Tajvan vasárnap arról számolt be, hogy jelentősen megnőtt a kínai katonai repülőgépek száma a sziget közelében. A tajvani védelmi minisztérium közlése szerint szombaton összesen 26 kínai katonai repülőgépet észleltek, amelyek közül 16 belépett a sziget északi, középső és délnyugati légvédelmi azonosító zónájába (ADIZ). Emellett hét kínai haditengerészeti hajót is megfigyeltek a sziget körüli vizeken – jelenti a Politico.
A mostani aktivitás különösen azért keltett figyelmet, mert az előző hetekben jelentősen visszaesett a kínai katonai repülések száma. Tajvan február 27. és március 5. között például egyetlen olyan repülőgépet sem észlelt, amely átlépte volna a Tajvani-szoros középvonalát. Március 6-án két gépet jelentettek, majd ismét többnapos szünet következett.
Elemzők szerint a csökkenés részben egybeesett a kínai törvényhozás éves ülésével, amely idején korábban is előfordult már, hogy mérséklődött a katonai aktivitás. Ugyanakkor szakértők úgy vélik, ez önmagában nem magyarázza a mostani visszaesést.
Felmerült az a lehetőség is, hogy Peking ideiglenesen igyekezett mérsékelni a feszültséget az Egyesült Államokkal, különösen azelőtt, hogy Donald Trump a tervek szerint március végén Kínába látogatna. A Fehér Ház közlése szerint az amerikai elnök március 31. és április 2. között utazhat Kínába, bár ezt Peking hivatalosan még nem erősítette meg. Más megfigyelők szerint a kínai hadsereg kiképzési és modernizációs programja is szerepet játszhat a változásokban, és elképzelhető, hogy a haderő új típusú, összehangolt hadgyakorlatokat tesztel.
Kína régóta saját területének tekinti Tajvan szigetét, és többször is kijelentette, hogy szükség esetén akár katonai erővel is kész visszaszerezni azt. Az elmúlt években a kínai hadsereg rendszeresen küldött harci repülőgépeket és hadihajókat Tajvan közelébe. A tajvani vezetés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a katonai aktivitás ingadozása ellenére nem változtat a védelmi készenlétén. A sziget vezetése továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a térségben zajló katonai mozgásokat.
Korábban Tajvan hadserege hadgyakorlatot tartott, ahol bemutatták az Egyesült Államoktól beszerzett M142 HIMARS rakéta-sorozatvetőt is. A rendszer akár 300 kilométeres hatótávolságával a kínai szárazföld egyes területeit is el tudná érni a szigetről.
A Tajvan és Kína közötti feszültség történelmi gyökerei 1949-ig nyúlnak vissza, amikor a kínai polgárháború végén a nacionalista erők Tajvanra vonultak vissza, miközben a kommunisták átvették a hatalmat a szárazföldi Kínában. Azóta a két fél külön kormányzattal működik, miközben Peking továbbra is a saját területének tekinti a szigetet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!