Erősen kezdte a hetet a forint, a péntekhez közeledve azonban már egyértelműen gyengült az euróval szemben. Hétfőn az euró árfolyama még 361,5 forint közelében járt, néhány nappal később viszont átmenetileg 366 forint fölé emelkedett. A fordulat mögött több tényező egyszerre húzódott meg:
emelkedtek az amerikai kötvényhozamok,
erősödtek a Fed további szigorításával kapcsolatos várakozások,
miközben a közel-keleti konfliktus miatt ismét drágulni kezdett az energia.
A forint a hét első felében még jól tartotta magát, a romló nemzetközi hangulattal szemben azonban végül már nem tudott ellenállni – hívta fel erre a figyelmet Rodic Ádám, az MBH Bank Elemzési Centrumának makrogazdasági elemzője.
Az MNB szigorított az üzeneten, de maradt rés a kamatvágásnak
A hét elején még nyugalom uralta a piacokat. A Fed előző heti kamatemelése után enyhültek az amerikai hozamok további emelkedésével kapcsolatos félelmek, az állampapírpiacon pedig korrekció indult. Mivel hétfőn nem érkezett olyan makrogazdasági adat, amely érdemben megmozgatta volna a piacokat, a befektetők elsősorban a nemzetközi hangulatot és az energiaárak alakulását figyelték. Kedden tovább javult a kép. Az amerikai–iráni tárgyalásokról érkező hírek és a szaúdi kelet–nyugati olajvezeték újraindítása mérsékelte az ellátási félelmeket, az olaj ára pedig ismét 100 dollár alá került.
Ebben a kedvezőbb környezetben érkezett meg a hét egyik legfontosabb hazai eseménye, a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntése. A jegybank a várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, ennél azonban fontosabb üzenetet is küldött a piacnak: 2028-tól 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját.
A befektetők ezt a monetáris politika szigorúságát és hitelességét erősítő lépésként értelmezték. A forint a döntés után átmenetileg 360 alá erősödött az euróval szemben, majd a nap végére valamelyest visszagyengült.
A jegybank kommunikációja közben kevés teret hagyott a találgatásoknak. A Monetáris Tanács egyelőre nem készül további kamatcsökkentésre. Varga Mihály jegybankelnök a magas energiaárakat, a közel-keleti konfliktust és az európai szárazságot is olyan tényezőkként emelte ki, amelyek továbbra is jelentős inflációs kockázatot jelentenek. Mindez azt a várakozást erősíti, hogy az 5,5 százalékos alapkamat az év hátralévő részében is változatlan maradhat.
Itt azonban érdemes egy rövid kitérőt tenni és időben előreugrani. Kurali Zoltán, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és devizatartalék-kezelésért felelős alelnöke később arról beszélt, hogy idén még lehetséges egy kamatvágás. Ennek azonban világos feltételeket szabott: kedvezően kell alakulniuk a külső piaci körülményeknek, miközben a kormánynak hiteles hiánycsökkentési tervet kell bemutatnia az eurócsatlakozás érdekében. Ez lényegében összhangban állt a korábbi várakozásokkal, a piac számára mégis valamivel lazább üzenetet jelenthetett.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arról beszélt most az Indexnek, hogy bár a piac alapvetően változatlan kamatra számított, az alacsony inflációs adat miatt maradt némi esély a lazításra is. Az MNB azonban inkább szigorú hangot ütött meg, Varga Mihály a magas energiaárakat, a forint kilengéseit és a nemzetközi jegybankokkal kapcsolatos kamatemelési várakozásokat emelte ki. Ezt erősítette az inflációs cél 2,5 százalékra csökkentésének bejelentése is, amely rövid távon szigorúbb monetáris politikát vetít előre.
A nemzetközi piacok átvették az irányítást a forint felett
Ahogy említettük, a hét első felében a forint rövid időre 360 alá erősödött az euróval szemben, a lendület azonban hamar megtört. Az Egyesült Államokból érkező nyilatkozatok ugyanis ismét felerősítették az ottani kamatemelési várakozásokat, ami a dollárnak adott erőt. Ez gyorsan visszaütött a forintra is, így a 360 alatti árfolyam csak átmeneti epizód maradt. Rodic Ádám kiemelte, a hét második felében már egyértelműen a nemzetközi folyamatok vették át az irányítást a forint felett.
Szerdán ugyan az európai és amerikai beszerzésimenedzser-indexek összességében kedvező képet mutattak, a devizapiacokat sokkal inkább az emelkedő hozamok és a Fed további szigorításával kapcsolatos várakozások mozgatták. A dollár látványosan erősödni kezdett, az euróval szembeni árfolyama 1,143-ról 1,138 közelébe süllyedt. A forint ezt már nem tudta kivédeni: a hét eleji erős szintekről egyetlen nap alatt 365,5 közelébe gyengült az euróval szemben.
A nyomást a geopolitikai fejlemények is tovább növelték. Szerdától ismét emelkedni kezdett az olaj ára, csütörtökre a Brent hordónkénti jegyzése már 107 dollár fölé kapaszkodott.
Ez különösen kedvezőtlen környezetet teremtett az energiaimportőr országok devizáinak, a régióban pedig továbbra is a forint reagált a legérzékenyebben.
