Az 1976. március 16-án, Pécsett született Dárdai Pál esetében nyugodtan beszélhetünk arról, hogy eleve elrendeltetett, hogy a labdarúgás lesz az élete, hiszen 2017 decemberében elhunyt édesapja, idősebb Dárdai Pál a PMFC klublegendája volt.

Ezüstös zuglói időszak után várta Németország

A ma 50 éves főszereplőnk nem meglepő módon a pécsieknél kezdte a pályafutását 1989-ben, alig 16 évesen pedig az ezüstérmesként záró Vác ellen, gólpasszal debütált az élvonalban. A következő két idény hajrájában egyre több lehetőséget kapó védekező középpályás az 1994–1995-ös évadban lett alapember, a 29 NB I-es meccsen összehozott tíz kanadai pontja (3 gól, 7 gólpassz) után pedig az új kiírásban 14 találkozó elég volt neki kilenchez (5+4), és az idény végén az élvonalból búcsúzó együttes már nem is tudta megtartani, 1996 tavaszán a BVSC-hez igazolt.

A zuglóiakkal nagy csatára késztették a Bajnokok Ligájában első magyar csapatként főtáblás, ott a címvédő Ajax és a rekordgyőztes Real Madrid mögött, ám a Grasshoppers előtt harmadikként záró Ferencvárost, de végül meg kellett elégedniük az ezüstéremmel – ahogyan a Magyar Kupában is. A BVSC-nél még egy fél idényt töltött el, mielőtt 1997 tavaszán a Bundesligába jutásért küzdő Hertha BSC-hez igazolt (amelyben 2004-ig volt Király Gábor a csapattársa).

A berliniekkel az idény végén a harmadik helyen zárva kiharcolták az élvonalba jutást, Dárdai Pál pedig megindult a helyi „halhatatlanság” felé.

A berlini klub történetében senki sem játszott, és nyert nála több mérkőzést

Főszereplőnk bő 15 éven át, 2012 nyaráig tartozott a berliniek kötelékébe – bár 2011-ben bejelentette visszavonulását –, és akkor sem távozott az 1999-es bronzérem után Bajnokok Ligájában is szereplő együttestől, amikor nyolc UEFA-kupa/Európa-liga-szereplés után 2010-ben kiesett az élvonalból.


Dárdai Pál küzd a labdáért Sergey Semakkal a Hertha BSC Berlin és az FC Moszkva közötti UI-Kupa első mérkőzésén 2006. július 16-án

19

Galéria: Dárdai Pál, a magyar futball ikonja, 50 éves lettFotó: Olaf Wagner / Getty Images Hungary

Az újabb kiírásban a Hertha másodosztályt megnyerve ismét kiharcolta helyét az élvonalban, majd a hullámvasút folytatódott, miközben Dárdai már a klub utánpótlásában kezdett el edzősködni.

A berlini csapatban a Transfermarkt statisztikái szerint összesen 373 tétmérkőzésen szerepelt, amivel az örökranglistán a harmadik helyre jó a portálnál Holger Brück (390) és Michael Sziedat (389) mögött,

a Bundesligában (286) viszont senki sem léphetett nála többször pályára a Hertha színeiben, ráadásul az élvonalbeli győzelmek számában is klubrekorderré vált.

A remek védekezőteljesítménye mellett összesen 39 gólból (22+17) vette ki a részét, megalkuvást nem tűrő játékával pedig közönségkedvenc lett a berlinieknél.

De nem csupán játékosként imádták a drukkerek.

Edzőként is klublegenda lett, de előtte még segített az Eb-átok megtörésében

Ezen a ponton kanyarodunk rá a nemzeti együttesre. Dárdai Pál az utánpótlás-válogatottakat kijárva (az U21-eseknél az utolsó meccsein már ő volt a csapatkapitány is) 1998. augusztus 19-én, a Szlovénia elleni felkészülési mérkőzésen mutatkozott be a felnőttcsapatban, Bicskei Bertalannál pedig hamar alapemberré vált a középpályán.

