Donald Trump tőkepiaci hasonlattal élve benyitott egy gigantikus pozíciót, amiből, ha akarna sem biztos, hogy ki tudna szállni, kommentálja legutóbbi bejegyzésében Zsiday Viktor gazdasági elemző az USA és Izrael Irán ellen indított háborúját.
Azt gondolta, hogy rárúgja az ajtót a korhadt iráni rezsimre, az pedig összeomlik és big beautiful peace! Pedig a történelem tele van hasonló hibákkal: ugyanezt hitte Hitler a Szovjetunióról 1941-ben vagy Putyin Ukrajnáról 2022-ben. B terv híján pedig borzasztó katasztrófák jöttek ezután.
Zsiday szerint ő tőkepiaci elemzőként megtanulta, hogy mindig legyen B, C, sőt, D terve is az A mellett, Trumpnak viszont szemlátomást nincsenek ilyenjei. Az elemző úgy látja, Trump „iráni kalandja” hatalmas veszélybe sodorta a világgazdaságot, hiszen kiderült, hogy az iráni rezsim nem omlik össze, és akár nagyon sokáig is képes lehet megzavarni az energiahordozók és más termékek kiáramlását az Öböl térségéből.
„Zöld átmenet ide vagy oda, az emberiség elsődleges energiaigényének 80+%-a még mindig fosszilis energiahordozókból jön,” mutat rá Zsiday, melyekért szinte bármekkora árat megadnak, és keresletüket lecsökkenteni nem könnyű, csak nagy áremelkedés hatására hajlandóak kevesebbet fogyasztani az emberek/cégek.
https://hvg.hu/gazdasag/20260316_trump-nato-fenyegetes-hormuzi-szoros-nagyon-rossz-jovo-iran
Ilyen helyzetben a gazdaságpolitikusok nehéz döntés előtt állhatnak, véli az elemző, hiszen egyszerre lehetnek inflációs és recessziós jelek is, márpedig ezek más-más fajta választ igényelnek. Jól hangzik, hogy mivel ez egy egyszeri inflációs sokk, ezért „átnézhetnek” rajta a jegybankok, de a 70-es évek és 2022 tapasztalata azt mutatja, hogy a reálgazdasági és politikai hatások hosszú időn át tovagyűrűzhetnek.
Ráadásul ez a sokk olyan helyzetben érte a piacokat, amikor elég nagy volt az elbizakodottság, elég magas volt a kockázatvállalás szintje: nem a félelem, hanem inkább a mohóság vezérelte a befektetőket – ezért is lehet ebből könnyen nagyobb pánik is akár, írja Zsiday.
Az elemző szerint rossz esetben, aminek valószínűleg van néhány tíz százalék esélye, komoly reálgazdasági és tőzsdei mélyrepülést is okozhat a legújabb Öböl-háború, legrosszabb esetbe globális recesszió és komoly inflációs megugrás lehet belőle.
https://hvg.hu/gazdasag/20260312_minden-idok-legnagyobb-olajvalsaga-olajsokk-gazvalsag-iran-elleni-haboru-pletser-tamas-erste-elemzo
Zsiday azt írja, egyetért Pletser Tamással, az Erste olaj- és gázipari elemzőjével, aki néhány nappal ezelőtt arról írt, hogy a Hormuzi-szoros lezárásával Irán a globális olajkínálat 20 százalékát blokkolta, míg az eddigi legnagyobb olajválság, az 1956-57-es Szuezi válság idején a kínálatnak „csak” a 10 százaléka volt érintett. Ezért minden eddiginél nagyobb energiaválság jöhet.