A forint árfolyama továbbra is gyenge, a piacon tapasztalható jelentős kilengések is azt mutatják, hogy egyelőre nem beszélhetünk stabilizálódásról. Ez a fejlemény le is sodorta az asztalról a még márciusra várt kamatcsökkentés lehetőségét. A hét folyamán az árfolyam alakulását elsősorban a nemzetközi folyamatok mozgatták. Különösen az olajár változása volt meghatározó, amelyre a közel-keleti geopolitikai feszültségek hatottak, amikor az olaj drágult, a forint jellemzően gyengült.
Hétfő reggel az euró árfolyama már megközelítette a lélektani 400 forintos szintet, ami jól mutatta a befektetői hangulat bizonytalanságát. A nap folyamán azonban fordulat következett, a forint jelentősen erősödött, és rövid időre 386 forint alá süllyedt az euró jegyzése. A lendület azonban nem bizonyult tartósnak. A hét második felében ismét gyengülni kezdett, és péntekre újra a 390-es szint körül, a késő délutáni órákban inkább már afölött ingadozott az euró-forint árfolyam – mondta az Indexnek Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Ennyire tisztán még soha nem látszott, hogy mennyire sérülékeny a forint
A hullámzó mozgás jól jelzi, hogy a piaci szereplők továbbra is érzékenyen reagálnak a nemzetközi hírekre és a kockázati hangulat változására. A forint a dollárral szemben is hasonlóan hullámzó hetet zárt. Hétfő reggel még közel 347 forintot kellett adni egy dollárért, ám a nap végére fordulat következett, az árfolyam 334 forint alá esett. A forint erősödése kedden is folytatódott, rövid időre a 330-as szint alá is benézett a dollár jegyzése. A hét második felében azonban ismét változott a hangulat a devizapiacon.
A forint fokozatosan gyengülni kezdett, az árfolyam 337 forint környékére emelkedett a dollárral szemben, majd péntekre újra átlépte a 340-es szintet. Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum makrogazdasági elemzője szerint a hét eleji, különösen heves devizapiaci mozgások mögött elsősorban az energiapiaci fejlemények álltak.
Hétfőn a Brent kőolaj ára hordónként átmenetileg 116 dollár fölé emelkedett, miközben a földgáz ára is meredeken nőtt, 69 euró közelébe kapaszkodott, ami az iráni konfliktus kirobbanása óta nem látott szintet jelentett.
Az iráni háború és ennek következtében az energiaárak ugrása a tőzsdei hangulatot is erősen befolyásolta. A múlt hétvégén Izrael több iráni olajlétesítményt ért légicsapása ugyanis azonnal megzavarta a piacokat, és világszerte eladási hullám indult el a tőzsdéken. A befektetőket némileg megnyugtatta, hogy a szaúdi állami olajvállalat gyorsan reagált, és pótlólagos olajmennyiséget kínált fel, ám a bizonytalanság így is jelentős maradt az energiapiacokon.
Aztán újabb fordulat következett, Donald Trump amerikai elnök hétfőn arról beszélt, hogy az iráni konfliktus akár a végéhez is közeledhet. A kijelentés gyorsan átírta a piaci hangulatot, az euró egészen 1,1645-ig erősödött a dollárral szemben, az olaj ára esni kezdett, a részvénypiacok pedig látványos fordulattal pluszba kerültek. A javuló befektetői hangulat a forintot is segítette, az esti órákra az euróval szembeni árfolyam közel 386-ig erősödött.
A mozgás nem volt egyedi a régióban, a lengyel zloty és a cseh korona is hasonló erősödést mutatott. A hétfői nap hazai hírei közül kiemelkedett, hogy a kormány újra bevezette az üzemanyagárstopot, majd kedden a februári kedvező inflációs hírre is gyorsan reagált devizapiac. A forint a 387,50 körüli nyitás után erősödni kezdett, és az euróval szemben egészen 384-ig kapaszkodott. A lendületet segítette, hogy délután a Magyar Nemzeti Bank bejelentette, hogy devizalikviditást biztosít az energiaimport finanszírozásának támogatására, ami tovább javította a befektetői hangulatot. A forint a nap során 381,5-nél érte el legerősebb szintjét az euróval szemben.
