Az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. az állami MVM-csoport két elosztótársasága. Ők üzemeltetik az áramot a háztartásokig szállító vezetékeket és a villanyórákat a Szeged, illetve a Miskolc központú szolgáltatási területükön.
A Pénzcentrum beszámolója szerint a két cég konzorciumban nyert támogatást 230 759 okosmérő felszerelésére, amelynek telepítési költsége hozzávetőleg 13 milliárd forint.
A pénz Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervéből érkezik. Ez az Európai Unió koronavírus-járvány utáni helyreállítási alapjának hazai programja.
Az MVM szerdai sajtótájékoztatójáról beszámoló MTI szerint a mérők telepítésének összköltsége 13 milliárd forint. Így egy készülékre átlagosan nagyjából 57 ezer forint jut.
Az okosmérő olyan digitális villanyóra, amely negyedórás bontásban rögzíti a fogyasztást, és az adatokat automatikusan továbbítja a szolgáltatónak. Így nincs szükség a mérőállás diktálására vagy a helyszíni leolvasásra.
A közlemény szerint az új mérőket elsősorban azoknál szerelik fel, akikre jogszabály alapján vonatkozik az okosmérési kötelezettség, illetve akik évente több mint 4000 kilowattóra áramot használnak.
A kilowattóra (kWh) az áramfogyasztás mértékegysége, ez a szám szerepel a villanyszámlán is.
A küszöb jóval az átlag felett van, a rezsicsökkentett áron elszámolt lakossági keret évi 2523 kilowattóra, amelyet az átlagos háztartási fogyasztáshoz szabtak.
A 4000 kilowattórás határt így elsősorban a nagyobb családi házak léphetik át, főleg ott, ahol hőszivattyúval vagy más elektromos berendezéssel fűtenek.
A kötelezettség nem most született. Magyar Péter miniszterelnök még augusztusban jelentette be, hogy évi 4000 kilowattóra felett kötelező lesz az okosmérő, mindenki más pedig ingyen igényelheti. Augusztus 31. óta egy fogyasztási helyen egyszer díjmentesen kérhető az első okosmérő felszerelése, ha a mérőhely műszakilag alkalmas rá.
Jön a szerelő, csak azt nem tudni, mikor
A bejelentés legfontosabb gyakorlati kérdésére egyelőre nincs válasz. A Pénzcentrum szerint a társaságok tájékoztatása „nem tér ki arra, hogy pontosan mikor kezdődnek a cserék”. Arról sincs információ, milyen ütemezésben haladnak, és mikor értesítik az érintett fogyasztókat.
Annyi tudható, hogy az MTI beszámolója szerint a teljes fejlesztési program 2030 végén zárul.
Az MVM nem először indít ilyen programot. A két társaság 2024-ben mintegy 5 milliárd forintból már 89 ezer okosmérő telepítésébe kezdett, szintén helyreállítási forrásból.
Az érintetteknek az új mérő elsősorban átláthatóságot hoz. A közlemény szerint valós időben követhetik, hogyan alakul a fogyasztásuk, a szolgáltató pedig pontosabb és naprakészebb adatokhoz jut.
A 4000 kilowattóra felett fogyasztóknak kézzelfoghatóbb haszna is lehet: az MVM szeptember óta igényelhető dinamikus áramtarifája csak okosmérővel választható.
Az Index korábban megírta, hogy a D árszabásnak nevezett konstrukcióban évi 2523 kilowattóráig marad a fix, rezsicsökkentett ár. Afölött a fogyasztást a piaci árakhoz igazodó, időszakonként változó egységáron számolják el.
Az új tarifa 2027. január 1-jétől lép életbe. A választás önkéntes, és aki később meggondolja magát, visszatérhet a hagyományos elszámoláshoz.
A villanyóra csak a kisebbik tétel
Az okosmérők telepítésével párhuzamosan az MVM a hálózatot is átalakítja. Az MTI szerint Kovács Gábor, az MVM-csoport infrastruktúráért felelős vezérigazgató-helyettese szerdán bejelentette, hogy a cégcsoport összesen 184,8 milliárd forintból fejleszti az áramhálózatot.
Ehhez a Démász és az Émász konzorciuma 138,6 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert. Ez több mint tízszerese az okosmérőkre jutó összegnek.
A fejlesztés célja, hogy a hálózat rugalmasabb legyen, és több áramtermelőt tudjon befogadni.
A tervek szerint további mintegy 1400 megawatt megújuló kapacitás csatlakozhat rá.
A megawatt (MW) a teljesítmény mértékegysége. Összehasonlításként, a Paksi Atomerőmű négy blokkja együtt nagyjából 2000 megawattos. A naperőművek ugyanakkor csak napsütésben termelnek, így azonos beépített teljesítmény mellett jóval kevesebb áramot adnak, mint egy folyamatosan működő atomerőmű.
A hálózatfejlesztést a napelemek terjedése teszi sürgetővé. A Pénzcentrum összefoglalója szerint az időjárásfüggő termelés növekedése „új követelményeket támaszt a villamosenergia-hálózattal szemben”.
Napos időben egyszerre nagy mennyiségű áram kerül a vezetékekbe, ezt pedig el kell szállítani oda, ahol fel is használják.
A két fejlesztés össze is kapcsolódik, Kovács Gábor az MTI szerint arról beszélt, hogy az okosmérők adataira a további hálózatfejlesztésekben nagy szükség lesz. A mérők ugyanis nemcsak a fogyasztást rögzítik, hanem a hálózat állapotáról is adatot szolgáltatnak.
(Borítókép: A kép illusztráció! Fotó: aquaArts studio / Getty Images)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!