A lengyel elnök megvétózta a SAFE hitelprogramot

A HVG már februárban jelezte, hogy veszélybe kerülhet a lengyel fegyverkezési program fő forrása, mert a jobboldali ellenzék az erről szóló törvény megvétózására biztatta Karol Nawrocki köztársasági elnököt. Csütörtök este aztán megszületett a döntés.

Donald Tusk miniszterelnök szerint az államfő szégyenletesen viselkedett, és mostantól nem nevezheti magát hazafinak.

Lengyelország – részben az ott nagyon komolyan vett orosz fenyegetés miatt – hatalmas hadseregfejlesztésbe kezdett, félmilliós hadsereggel, a NATO-ban élen járva a GDP csaknem 5 százalékának védelemre fordításával. Ezért nem volt meglepő, hogy az Európai Unió 150 milliárd eurós védelmi programjának az elosztható összeg 29 százalékával, 43,7 milliárd euróval a legnagyobb kedvezményezettje lett a részvevő 19 EU-tagország közül.

Ezt a SAFE (Security Action for Europe) nevű programot 2025 februárjában javasolta az Európai Bizottság: hosszú távú, alacsony költségű hiteleket fog nyújtani, hogy segítse a tagállamokat a sürgősen szükséges védelmi felszerelések beszerzésében. A projektek elsősorban közös beszerzésen alapulnak, amelyben legalább egy, a SAFE-programban részesülő tagállam és egy másik tagállam, valamint Ukrajna és az EGT-EFTA-országok vesznek részt. Ez az a program, amelybe a kezdeti tiltakozás után 16,2 milliárd euróra igényt jelentett be a magyar kormány, bár a jogállammal kapcsolatos kételyek miatt bizonytalan, hogy megkapja-e.

Lengyelország igényét ellenben jóváhagyták, és bár a jobbközép kormánykoalíció és a tavaly megválasztott jobboldali köztársasági elnök között rendkívül rossz a viszony, úgy látszott, hogy a SAFE ügyében nem lesz vita, mert a védelem és a nemzetbiztonság kérdésében képesek megtalálni a közös hangot.

Ám hamarosan kiderült, hogy ezúttal nem. A 2023-ig kormányon volt ellenzék (Jog és Igazságosság, PiS) először azt kezdte kifogásolni, hogy kölcsönről van szó, amelyet az adófizető polgárok pénzéből vissza kell fizetni. A kormány válasza: ez minden másnál kedvezőbb, 3 százalékos kamatozású kölcsön (a tízéves lengyel államkötvény vásárlóinak például 5 százalék körüli kamatot kell adni), ráadásul 45 éves lejárattal (az államkötvény legfeljebb 30 éves), és az első tíz évben a tőkét nem kell törleszteni. A PiS-kormány Dél-Koreától 6 százalékos kamatra vett fel hitelt. Az hazafias dolog volt, ez most hazafiatlan? – kérdezte Radoslaw Sikorski külügyminiszter.

A legfőbb kifogás, hogy a program Amerika-ellenes, mert elsősorban európai beszerzésekre épül. Ezt az EU mellett működő amerikai nagykövet is szóvá tette. A mi pénzünkből akarják megerősíteni a német ipart – hirdeti az egyre irracionálisabban németellenes PiS –, ez nem a lengyel ipar érdekét szolgálja. Jaroslaw Kaczynski kijelentette: Németország uralni akarja Európát, de ő nem akar „német csizma alatt” élni.

A kormány válasza: az európai beszerzések nem zárják ki, hogy az Egyesült Államokból, Dél-Koreából vagy az EU-n kívüli Nagy-Britanniából is vásároljanak. Vettek például amerikai F–35 vadászgépeket, Apache helikoptereket, Abrams harckocsit. De a megrendelések 80 százaléka a lengyel hadiiparnak érkezne. A Krab önjáró lövegek, a Borsuk harcjárművek, a Rak ágyúk Stalowa Wolában készülnek, amely egymaga 20 milliárd zloty (kb. 1900 milliárd forint) beruházáshoz juthat a program alapján. És Lengyelország a felsorolt hadiipari termékeket exportálja is, tehát bevételhez jut. A fő célok: a légvédelem erősítése (San program), Keleti Pajzs határvédelem (belarusz határ, az orosz–belarusz hibridháború elleni harc), drónellenes védelem, a lőszergyártás növelése. Együttműködnek a német Rheinmetall-lal , amely Magyarországon, Zalaegerszegen a Lynx (Hiúz) járműveket gyártja.

