A csallóközi alvilágról korábban több cikkünkben is írtunk. Barak Dávid bűnügyi újságíró felidézte, hogyan tartották rettegésben a bűnözői csoportok több mint egy évtizeden át az egész térséget. Horváth Iveta pedig saját szemszögéből mesélte el történetét: milyen volt úgy felnőni, hogy az édesapja a maffiát segítette.
Személyes üggyé vált számára a maffia felszámolása
Megtaláltuk az embert, aki szembeszállt a dunaszerdahelyi maffiával, és erőteljesen hozzájárult annak felszámolásához. Jaroslav Spisiak 1989-ben egyszerű járőrként kezdte a pályáját. Később a dunaszerdahelyi járás rendőrfőnöke lett, majd országos bűnügyi igazgatóként folytatta a harcot a szervezett bűnözés ellen, volt országos rendőrkapitány, jelenleg pedig a Progresszív Szlovákia parlamenti képviselője. Rendőri pályafutása során a csallóközi alvilág elleni küzdelem nem csupán rendőri feladat volt számára, hanem személyes ügy is egy olyan régióban, ahol a maffia hosszú ideig érinthetetlen volt.
Jaroslav Spisiak az 1980-as évek végén már járőrként szolgált Dunaszerdahelyen, így éles rálátása volt arra, mennyire megváltozott a közbiztonság a rendszerváltozás után.
Václav Havel, Csehszlovákia köztársasági elnöke több ezer bűnözőnek adott amnesztiát, akik közül sokan újabb súlyos bűncselekményeket követtek el. Emiatt egyre nőtt a feszültség, a rendőrség nem volt felkészülve ilyen szabadulási hullám kezelésére, ráadásul a rendőrök tekintélye is megingott, a régi rendszer szolgáinak tekintették őket
– kezdte Jaroslav Spisiak az Indexnek.
Ebben a helyzetben jelentek meg az utcai gengszterek Dunaszerdahelyen és környékén, akik az első időkben kisebb bűncselekményekkel próbálkoztak. Ahogy nőtt a térségben a félelem és a hatóságok tehetetlensége, úgy váltak egyre nagyobb, szervezett és brutális akciók mestereivé: rablások, zsarolások és erőszakos leszámolások sorozatát követték el, mígnem az egész város rettegésben élt.
„Járőrként nem láttam bele, hogy a szervezett bűnözést miként kezelik, nekem abban az időben az volt a dolgom, hogy rendet tartsak a kocsmákban és az utcákon. Az ipari gyártás óriási méreteket öltött, de mivel külföldről már be lehetett hozni sokkal jobb termékeket, a szocialista árucikkek a raktárakban álltak hatalmas mennyiségben. Nagyrészt dunaszerdahelyi és nagymegyeri romák ezekből az állami üzemekből egy-két hónapos fizetési haladékkal elhozták az árut, amelyért azonban soha nem fizettek. Egy idő után erre felfigyelt a rendőrség, és az elkövetők közül többen börtönbe kerültek. Akkor találták ki a bűnözők, hogy strómanokat, úgynevezett »fehér lovakat« alkalmaznak, akiknek a nevében elkövették a bűncselekményeket. Ezek az emberek rejtélyes módon eltűntek, majd kiderült, hogy megölték és elásták őket. Ezt követően a maffia tagjai egymást is elkezdték öldökölni” – mondta.
Visszahívták rendet rakni
Jaroslav Spisiak az 1990-es évek közepén már nem dolgozott rendőrként Szerdahelyen, de mivel egyre nagyobb volt a káosz, és kezelhetetlenné vált a helyzet, 1998-ban visszahívták őt rendőrfőnöknek.
„Nálam sokkal rutinosabb, a ranglétrán előrébb járó rendőrök nem vállalták a feladatot, én azonban nem sokáig gondolkodtam, megvolt bennem az elszántság, hogy rendet tegyek. Három hónapja voltam a a dunaszerdahelyi járás rendőrfőnöke, amikor megtörtént a tízes gyilkosság a Fontanában: a Sátor Lajos által vezetett csoport tagjai kinyírták a Pápay klán embereit.”
Ezt követően az volt a célom, hogy megakadályozzuk a maffia újabb térnyerését, de ehhez meg kellett tanítanom a rendőröknek, hogy milyen hatáskörökkel rendelkeznek, és hogy ezekkel éljenek is. Keményen felléptünk a bűnözők ellen, többször előfordult, hogy forgalmas kereszteződésekben letepertük őket a földre, a járókelők pedig tapsoltak. Ez volt az az időszak, amikor a rendőrség visszanyerte a tekintélyét.
