Interjút adott a Politicónak Josep Borrell, az EU korábbi külügyi és biztonsági főképviselője, aki élesen kritizálta egykori főnökét, Ursula von der Leyent, valamint utódját, Kaja Kallast is.
Borrell, aki még Von der Leyen első ciklusában töltötte be a posztot,
azzal vádolta meg az Európai Bizottság elnökét, hogy gyakran átlépi hatáskörét, miközben nem ítéli el kellően az Egyesült Államok és Izrael háborúját Irán ellen.
Mint fogalmazott, a nemzetközi jog szerint illegálisak az amerikai–izraeli csapások Irán ellen, mivel nem volt közvetlen fenyegetés, mint azt sokan állították. Borrell szerint Von der Leyen elfogult az Egyesült Államok és Izrael iránt, annak ellenére, hogy a háború következményeként az energiaár növekedését Európa szenvedi meg, miközben az Donald Trumpnak jó, hiszen országa olajexportőr.
Ugyanakkor nemcsak korábbi főnökét, hanem utódját, az észt Kaja Kallast is bírálta:
[Kaja Kallasnak – szerk.] egyértelműbben kellene fogalmaznia a nemzetközi jog megsértésének elítélését illetően, függetlenül attól, hogy azt Oroszország, Izrael vagy az Egyesült Államok követte-e el, mert hitelességet veszítünk, amikor szelektíven alkalmazzuk a nemzetközi normákat.
Borrell ezenkívül azzal is megvádolta Von der Leyent, hogy átlépi a hatáskörét, amikor ennyit foglalkozik a külpolitikával – szerinte ugyanis az alapító szerződések egyértelműen meghatározzák, mire van mandátuma az Európai Bizottság elnökének, és mire nincs.
Az EU korábbi fődiplomatája szerint emellett az EU-nak nem szabadna ratifikálnia az amerikai–európai kereskedelmi megállapodást,
mert az eleve nem volt fair.
Az EU korábbi fődiplomatája ezenkívül a lapnak kommentálta azt is, hogy Magyarország és Szlovákia jelenleg blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, amiért a Barátság kőolajvezeték jelenleg nem működik.
Borrell szerint a magyar és a szlovák kormány ezzel nyíltan megsértette a lojális együttműködés elvét,
mivel azt még korábban támogatták, és a két ország egyébként is mentességet kapott a hitelfelvétel alól.
Ez a bíróság hatáskörébe tartozik. A másik 25 tagállam nyújthatna egy áthidaló kölcsönt, amíg az EU hitelét jóvá nem hagyják
– véli Borrell, aki nem ért egyet azzal sem, hogy a magyar és a szlovák vétókat nyomásgyakorlás helyett mézesmadzaggal próbálják feloldani.
(Borítókép: Josep Borrell Brüsszelben 2024. július 22-én. Fotó: Thierry Monasse / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!