Hiába érkezett közben kedvező német adat az IFO üzleti hangulatindex formájában, a befektetők figyelmét továbbra is az energiaárak és a kötvénypiaci mozgások kötötték le. A forint így nem tudott érdemben visszaerősödni. Péntekre sem változott sokat a kép. A vártnál magasabb, 4,7 százalékos magyar munkanélküliségi ráta és a második negyedéves folyó fizetési mérleg hiánya sem adhatott kapaszkodót a forintnak. Ezek az adatok önmagukban nem idéztek elő látványos árfolyammozgást, de tovább erősítették az óvatosságot a forinttal szemben. A hét eleji stabilitásból így néhány nap alatt jóval sérülékenyebb piaci helyzet alakult ki.
Újabb próbatétel előtt a forint
Regős Gábor szerint a következő héten sem kerül le a napirendről a Közel-Kelet. A konfliktus alakulása és az energiaárak mozgása továbbra is befolyásolhatja a devizapiacokat. A forint szempontjából emellett egyre fontosabb lehet az amerikai kötvényhozamok és az euró-dollár árfolyam alakulása. Az előző héten mindkét fronton kedvezőtlen irányba fordult a kép:
emelkedtek az amerikai hozamok, miközben a dollár erősödött az euróval szemben, ennek hatása pedig a magyar piacon is megjelent.
A következő napokban ráadásul több olyan makrogazdasági adat érkezik, amely átírhatja a kamatvárakozásokat. Az első fontos jelzés szerdán jön az Egyesült Államokból, amikor közzéteszik a Fed által kiemelten figyelt személyi kiadások árindexének augusztusi adatát. Pénteken az Eurostat már a szeptemberi előzetes inflációs számokat publikálja, így kiderülhet, merre mozdult az euróövezeti infláció az augusztusi 3,2 százalék után.
Magyarországon elsősorban a második negyedéves hiányadat kerülhet fókuszba. A költségvetés állapotát a befektetők kiemelten figyelik, egy kedvező adat érdemben javíthatná a megítélést. Szintén fontos lehet a csütörtöki külkereskedelmi statisztika, ebből már pontosabban láthatóvá válhat, mekkora nyomot hagyott az egyenlegen a paksi atomerőmű átmeneti kiesése és az emiatt megugró, drágább áramimport.
Az elemzők nem számítanak nagyobb kilengésre. A Gránit Alapkezelő közgazdásza szerint ha nem történik rendkívüli esemény, a forint az euróval szemben a következő héten is szűk sávban maradhat, 359 és 371 között. Hasonló pályát vázolt fel Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője, szerinte az euró árfolyama 360 és 370 forint között, a dolláré 305 és 325 forint között alakulhat az elkövetkező hetekben. A két prognózis közös pontja, hogy rövid távon egyik elemző sem számol a forint tartós kitörésével a mostani sávból.
Mi történt a tőzsdéken?
Az olajpiacon jóval nagyobb kilengéseket hozott a hét, mint amit a nyitó- és záróárak önmagukban mutatnak. A brent az előző hetet 103 dollár környékén zárta, péntek délután pedig 106 dollár közelében járt – eddig hétvégén viszont alacsonyabb volt a jegyzés. Közben azonban a héten széles sávot járt be:
kedden 98 dollár alá is benézett a hordónkénti ár, csütörtökön viszont már a 108 dolláros szintet közelítette.
A hét eleji optimizmust az iráni helyzettel kapcsolatos nyilatkozatok táplálták. Irán arról beszélt, hogy megállapodás esetén egy héten belül újranyitná a Hormuzi-szorost, miközben Donald Trump amerikai elnök is jelezte, hogy kész lenne újra tárgyalóasztalhoz ülni. Ezt egy háromórás egyeztetés követte a két fél között. A hét végére azonban érezhetően megkopott az optimizmus.
Az Egyesült Államok azt hangsúlyozta, hogy nincs rászorulva a tárgyalásokra, mert erős pozícióban van, közben pedig a húszi lázadók szaúd-arábiai városokat támadtak. Az olaj ára ismét felfelé indult. A földgáz piacán hasonló irányváltás látszott, de jóval kisebb amplitúdóval. A holland tőzsdei gázár az előző hetet 79 euró/megawattóra körül zárta, majd a hét eleji esés után 71-72 euró környékére süllyedt. Innen ugyan elindult felfelé, de az olajnál látott ugrás elmaradt, péntek délutánra pedig ismét a 71–72 eurós sáv közelében járt.
A piac optimistábbá vált, de a gázár továbbra is jóval magasabb a háború előtti szinteknél. Az európai tározók töltöttsége eközben már meghaladja a 70 százalékot, de elmarad a korábbi szintektől.
A Budapesti Értéktőzsdén ezzel szemben jóval csendesebb hét zajlott. A BUX értéke érdemben csak kedden mozdult el, akkor 1,1 százalékot esett, a hét egészében pedig csak kisebb csökkenést mutatott. A vezető részvények közül a Richter lógott ki lefelé: árfolyama több mint 2 százalékkal került lejjebb. A Mol egy hullámzó hét után enyhén gyengült, miközben az OTP és a Magyar Telekom árfolyama minimálisan emelkedett.
(Borítókép: Varga Mihály 2023. december 13-án. Fotó: Németh Kata / Index)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!