Az esti órákban azonban ismét romlott a hangulat a nemzetközi piacokon. A Hormuzi-szoros aknázásáról szóló hírek ismét erősítették a dollárt, ami viszont a feltörekvő devizákra helyezett nyomást. Ennek hatására a forint visszagyengült, és 386,75-ös szinten zárta a napot az euróval szemben. Csütörtökön is folytatódott a devizapiaci hullámvasút, miközben a közel-keleti konfliktus egyre komolyabb aggodalmat keltett. A harcok nem csillapodtak, sőt a csütörtök reggeli hírek szerint a konfliktus kezdete óta a legintenzívebb támadások zajlottak.
A feszültség megjelent az energiapiacokon, a Brent típusú kőolaj ára ismét 100 dollár közelébe emelkedett.
A drágulást csak részben ellensúlyozta a kínálat növeléséről szóló bejelentés. A Nemzetközi Energiaügynökség közölte, 400 millió hordó olajat szabadít fel a stratégiai készletekből, miközben az Egyesült Államok további 172 millió hordóval növeli a piaci kínálatot. A bizonytalanságot azonban ez sem oszlatta el teljesen, különösen azután, hogy Modzstaba Khamenei, Irán új legfelsőbb vezetője csütörtökön kijelentette, a Hormuzi-szorost nyomásgyakorlás céljából zárva kell tartani. Ez volt az első nyilvános üzenete azóta, hogy apja utódjaként átvette a vezetést.
A geopolitikai feszültségek erősítették a dollárt, és általában is rontották a feltörekvő piacok hangulatát. Ennek hatására a forint péntek délelőttre 393 fölé gyengült az euróval szemben. A hét végére azonban némi korrekció következett: a hazai deviza erősödni tudott, és újra 390 alá tért vissza az euró-forint árfolyam.
A Közel-Kelet diktálja a tempót a deviza- és energiapiacokon
Nem árulunk el nagy titkot: a kilátásokat is elsősorban a közel-keleti fejlemények határozhatják meg. Ahogy azt Regős Gábor megfogalmazta, aligha meglepő, hogy a forint árfolyamát most is elsősorban a geopolitikai események alakítják. A konkrét hadi történések mellett kulcskérdés a Hormuzi-szoros hajózhatósága, hiszen ezen a tengeri útvonalon halad át a világ olajkereskedelmének mintegy 30, illetve az LNG-kereskedelem 20 százaléka. Amennyiben a szoros forgalma akadályokba ütközik, az azonnal kínálati sokkot okoz az energiapiacon, ami jelentősen megemeli az árakat.
A helyzetet bonyolítja, hogy a magyar ellátásbiztonságot már önmagában is terheli a Barátság kőolajvezeték ukrán blokádja, a közel-keleti konfliktus pedig tovább növeli a bizonytalanságot.
Mindez a forint árfolyamában is visszaköszönhet, Magyarország energiaintenzív gazdasága jelentős mértékben importfüggő, ezért az energiaárak emelkedése közvetlenül is hat a befektetői megítélésre. Az energiaárak emelkedése rontja az inflációs kilátásokat is, ami a monetáris politikát is befolyásolja. Bár egyelőre messze vagyunk attól, hogy kamatemelések jöjjenek, a piaci szereplők egyre inkább úgy számolnak, hogy márciusban már nem lesz újabb kamatcsökkentés, a külső bizonytalanságok továbbra is jelentős nyomást gyakorolnak.
Viszont a héten három jegybanki döntés is érkezik: szerdán az Egyesült Államokban, csütörtökön pedig az eurózónában és Csehországban döntenek az irányadó kamatokról. A közel-keleti feszültségek miatt kamatcsökkentés egyik esetben sem valószínű, de a jegybanki kommunikáció mégis fontos lehet. A döntéshozóknak ugyanis értékelniük kell az elmúlt időszak eseményeit és a gazdasági kilátásokat, ami hatással lehet a devizapiacokra is. A várakozások szerint az amerikai alapkamat a 3,5–3,75 százalékos sávban maradhat, az Európai Központi Bank betéti kamata 2 százalékon maradhat, míg a cseh alapkamat várhatóan 3,5 százalékon stabilizálódik.
A makrogazdasági adatok terén valamivel nyugodtabb hét jöhet.
Magyarországon hétfőn a januári fizetési mérleg adatai jelennek meg. Az eurózónában szerdán a negyedik negyedéves üres álláshely-statisztika és a februári infláció második becslése érkezik, csütörtökön a munkaerőköltségek negyedik negyedéves alakulása és a januári építőipari adatok, pénteken pedig a januári külkereskedelmi statisztika kerül nyilvánosságra. Az Egyesült Államokban szerdán az ipari termelői árak alakulását ismertetik, amely szintén fontos jelzés lehet az inflációs folyamatok szempontjából.