Már a harmadik meccsén, az Azerbajdzsán elleni Eb-selejtezőn megszerezte első gólját a címeres mezben, és bár posztjából adódóan sem ez volt az elsődleges feladata, 61 válogatott fellépésen ötig így is eljutott, a 2006-ban a világbajnokságra készülő angolok ellen Manchesterben lőtt bombáját pedig valóban sokáig emlegethették.

Dárdai Pál óriási gólja az Old Traffordon

Ami játékosként nem sikerült, ahhoz szövetségi kapitányként sikerült jelentős mértékben hozzájárulnia!

A világbajnoki kijutásra 1986 óta hiába váró nemzeti együttes az Európa-bajnokságokon 1972 óta rendre hiába próbálkozott, és 2015-ben sem festett fényesen a helyzet, miután a nyitányon Priskin Tamás hajrában szerzett góljára a végjátékban kettővel feleltek az északírek (1–2), ami rögvest Pintér Attila állásába került.

Ideiglenesen az ekkor már a Hertha utánpótlásánál edzősködő Dárdait nevezték ki kapitánynak, irányításával pedig 1–1-es bukaresti döntetlent játszottak Dzsudzsák Balázsék, mielőtt Feröert Szalai Ádám (1–0), Finnországot Gera Zoltán (1–0), majd Stieber Zoltán kései góljával legyőzte a gárda (1–0), a kettő között pedig ikszelt a görögökkel (0–0), és volt még egy oroszok elleni vesztes, valamint litvánok elleni győztes felkészülési meccse is kapitányként, mielőtt a német klubnál (amely időközben az első csapat vezetőedzőjévé nevezte ki 2015 februárjában) maradt volna kizárólagosan.

Mindez azt jelentette, hogy az Eb-selejtezőt 0–0–1-gyel kezdő magyar válogatott Dárdai távozásakor már 3–2–1-gyel állt, ráadásul 405 perce egyetlen gólt sem engedett az ellenfeleknek.

Bernd Storckkal a románok ellen itthon is ikszelt a remekül védekező csapat (0–0), és Észak-Írországban is csak egy 93. perces egyenlítés akadályozta meg a szenzációs széria tovább ívelését (1–1). Feröer ellen Böde Dániel volt a nyerőember, a görögök otthonában viszont a végjátékban kikapott az együttes, amelynek a csoportharmadikak összevetésében ez az eredményei kiesett. Az utolsó pillanatig reménykedhettünk abban, hogy a legjobb harmadikként párharc nélkül kijut az együttes, végül ezt a törökök húzták be, a mieink viszont Norvégia oda-vissza legyőzésével csak megtörték végre az átkot. 

Volt az év edzője is, ám harmadszor már nem tudta megmenteni a csapatát

No, de vissza Dárdaihoz! A Hertha BSC a Leverkusentől elszenvedett vereséget követően az utolsó előtti, 17. helyen állt a Bundesligában, amikor a magyar trénert kinevezték a felnőtt csapat élére, a következő két hónap során összehozott 4–2–2-es mutatóval viszont már a 11. volt a gárda. A zárás nem sikerült fényesen (három döntetlen mellett négy vereség jött be), ám ezzel együtt is bennmaradt az együttes az élvonalban.

Első teljes éve óriási felemelkedést jelentett, hiszen a Hertha hetedik lett a bajnokságban, a Német Kupában pedig az elődöntőig menetelt.

A 2016–2017-es kiírásban még jobban bekezdtek az őszi szezon zárásakor harmadik helyen álló fővárosiak, nem véletlenül választották meg Dárdait az Év emberének a Berliner Morgenpostnál és a 104.6 RTL rádiónál.

