányult, a Tisza-tó medréből és a Körösök holtágaiból szinte észrevétlenül tűnt el a víz.
Vízügyi szakemberek szerint több mint kétméternyi csapadék hiányzik a földekből az Alföldön, így a tározót tápláló folyó vízhozama is minimálisra apadt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Regisztrálok
Belépek