Az amerikai és izraeli támadások nyomán kitört iráni háború óta az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) becslése szerint akár 3,2 millió ember kényszerülhetett lakhelye elhagyására a mintegy 90 milliós országban – a szervezet 600 ezer és egymillió közötti háztartás időleges kiüresedéséről számolt be. A legtöbben a fővárosból, Teheránból és más nagyvárosokból az ország északi részébe és vidéki területekre menekültek.
Az ENSZ szervezete figyelmeztetett, hogy a konfliktus elhúzódásával a belső menekültek száma tovább emelkedhet, és a humanitárius szükségletek is várhatóan növekedni fognak.
A Tagesschau szerint érintettek között különösen sérülékeny helyzetben vannak az Iránban már korábban is nehéz körülmények között élő afgán menekültek: a becslések szerint mintegy 2,5 millió afgán él az országban, közülük sokaknak vannak rokoni kapcsolataik Európában, ami a német biztonsági szervek szerint növeli annak esélyét, hogy jelentős részük előbb-utóbb elindul nyugat felé.
Németország növeli a humanitárius segélyt
A német kormány az iráni háború fényében tovább emelte a térségnek szánt humanitárius segélykeretet. Johann Wadephul külügyminiszter egy katari látogatásán jelentette be, hogy a külügyminisztérium újabb 93 millió eurót fordít a közel- és közép-keleti térségre, amivel az elmúlt hónapok támogatása összesen 188 millió euróra nőtt. A pénzből az UNHCR, a Világélelmezési Program (WFP), az UNICEF, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága és további nem kormányzati szervezetek kapnak támogatást. A célországok között Libanon, Jordánia, Szíria és a palesztin területek szerepelnek.
A belügyminisztérium szóvivője közölte, hogy a kormány szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, de egyelőre nem látható előre, hogy a fejlemények hatására megindul-e a menekülthullám a régióból Európa felé.
2015 megismétlődésétől tartanak
2015 nyarán és őszén a szíriai polgárháború és az Iszlám Állam térnyerése elől menekülők tömegesen indultak el a balkáni útvonalon Nyugat-Európa felé. Angela Merkel akkori kancellár döntése nyomán Németország közel egymillió menekültet fogadott be egyetlen év alatt, ami évekre meghatározta az európai belpolitikát, felerősítette a bevándorlásellenes pártokat, és az EU migrációs politikájának máig tartó átalakításához vezetett.
A német belpolitikában és a biztonsági szervek körében most egyre nagyobb az aggodalom, hogy ez megismétlődhet. Friedrich Merz kancellár napokkal ezelőtt „szíriai forgatókönyvről” beszélt, és hangsúlyozta, hogy a közrend fenntartása Iránban kulcsfontosságú az Európa felé irányuló ellenőrizetlen migráció megelőzéséhez. Merz csütörtökön a Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) fennállásának 75. évfordulóján tartott ünnepi beszédet Wiesbadenben „Biztonság, felelősség, innováció” mottóval – miközben a közel-keleti eszkaláció beárnyékolta az ünnepséget.
A Handelsblatt beszámolója szerint a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek képviselői, valamint a rendőrszakszervezetek egyaránt átfogó felkészülést sürgetnek. Az SPD parlamenti frakciójának belügyi szóvivője, Sebastian Fiedler a Handelsblattnak azt mondta, Európának különböző forgatókönyvekre kell felkészülnie, és reméli, hogy az EU migrációs biztosának, Magnus Brunnernek az előrejelzései – amelyek szerint egyelőre nem várható tömeges menekülthullám – megbízhatóak és megalapozottak. A CSU belügyi politikusa, Siegfried Walch szigorú határvédelmet és hézagmentes ellenőrzéseket követelt, valamint azt, hogy a menekültügyi eljárásokat közvetlenül az EU külső határain bonyolítsák le – megakadályozandó, hogy az iráni rezsim támogatói a menedékjog leple alatt jussanak be Európába.
Biztonsági kockázatokra figyelmeztetnek a rendőrszakszervezetek
A Német Rendőrszakszervezet (DPolG) szövetségi rendőrségi tagszervezetének elnöke, Heiko Teggatz a Handelsblattnak elmondta, hogy lehetséges, hogy az iráni terrorrezsim támogatói már most is jelen vannak az Európában és Németországban élők között. A Rendőrségi Szakszervezet (GdP) elnöke, Andreas Rosskopf összehangolt európai fellépést sürgetett, és óvott a nemzetállami egyéni akciók veszélyeitől.
A Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) adatai szerint jelenleg az iráni menedékkérőknek nagyjából negyede kap engedélyt a Németországban maradásra. A hivatal szóvivője közölte, hogy idén januárban és februárban 891 iráni állampolgár menekültügyi eljárásáról döntöttek, 27,6 százalékos védelmi aránnyal. Összehasonlításképpen: a 2025-ös éves átlag 22,8 százalék volt. A BAMF szintén hangsúlyozta, hogy a háború menekültáramlatokra gyakorolt hatása egyelőre nem mérhető fel.
(Borítókép: Két iráni nő átöleli egymást a romba dőlt lakásuknál egy teheráni lakónegyedben 2026. március 9-én. Fotó: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!