Az elmúlt két hetet jellemző volatilitás továbbra is fennmaradhat. „A 400-as szint áttörését most sem lehet kizárni, a héten is jártunk ezen a szinten, ha csak rövid időre is. Ennek megfelelően a múlt hetivel megegyező, 382 és 410 közötti, meglehetősen tág sávot adok meg – nem mindegy ugyanis, hogy a háború és a Hormuzi-szoros sorsa milyen irányba mozdul” – mondta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője szerint pedig az euró-forint árfolyam a 380-400 közötti sávban, a dollár-forint árfolyam 325-350 között alakulhat.
Védett árakat vezetett be a kormány, így védik a lakosságot az energiaválságtól
A hét legfontosabb gazdasági fejleménye kétségtelenül az volt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn bejelentette az üzemanyagárak korlátozását. Az intézkedés értelmében a kiskereskedelmi árak nem léphetik túl a meghatározott védett árakat: a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595, a gázolaj pedig legfeljebb 615 forintba kerülhet. A rendelet azt is rögzíti, hogy ezen felül semmilyen egyéb díjat vagy költséget nem lehet felszámítani.
A szabályozás több korlátozást is tartalmaz, külföldi rendszámú járművek nem tankolhatnak a kedvezményes áron, és az sem megengedett, hogy az üzemanyagot ne közvetlenül a jármű tankjába töltsék. A benzinkutak az üzemanyagot védett nagykereskedelmi áron szerezhetik be, amely megegyezik a kiskereskedelmi árszabályozás logikájával. Az intézkedés részleteiről kedden egy háttérbeszélgetésen számolt be Gerlaki Bence adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára, valamint Steiner Attila energetikai államtitkár.
Itt elhangzott, hogy a cél nem a kiskereskedelmi szereplők profitjának teljes megszüntetése, hanem az árak kordában tartása és az ellátás stabilizálása. A háttérbeszélgetésen az is kiderült, hogy három külön rendelet szabályozza az intézkedéscsomagot. Az első rendelet magát a védett ár bevezetését írja le, logikájában a korábbi árstopokhoz hasonlóan.
Fontos részlet: a meghatározott árak 24 forinttal alacsonyabbak annál, mint amit korábban a Mol jelzett várható kiskereskedelmi árként, pusztán pár órával a bejelentés előtt.
A szabályozás azt is kimondja, a gazdaság szereplői és a lakosság teljes mértékben hozzáférhet a védett árhoz, amennyiben magyar rendszámú járművel, magyarországi benzinkúton tankol. A rendelet több kötelezettséget is előír a töltőállomások számára. A második, a témához kapcsolódó rendelet a biztonsági kőolajtermék-készletek veszélyhelyzeti felhasználásáról szól. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a stratégiai tartalékból 352 millió liter motorbenzint és 610 millió liter motorikus gázolajat bocsát a piacra az ellátás folyamatosságának biztosítása érdekében.
Ezek a készletek három különböző tárolóhelyen találhatók, és 2026. május 15-ig használhatók fel. A felszabadított üzemanyagok ára a nagykereskedelmi lánc elején nettó 251 forint literenként a 95-ös benzin esetében, míg a gázolaj literenként nettó 280 forintba kerül. A nagykereskedők ezt követően a viszonteladóknak legfeljebb nettó 286 forintos áron értékesíthetik a 95-ös benzint, míg a gázolaj esetében legfeljebb nettó 315 forintos literenkénti ár alkalmazható.
A lánc végén a kiskereskedelmi árakat is védi a szabályozás, a benzin legfeljebb bruttó 595 forintért, a dízel pedig legfeljebb 615 forintért kerülhet a fogyasztókhoz.
A rendszer lényege, hogy az ellátási lánc teljes hosszában védett árak érvényesüljenek, ezért három külön ponton avatkozik be a szabályozás.
Az intézkedéscsomag másik fontos pillére a jövedéki adó csökkentése. Egy külön rendelet módosítja az üzemanyagok jövedéki adójának mértékét: a 95-ös benzin esetében ezer literenként 139 550 forint, a dízel esetében pedig 128 280 forint lett az adótétel. A szabályozás kedden lépett hatályba, és 2026. május 1-jéig marad érvényben. A változás a benzin esetében literenként 19,25 forintos, a gázolajnál pedig 20,48 forintos adócsökkentést jelent.
Ezzel a kormány az Unió által előírt minimumszintre mérsékli az üzemanyagok jövedéki adóját. Gerlaki Bence azt hangsúlyozta, hogy a jövedéki adó mérséklése az intézkedéscsomag fontos eleme, költségvetési hatása is jelentős, hiszen havi szinten 10–12 milliárd forintos bevételkiesést okoz az állam számára. Végezetül a kabinet megtiltotta a nyersolaj, a 95-ös benzin és a dízel exportját is.
Kedden az is kiderült, hogy az infláció hónapok óta tartó csökkenése februárban újabb meglepetést hozott: a pénzromlás üteme mindössze 1,4 százalékra lassult, ami közel egy évtizede nem látott alacsony szintet jelent. Ezzel az infláció ismét kikerült a jegybanki célsávból, ami jól mutatja, mennyire visszafogottá vált az árnyomás az elmúlt időszakban. A részletek azonban továbbra is vegyes képet rajzolnak ki. Miközben több alapélelmiszer ára jelentősen mérséklődött, számos szolgáltatás és egyes termékek tovább drágultak.
A kedvező adat mögött elsősorban az élelmiszerárak stabilizálódása, az üzemanyagok olcsóbbodása, valamint az év eleji átárazások elmaradása áll. A kilátások ugyanakkor korántsem egyértelműen kedvezőek. A közel-keleti konfliktus miatt ismét emelkedő energiaárak, valamint a gyengülő forint könnyen megtörhetik a mostani trendet. Így a februári, szokatlanul alacsony infláció akár csak rövid lélegzetvételnek is bizonyulhat a gazdaság számára.
Mi volt a tőzsdén?
A budapesti tőzsdén első ránézésre nyugodt hétnek tűnhetett volna az elmúlt időszak: a BUX index összességében mindössze 0,3 százalékkal csökkent. A felszín alatt azonban kifejezetten mozgalmas napok zajlottak, és az egyes részvények teljesítménye jelentősen eltért egymástól. A piaci hangulatot itt is elsősorban a közel-keleti események alakították. Hétfőn a globális kockázatkerülés miatt erőteljes eséssel indult a kereskedés, ami a BUX-ban is megjelent, bár a nap végére a veszteség 1,2 százalékra mérséklődött.
Kedden Trump nyilatkozata nyomán javult a hangulat, így a magyar tőzsde 3,4 százalékos emelkedéssel reagált.
Szerdán viszont ismét óvatosabb lett a piac, ami 1,6 százalékos visszaesést hozott, a hét utolsó két napja pedig már kisebb mozgásokkal telt. Az egyedi részvények között az OTP papírjai mutatták a legnagyobb kilengéseket. A bank részvényei végül 3 százalékos heti csökkenéssel zártak, de a hét során komoly ingadozás volt tapasztalható: hétfőn 2,2 százalékos eséssel indult a kereskedés, kedden viszont 5,5 százalékos emelkedés következett. Szerdán és csütörtökön ismét 3 százalék körüli visszaesés jött, majd pénteken kisebb csökkenéssel zárult a hét.
Ezzel szemben a Mol papírjai jól teljesítettek, összességében 3,1 százalékkal erősödtek. A magas olajár rövid távon kedvezhet az olajipari vállalatnak, még ha a romló gazdasági kilátások hosszabb távon nem is feltétlenül támogatják az árfolyamot. Hétfőn, amikor a legtöbb részvény esett, a Mol 1,6 százalékkal erősödött, kedden 0,8 százalékos emelkedés következett, majd csütörtökön 4,4 százalékos rali bontakozott ki. Pénteken viszont 2,4 százalékos korrekció jött.
A Magyar Telekom részvényei ezzel szemben gyengén teljesítettek: a papír 4,4 százalékot veszített értékéből, és a hét minden napján csökkent az árfolyam, a legnagyobb, 2,6 százalékos eséssel hétfőn. A Richter ezzel szemben pozitív hetet zárt: a gyógyszergyártó részvénye 3,7 százalékkal erősödött, bár a teljesítmény itt sem volt egyenletes. Hétfőn kisebb, 1 százalék alatti csökkenés történt, kedden viszont 2,6 százalékos emelkedés következett, a hét hátralévő részében pedig már mérsékeltebb mozgások jellemezték az árfolyamot.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!