A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt kedden azt mondta, az olaj- és benzinárak emelkedése átmeneti, az Irán elleni művelet pedig hosszú távon alacsonyabb árakat eredményez. Chris Wright energiaügyi miniszter szerint a fennakadás „hetekig, nem hónapokig” tart.
A helyzet azonban ennél jóval összetettebb, legalábbis ezt állítják a Politico által megkérdezett elemzők.
1. A fizikai károk visszafordíthatatlanok rövid távon
Anas Alhajji, globális energiapiaci szakértő szerint a Perzsa-öböl energiapiacain olyan súlyos zavar keletkezett, hogy gyors helyreállítás már nem lehetséges. A több mint egy hete lényegében lezárt Hormuzi-szorosban mindkét oldalon tankerek torlódnak, ennek felszámolása önmagában legalább két hetet vesz igénybe.
Emellett több közel-keleti ország – köztük Katar, Bahrein, Irak és Szaúd-Arábia – leállította a kitermelést, mert a tárolóik megteltek. Az iráni támadások által okozott egyes károk, például a katari földgázlétesítményeknél, nem javíthatók gyorsan.
2. Irán nem fog egyoldalúan leállni
Trump megkezdte a háborút, de az egyoldalú befejezéséhez nincs hatalma. Az iráni Forradalmi Gárda szóvivője kedden az iráni állami médiában úgy fogalmazott, hogy Irán fogja meghatározni, mikor ér véget a háború.
Teherán tisztában van azzal, hogy a magas benzinárak politikai nyomást gyakorolnak Trumpra. Szejed Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az X-en azt írta, hogy a művelet kilencedik napjára az olajárak megduplázódtak, miközben minden nyersanyag ára szárnyalhat, és Irán teljes mértékben felkészült – és meglepetéseket is tartogat.
3. A helyzet tovább romolhat
Kedden a CBS News arról számolt be, hogy Irán megkezdte a Hormuzi-szoros aknásítását, ami jelentősen megnehezítheti a napi globális energiaszállítmányok 20 százalékát biztosító útvonal újranyitását. Rory Johnston olajpiaci elemző szerint a válság addig romlik tovább, amíg a szoros forgalma nem áll helyre – és még ha a konfliktus ma véget is érne, hónapokba telne a normalizálódás.
Greg Priddy, az amerikai Energiainformációs Hivatal (EIA) korábbi munkatársa, a konzervatív Center for the National Interest vezető kutatója szerint ha a jelenlegi kieső mennyiség még hét hétig a piacon kívül marad, az olyan súlyos globális gazdasági visszaesést okozhat, amely az 1930-as évek óta nem látott recesszióhoz vezethet.
4. Az infrastrukturális támadások egyre kiterjedtebbek
Az iráni csapások napról napra szélesebb területet érintenek. Szerdán Irán megtámadott és elpusztított egy nagy ománi olajraktárat, három hajót is találat ért a Hormuzi-szoros közelében – köztük egy thai lobogójú konténerhajót, amelynek megtámadásáért Teherán nyíltan felelősséget vállalt, mert az „illegálisan ragaszkodott a szoros átszeleléséhez”.
Trump szerdán úgy nyilatkozott, a tankereknek használniuk kellene a szorost, és egy éjszaka alatt szinte az összes iráni aknaszedő hajót megsemmisítették. Demokrata szenátorok, akik kedden titkos meghallgatáson vettek részt, azt mondták, a kormányzatnak nincs terve a szoros biztonságos újranyitására.
5. Nem csak Irán a fenyegetés
A régióban több szétszórt fegyveres csoport is működik, amelyek nem tartoznak az iráni kormány irányítása alá, de a megölt legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah híveinek tekintik magukat. Hamenei nemcsak Irán, hanem a síita muszlimok általános vallási vezetője is volt, támogatói élnek Jemenben, Szaúd-Arábiában, Irakban, Kuvaitban, Pakisztánban és Afganisztánban is. Alhajji szerint ezek a csoportok hajlandóak megtámadni a régió olajérdekeltségeit – olcsó drónokkal millió dolláros károkat lehet okozni a tankerekben.
Az elmúlt 15 évben a technológia annyit fejlődött, hogy 500 dollárral több millió dolláros kár okozása nagyon is lehetséges
– mondta az energiapiaci szakértő.
(Borítókép: Füst száll fel egy teheráni olajtároló-telepről, amelyet amerikai–izraeli légicsapás ért 2026. március 8-án az iráni főváros közelében. Fotó: Kaveh Kazemi / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!