Az ellenzéki kifogások egyike, hogy a kölcsönt szerintük feltételhez kötik, ami politikai zsarolást, a folyósítás visszatartását teszi lehetővé. Mariusz Błaszczak volt védelmi miniszter szerint ezzel pórázra kötnék az országot, és büntetnék azt, aki önálló külpolitikát mer folytatni, szembeszáll az ideológiai őrültségekkel, a „klímavallással”, az afrikaiak betelepítésével. Egy kormánypárti vitapartnere ezt így fordította le: annak lenne ez póráz, aki a hatalomba visszatérve újra tekintélyelvű kormányzást akar, rombolni a demokráciát és a jogállamot, szájkosarat tenni a médiára, lopni és a lopott holmit a sajátjaik között szétosztani. A szejm február 13-án törvényt hozott a biztonságot növelő pénzügyi eszközről. 236 kormánypárti képviselő szavazta meg 199 ellenzéki nem és 4 tartózkodás ellenében. Utána a szenátus is elfogadta 61–26 arányban, módosításokkal, amelyek éppen az ellenőrzést erősítik a polgári és a katonai titkosszolgálat (elhárítás), valamint a Központi Korrupcióellenes Ügynökség bevonásával.

Nawrocki köztársasági elnök kelepcébe került. Számára nagyon fontos a hadseregfejlesztés, ugyanakkor Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke nyíltan felszólította a vétóra, amelynek megdöntéséhez a kormánynak nincs meg a szükséges 60 százalékos többsége. Közben március 2-án megszólalt a hadsereg is: Wieslaw Kukula négycsillagos tábornok, vezérkari főnök, akit a PiS idején neveztek ki, de a Tusk-kormány a helyén hagyta, félreérthetetlenül kijelentette: az elnöktől a törvény aláírását, a SAFE-program megvalósítását várják.

Március 4-én az elnök Adam Glapinskival, a Lengyel Nemzeti Bank elnökével együtt egy szerinte jobb alternatív programot jelentett be a SAFE helyett, amely nem jár kamatfizetéssel, törlesztéssel, nem függ a nemzetközi politika változásaitól: fizessék a felfegyverzést a jegybank tartalékaiból. Van 550 tonna arany (300 milliárd zloty értékben) és 246,6 milliárd euró, ami jóval több, mint a SAFE-ből várt kölcsön. Igaz, a jegybank 2005-ös vesztesége közben 100 milliárd zloty, de ez az erős zlotyárfolyamból adódik. Mások viszont felhívták a figyelmet: alkotmánysértő az ötlet, mert a jegybank közvetlenül nem finanszírozhat állami kiadást, legfeljebb a másodlagos piacon vehet államkötvényt. Nyereségének nagy részét a törvény szerint be kell ugyan fizetnie a költségvetésbe, ezzel tehát növelné a büdzsé bevételeit, de nyeresége 2021 óta nincs.

A kormány válasza: vétó esetén is megvalósítják a SAFE-programot, csak akkor lassabb és drágább lesz. Ugyanis akkor az ellenzék által is annak idején megszavazott honvédelmi törvénnyel létrehozott Fegyveres Erők Támogatási Alapját használják fel és nem a megvétózott törvénnyel létrehozandó, a Belgazdasági Bankhoz tartozó Biztonságnövelő Pénzügyi Eszközt. Ez azt jelenti, hogy a Védelmi Minisztériumon kívüli szervezetek – rendőrség, határőrség, titkosszolgálat – nem kaphatnak támogatást ebből a pénzből, és a kamatfizetés, majd a törlesztés a védelmi költségvetést terheli, nem a külön alapot. Így kimaradna a drónelhárítás, az egész határvédelem, és sok más tárcát érintő, de a védelem témakörébe tartozó beruházás például az infrastrukturális tárcánál. Továbbá ez esetben nem az EU által kibocsátott alacsony kamatozású kötvényből finanszírozzák a beruházásokat, hanem Lengyelországnak magának kell pénzt szereznie rosszabb feltételekkel.

A lényeg: az elnök nem tudja megakadályozni Lengyelország csatlakozását a SAFE-programhoz, mert ez az alkotmány szerint a kormány joga és felelőssége, és ezt az új törvény nélkül is megteheti. A vétó csak annyit jelent, hogy mindez többe fog kerülni, és nehezíti a megvalósítást.

Nyitókép: Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP