Olvasási idő kb. 4 perc
Amikor régi épületeket szemlélünk, akár ókoriak, akár a múlt században épültek, legyenek templomok, kastélyok vagy pincejáratok labirintusai, talán sokunknak eszébe jut, vajon milyenek voltak azok az emberek, akik ezeken a köveken lépkedtek, mi járt a fejükben, amikor pont ott álltak, ahol mi? Budapesten is bőséggel találunk olyan elhagyott épületeket, amelyek történetek sokaságát mesélik, ha kíváncsiak vagyunk rájuk, és figyelünk.
Remek alkalom lehet a múltidézésre, ha különböző rendezvények alkalmával ellátogatunk például a kőbányai pincerendszerbe, de olykor szoktak ismeretterjesztő sétákat szervezni a kelenföldi hőerőműbe is, így akit érdekel a történelem, elmerülhet a ma már szellemjárta folyosók titkaiban.
Elhagyott paloták és kastélyok Budapesten
Budapest talán kevésbé ismert épületei közé tartozik a III. kerületben található kastély, amelyet még Zichy Miklós építtetett az 1740-es években. Az évszázadok során a barokk épület számtalan funkciót ellátott: a szabadságharc idején például ez volt a hadsereget ellátó Országos Ruházati Bizottmány központja, később textilipari tevékenységet folytattak itt, majd végül a 70-es években kezdték felújítani. Sajnos azonban akadnak még részei, amelyek renoválásra várnak.
A Reáltanoda 12. szám alatt található a Kincsem Palota, amely természetesen a világhírű versenylóról kapta a nevét. A hosszú éveken át omladozó épület egykor szebb napokat is megélt, anno Blaskovich Ernő, Kincsem tulajdonosa építtette 1878-ban.
A palotában gyakran megfordultak arisztokraták, uralkodók és gazdag polgárok is: egy legenda szerint még a pápa is tiszteletét tette itt, hogy megtekintse a csodálatos állatot. A palotát 2022-ben újították fel, és exkluzív rendezvényhelyszín lett belőle.
Hátborzongató épületek Budapesten is vannak
A Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, vagy ahogy mi ismerjük, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet épülete valóban hátborzongató látvány. Az elképesztő méretű intézmény 1868. december 6-án nyitotta meg kapuit: kezdetben 300, majd később 500 pszichiátriai beteget ápoltak itt, 2007-es bezárásakor 849 fekvőbeteg ágy volt a kapacitása. A ma már misztikusnak ható épületegyüttes óriási, az Országház után a második legnagyobb Budapesten.
A kőbányai pincerendszer szintén izgalmas látnivaló, Budapest egyik legnagyobb földalatti építménye, összesen 32 km hosszú a rendszer. Talán nem véletlen, hiszen innen termelték ki többek között a Parlament, a Margit híd és a Mátyás templom köveit is. A második világháború alatt óvóhelyként szolgált, illetve itt szerelték össze a csepeli repülőgyár gépeit is.
Az art deco és neoklasszicista stílusú, Borbíró Virgil által tervezett kelenföldi hőerőmű ikonikus a maga nemében.
A kapcsolóterem elképesztő üvegteteje még ma is sok alkotót megihlet, így nem csoda, ha több filmben is találkoztunk vele.
Az erőmű egyébként ipari műemlék, 2005-ben zárták be végleg és csak igen ritkán látogatható, ezért ha lehetőségünk van rá, ne habozzunk, és járjuk be ezt a különleges épületet.
Magyarországon máshol is akadnak szellemfalvak: ha szívesen olvasnál az egyikről, ezt a cikkünket ajánljuk.
Nagy budapesti kerülethatározó
Melyik kerületet nevezték Budapest gyomrának? Hol voltak a város leghíresebb luxusbordélyai? Hogyan nem lett Újpest a magyar Szilícium-völgy? Nem kevesebbre vállalkoztak a We Love Budapest újságírói, mint hogy megírják Budapest mind a 23 kerületének történetét.
hirdetés