Az évadot végül hatodik helyen fejezte be a csapata, amely így bejutott az Európa-liga csoportkörébe. A 2017–2018-as idényben viszont – talán a nemzetközi kupaszereplés többlet terhelése miatt – már nem szerepelt fényesen a gárda, amely a 10. helyen végzett, 2019 áprilisában pedig hivatalossá vált, hogy a bajnokság végén távozik a kispadról, amelyet egy 11. pozícióval adott át.


Dárdai Pál, a Hertha BSC Berlin vezetőedzője és Herthinho, a Hertha BSC Berlin kabalája mosolyogva szórakoznak a Bundesliga-mérkőzés előtt 2023. április 22-én

19

Galéria: Dárdai Pál, a magyar futball ikonja, 50 éves lettFotó: DeFodi Images / Getty Images Hungary

A Herthát ebben az időszakban 172 Bundesliga-meccsen át irányította, de nem jelentette ez a végső búcsút, hiszen az utánpótlásból felemelve 2021 januárjában ismét ő kapott felkérést, hogy mentse meg, és tartsa bent az együttest. Ezt is sikerrel megtette, szeptemberben pedig a 200. élvonalbeli bajnokiján ülhetett a kispadon, mielőtt november 29-én újra menesztették. Ezúttal sem végleg, hiszen 2023 áprilisának közepén még egyszer benne bíztak, hogy a csont utolsó gárdával csodát tegyen. Ez ekkor már nem jött össze, és miután a következő idényben a feljutást sem sikerült kiharcolni, véget ért a berlini pályafutása.

Dárdai játékosként két Német Ligakupát nyert, volt bronzérmes a Bundesligában, játszott a Bajnokok Ligájában, volt nyolcaddöntős az UEFA-kupában, 2006-ban pedig ő kapta a magyar Aranylabdát, miután 1999-ben az év labdarúgójának már egyszer megválasztották itthon.

2015-ben az év magyar edzője lett, és Berlinben is a legjobbnak választották, 2016-ban pedig a Kicker szavazásán bizonyult a legjobbnak.

Berlini karrierje után sem sokáig rekedt a „partvonalon kívül”, három hónapja az NB I-ben szereplő Újpest sportigazgatójának nevezték ki,  közbenjárásával lett az együttes új vezetőedzője korábbi válogatott társa, Szélesi Zoltán, valamint tért vissza az együtteshez a korábbi kapus Balajcza Szabolcs.

Fiatalon elhunyt ugyancsak futballista öccse, három fiából is válogatott játékos lett

Nem csupán édesapja, hanem öccse is futballista volt, Balázs számára egy 2002-es felkészülési torna ugyanakkor végzetesnek bizonyult, amikor alig 23 évesen összeesett a pályán és életét veszítette.

Dárdai Pálnak három fia született, és mindhárom játszott a Herthában (2023. július 29-én először szerepelt a három testvér egyszerre a berlinieknél), és ami még nagyobb szó, Palkó, Márton és Bence is magára ölthette már a magyar felnőtt válogatott címeres mezét.

Azzal, hogy a jelenleg a Puskás Akadémiát erősítő 26 éves Palkó (1 válogatott meccs) után a még mindig berlini Márton (23 éves, 18 meccs) is bemutatkozhatott a nemzeti együttesben, a „Dárdai klán” lett az első, amelyben két különböző generációban legalább három tagja lett magyar válogatott, ráadásul azóta már a most 20 éves Bencének is jutott három fellépés Marco Rossi együttesében.

Mindhárman voltak a német korosztályos válogatottak tagjai, Palkó az U20-as korosztályig hat, Márton az U21-esekkel bezárólag 25 meccsen, Bence pedig az U19-esekig játszott 25-ször, ráadásul 2023-ban a német U17-es válogatottal Európa-bajnok lett, éppen Magyarországon.

(Borítókép: Dárdai Pál 2024. április 26-án. Fotó: Maja Hitij / Getty Images)


Inda Press Kiadó

Rossi

Ismerd meg a magyar labdarúgás hősének emlékezetes pillanatait!
Folytassa, Mister!

MEGVESZEM

Index.hu logo

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!