A maffiózóknak azonban értelemszerűen nem tetszett, hogy ilyen ellenállásba ütköztek, ezért mindent elkövettek, hogy kiiktassák a rendőrfőnököt.
„Először csak megpróbáltak besározni a lakosságnál és a rendőrségnél, azt állították rólam, hogy én vagyok a maffia vezére, és védelmi pénzt szedek a szórakozóhelyektől. Volt egy tervük: annyira ellepik bűnözőkkel a várost, hogy emiatt váltanak le a vezetőim. Ha minden módszerük kudarcot vallott volna, akkor a megölésemtől sem riadtak volna vissza – erre bizonyítékok is vannak. Szerencsére azonban nem jártak sikerrel.”
Spisiak a Dunaszerdahelyen végzett eredményes munkáját követően egyre feljebb lépkedett a ranglétrán.
„Kineveztek országos bűnügyi igazgatónak, és ebben a pozícióban létrehoztam a Szervezett Bűnözés Elleni Főosztályt, és nulla toleranciát hirdettem a szervezett bűnözés ellen. Alaposan felkavartam az állóvizet, ami a pozsonyi alvilágnak nem tetszett.”
Egy ideig tanakodtak, hogy mi legyen velem, majd úgy döntöttek, hogy megpróbálnak kinyírni. A titkosszolgálat azonban tudomást szerzett a tervükről, ezért folyamatosan kommandósok vigyáztak rám. Annyira komoly volt a helyzet, hogy egy hónapig titkos helyen védtek, senki nem tudta, hol vagyok, a családom sem. Mint később megtudtam, tulajdonképpen szerencsém volt, hogy a pozsonyi maffia el akart tenni láb alól, mert ezáltal olyan védelmet kaptam, ami miatt Sátorék is meghátráltak, pedig nekik is az volt a tervük, hogy likvidálnak.
Beszervezték a legjobb emberét
Spisiak elmondása szerint őt soha nem próbálták meg beszervezni, lefizetni a maffia tagjai, nem úgy a kollégáit.
„Sok mocsoksággal vádoltak, de konkrét ajánlattal soha nem kerestek meg. Nem tudom, miért, lehet, tudták, hogy nálam nem járnak sikerrel. Sajnos azonban akadt olyan kollégám, aki átállt hozzájuk. Boris Drevenák kiváló nyomozó volt, rengeteg információt hozott, de egy idő után elkezdett furcsán viselkedni. Rengeteg pletykát hallottam róla, de azokkal nem foglalkoztam, hiszen tapasztalatból tudtam, hogy a jó rendőröket megpróbálják besározni. Egy idő után azonban már nem hittem neki, és törvényt kellett módosítanom, hogy felmenthessem a pozíciójából, akkor ugyanis ő volt a nyugat-szlovákiai Szervezett Bűnözés Elleni Osztály vezetője.”
Drevenák ellen később elkezdtek vallani a bűnözők, kiderült, hogy valóban átállt a maffia oldalára. Amikor 2016-ban a rendőrség büntetőeljárást indított a dunaszerdahelyi maffia egykori tagjai ellen, Boris Drevenák is gyanúsított lett.
Három bűncselekmény miatt emeltek vádat ellene: a Sátor-féle maffia támogatása, bűnsegédlet az Écsi Béla elleni 2003-as gyilkosságban, valamint okirat-hamisítás. A Specializált Büntetőbíróságon tavaly újraindult az eljárás Drevenák ellen, és korábbi bírósági hibák miatt meg kellett ismételni a bizonyítást. A Fico-kormány büntetőjogi reformja miatt azonban a bíróság három vádpontból kettőt ejtett, így a szökésben lévő exrendőrnek csak az Écsi-gyilkosságért kell felelnie.
Jaroslav Spisiak 2010 és 2012 között Szlovákia országos rendőrfőkapitányaként szolgált, és ebben az időszakban tulajdonképpen megszűnt a dunaszerdahelyi maffia tevékenysége. „Sátor Lajos, a szervezet feje ellen hajtóvadászatot indítottunk, kész tervünk volt az elfogására, de közben a saját emberei ölték meg, így a dunaszerdahelyi maffia működése az ő halálával gyakorlatilag véget ért” – zárta a korábbi rendőrfőnök.
(Borítókép: Jaroslav Spišiak 2026. március 3-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!