A Kharg-sziget nélkülözhetetlen Irán számára, mert az ország olajexportjának mintegy 90 százaléka itt távozik. Mivel a sziget alig 25 kilométerre található a szárazföldtől, ezért könnyebb elvágni, körbezárni, és nehezebb megvédeni − írja a The New York Post.
Az innen induló olajexport a síita állam fő bevételi forrása, ezért ha a szigetet blokád alá vennék vagy szétbombáznák, akkor ez gyakorlatilag megbénítaná a kormány és a hadsereg finanszírozását is, melynek következtében egyszerre biztonsági és társadalmi válság alakulna ki. A havi milliárdos bevételkiesés tovább gyengítené a valutát, megnövelné az inflációt és megingatná a támogatási rendszert, ezekre pedig Teheránnak nem lenne gyors megoldása.
Sokak szerint a sziget kritikus jelentőségű a háború kimenetele szempontjából, így a kérdés nem az, hogy elfoglalják-e, hanem az, hogy mikor.
Az izraeli hadsereg gyorsabban lépne Kharg-sziget ellen, mint az amerikaiak, akik előbb Irán támadóképességeit tervezik kiiktatni. A sziget elfoglalása a rezsimmel szemben teljes előnyt jelentene. Az amerikai kormány súlyos szankciókat vetett ki az iráni olajra, ám óvatosan jár el a szigettel kapcsolatban, mert érdeke, hogy az iráni olaj megérkezzen Kínába, a Washington és Peking közötti feszültség elkerülése érdekében.
A Perzsa-öbölből induló iráni olajszállítmányok visszaestek, ingadozásokat okozva a világpiacon.
Lehetséges, hogy az Egyesült Államok megkísérli elfoglalni Khargot.
John Ullyot szerint − aki Trump első elnöki ciklusa alatt volt kormánytisztviselő − az amerikai elnök számára a Kharg-sziget előnyt jelenthet a gazdasági jelentőségéből adódóan. A rajtaütés nagy kockázatot jelenthet, de előnnyel is járna, mert így Amerikának beleszólása lenne abba, hogy hova kerüljön Irán olajellátása. Trump a Kharg-szigetnél tengeri blokádban gondolkodhat, ehhez pedig nem lenne szükség szárazföldi csapatokra. Ez a blokád amerikai ellenőrzés alá vonhatná az iráni olajexportot, valamint jelentős befolyást adhatna Washingtonnak Irán jövőbeli vezetésének alakulására − tette hozzá.
Trump hétfő délután kijelentette, a háború „elég gyorsan véget ér, és rövid távú hadművelet lesz”.
A Kharg-sziget eddig érintetlen maradt
Szakértők azt mondták, hogy Kharg bombázása vagy elfoglalása tartós emelkedést okozna a már így is szárnyaló olajárakban, mivel ez Irán napi nyersolajexportjának teljes leállását jelentené − írja a The Guardian.
Habár az Egyesült Államok rengeteg helyen csapott már le Iránban, az ország olajipari infrastruktúráját eddig nem bombázta. Az olajárak mégis magasabbak, mert az iráni megtorlástól való félelem miatt a Hormuzi-szoros lezárult a tartályhajók előtt.
A JP Morgan befektetési bank szerint Irán a napi 1,3–1,6 millió hordó Kharg-szigeten áthaladó olajat 3 millió hordóra növelte február közepén, az amerikai támadására számítva, és további 18 millió hordó olajat tárol tartalékként.
Lynette Nusbacher, a brit hadsereg volt hírszerző tisztje megjegyezte, hogy a Kharg-sziget megsemmisítése az olajár további emelkedését okozhatja. Izrael sem támadta meg a szigetet a tavalyi 12 napos háborúban, mert infrastruktúrájának helyreállítása évekig tarthat.
A sziget elfoglalása nemcsak Irán gazdaságát gyengítené meg, hanem a világgazdaságnak is problémát jelentene.
Ha az olajárak még jobban megemelkednének, az globális energiapiaci sokkot okozna.
„A hosszú távú politikai érv az elfoglalás mellett pedig az, hogy a Kharg-sziget létesítményei annyira fontosak Iránnak, hogy megsemmisítésük véget vetne minden iráni háborús törekvésnek, amelynek célja egy jobb jövő megteremtése” – érvel Nusbacher.
Bár a sziget elfoglalása elméletileg előnyt adhatna Amerikának, mert így szétválasztaná az iráni olajipart. Ugyanakkor könnyen patthelyzet alakulhatna ki, mert Iránnak lenne termelése, de nem tudna exportálni, miközben az Egyesült Államok nem tudna termelni.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!