Egy újszerű digitális eljárás segítségével rekonstruálták a Marokkóban talált, mintegy 315 ezer éves emberi maradványok arcvonásait, közelebb hozva hozzánk a legkorábbi ismert Homo sapiens megjelenését.

Legújabb cikkeinkért kövess minket a Rakéta Google News oldalán is!

A Marokkó területén található Dzsebel-Irhudnál még 1961-ben bányászok bukkantak rá az Irhoud 1 néven katalógusba vett koponyára. A leletet eredetileg egy nagyjából 40 ezer éves, afrikai neandervölgyi ember maradványaként azonosították a kutatók. Az évtizedek során kikerült további csontok és kőeszközök vizsgálata során azonban gyorsan világossá vált, hogy ez a feltételezés hibás volt. Egy 2017-ben elvégzett átfogó elemzés végül tisztázta az átfedéseket, felülírva az addigi emberi törzsfejlődési elméleteket.

Kiderült, hogy a lelőhelyen talált homininák nem neandervölgyiek, hanem mintegy 315 ezer évvel ezelőtt élt Homo sapiensek voltak, ami a jelenleg ismert legősibb modern emberi maradványokká emeli őket.

Az arc hamarabb lett modern, mint az agy

Bár az észak-afrikai leletek arcstruktúrája és fogazata szinte teljesen megegyezik a mai emberével, az agykoponyájuk a régebbi hominina fajokéra hasonlít. Ez az eltérés arra utal, hogy az evolúció során az emberi agy sokkal lassabban változott, mint az arc, és a jellegzetes küllem kialakulása után is tovább módosult. A Heritage tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerzői most arra vállalkoztak, hogy digitális úton életre keltsék e korai ősünk arcát.

A digitális mozaik összeállítása

Mivel hiánytalan koponya nem állt rendelkezésre, több marokkói egyed maradványaiból építettek fel egy összetett, 3D-s virtuális modellt. A koponyafal és az arc fő része az Irhoud 1-től, az állkapocs az Irhoud 11-től származott, míg a fogazathoz más egyedek elemeit használták fel. Az így megalkotott kompozit koponya agytérfogata 1230 köbcentiméter lett, ami megegyezik a mai átlagos felnőtt férfiak mutatóival. Ezt a modellt aztán összevetették egy valódi mai emberi arc digitális hálójával, amelyet az ősmaradvány arányaihoz igazítottak.

Tudományos objektivitás és művészi szabadság

A lágyrészek eloszlásának feltérképezése után kétféle rekonstrukciót hoztak létre. Az első egy szürkeárnyalatos, szőrzet nélküli verzió lett, amely tárgyilagos képet ad a csontfelépítés alapján várható vonásokról. A második változatnál a kutatók már művészi szabadsággal éltek, és hipotetikus bőrpigmentációval, valamint arcszőrzettel tették élethűbbé a képet.

A teljes képért és a nagyobb felbontásért kattints a képre!

A szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a modell több egyedből állt össze, és a lágyrészek vastagságát a mai emberi adatok alapján határozták meg, így az eredmény egy szükséges módszertani közelítés, nem pedig egy egykori konkrét személy pontos mása.

(Forrás: IFL Science, Heritage, fotó: Heraitage)

Ez is érdekelhet:


Hat másik emberfajjal éltünk együtt a Földön, de miért csak a Homo sapiens maradt életben?
Több százezer évvel ezelőtt a bolygó még egy meglepően sokszínű humán populációnak adott otthont: amikor a Homo sapiens mintegy 300 ezer évvel ezelőtt megjelent Afrika földjén, a világot legalább hat másik emberfaj lakta. De miért pont mi maradtunk fenn a párhuzamos evolúció során?


Titokzatos rádiójeleket fogtak egy 63 fényévre található óriásbolygóról, idegen civilizáció helyett azonban a fizika adja meg rá a magyarázatot
A Harvard & Smithsonian Asztrofizikai Központ és az Oregoni Egyetem kutatói mérföldkőnek számító felfedezést tettek, amikor a dél-afrikai MeerKAT rádióteleszkóp-rendszer segítségével sikeresen azonosították egy Naprendszeren kívüli bolygó saját rádiósugárzását.


A Földnél 10-szer nagyobb bolygót nyelt el a Nap, ami teljesen átírhatja a Naprendszer történetét
Bár az univerzumban rendkívül gyakoriak a Földnél többszörösen nagyobb tömegű, úgynevezett szuperföldek, a mi közvetlen környezetünkben feltűnő módon egyetlen ilyen égitest sem található. Egy új elmélet szerint a magyarázat a Nap múltjában keresendő, amely korai fejlődése során bekebelezhetett egy hatalmas kőzetbolygót.

Itt állíthatod be, hogy a Rakéta az elsők között legyen a Google keresőben