Cikkünk frissült!
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából díszülést tartott pénteken délután 14 órától az Országgyűlés a Parlamentben. Az ülést Forsthoffer Ágnes házelnök vezette, aki megkülönböztetett tisztelettel köszöntötte Baka András államfőt, valamint Magyar Péter miniszterelnököt, illetve az ülésen felszólalókat, így António Costát, az Európai Tanács elnökét, Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, valamint Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkárt, Norvégia jelenlegi pénzügyminiszterét.
„Ma egy hetven évvel ezelőtti történelmi napra emlékezünk, melynek fénye és üzenete nem halványul el az idő múlásával, mert azon a napon olyasvalami történt, ami a világtörténelem meghatározó eseményévé vált. 1956-ban ezen a napon az ország szíve változásért dobogott” – kezdte beszédét az Országgyűlés elnöke a történelmi zászlók bevonulását követően, majd felidézte az 1956. október 23-án történt eseményeket. Beszédét követően az Országgyűlés korabeli fotókkal és filmrészletekkel elevenítette meg a forradalom és szabadságharc pillanatait.
13
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter és António Costa, az Európai Tanács elnöke részt vesz az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott parlamenti ülésen BudapestenGaléria: Az Országgyűlés díszülést tart az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából(Fotó: Szabó Bernadett / Reuters)
Az ünnepi beszédek sorát Baka András köztársasági elnök kezdte.
Hetven évvel ezelőtt ezen a napon a magyar nemzet ítéletet mondott egy elnyomásra és hazugságra épülő rendszer felett. 1956. október 23-án emberek tízezrei vonultak az utcákra, hogy visszaköveteljék a szabadságot, az igazságot és az emberi méltóságot. Azon az októberi estén a Parlament előtt összegyűlt tömeg még nem tudhatta, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb pillanatának részese. Nem sejthette, hogy alig másfél hét múlva szovjet tankok indulnak meg a forradalom leverésére, és hogy a remény napjait a megtorlás hosszú évei követték. Egyvalamit azonban már akkor tudott: nem akar többé félelemben, lehajtott fejjel élni. A forradalom erkölcsi ítélete nem a hatalom törvényeiből, hanem azokkal szemben született meg, abból a felismerésből, hogy az emberi méltóság minden hatalomnál előbbre való, és vannak jogok, amelyeket semmilyen önkény nem vehet el. Azon a napon a magyarok nem egyszerűen változást követeltek, visszakövetelték a jogot, hogy maguk alakíthassák a sorsukat. Az egyes emberek követeléseiből egy nemzet akarata formálódott, és ezt a hangot az egész világ meghallotta
– fogalmazott az államfő, aki beszédében a magyar felkelés nemzetközi támogatásának tanulságaira hívta fel a figyelmet. „Hetven évvel ezelőtt a magyarok a szabadság iránti közös vágyban találtak egymásra. Az elmúlt években azonban közéletünket egyre mélyebb ellentétek jellemezték. Ma már nemcsak a közös célokban nem tudunk megegyezni, hanem abban sem, hogyan tekintsünk saját történelmünkre, mit tartsunk igazságosnak, és milyen országot szeretnénk az utánunk következő nemzedékekre hagyni” – tette hozzá Baka András, hangsúlyozva a nemzeti összetartozás fontosságát.
Köszönetet mondott a választási győzelemért Ursula von der Leyen
Baka András után Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lépett a pulpitus mögé, aki a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás kegyetlenségére hívta fel a figyelmet.
Tegyük fel magunknak a kérdést: a szovjetek miért léptek fel ilyen brutálisan, könyörtelen megtorlással számos ártatlan életet kioltva? A válasz egyszerű: féltek. Féltek az emberektől, akiknek állítólag a nevében léptek fel. Féltek attól, hogy ha a magyar emberek győzedelmeskednek, a demokrácia iránti vágy elterjed. És féltek, mert tudták, hogy miközben az elnyomás csak újabb elnyomás által maradhat fenn, a szabadság egy gyorsan terjedő futótűz
– mondta az Európai Bizottság elnöke. „A történelem nem egy egyenes út, minden generációnak meg kell küzdenie azért, hogy megújítsa a szabadságát és ismételten energiával töltse meg a demokráciáinkat, és ez áll a morális szívében ennek a megemlékezésnek, erre a tapasztalatra kell mindig emlékeznünk” – jelentette ki.
Itt állva a mai napon, szükségtelen önöknek elmondanom, hogy mit jelent a demokrácia újjászületése. Hat hónappal ezelőtt a magyar emberek egy új fejezetre szavaztak, hogy változtassanak az addigiakon. Nyolc magyar a tízből szavazott erre a változásra, ez volt a legnagyobb arányú részvétel a kommunista időszak óta. Aznap este az emberek kimentek az utcára, idegenek ölelték egymást, nem egy szervezett felvonuláson, hanem a spontán örömnek köszönhetően, amelyben újra feltámadt a remény. És itt, a Duna két partján, ahol hetven évvel ezelőtt az emberek felvonultak és életüket vesztették, hogy demokráciát teremtsenek Magyarországon, ezen utóbbi estén az emberek táncoltak, hiszen újjászületett a demokrácia Magyarországon. Az ország ismételten a remény üzenetét küldte el a világnak, hogy a demokrácia romlását vissza lehet fordítani, és hogy a félelmet és a félelemkeltést le lehet győzni, hogy a demokrácia jövője valóban az emberek kezében van, és hogy együtt a demokrácia győzedelmeskedni tud
– mondta Ursula von der Leyen.
13
Tisztségviselők és meghívott vendégek vesznek részt az 1956-os magyar forradalom, más néven a szovjet kommunista rendszer elleni magyar felkelés 70. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen 2026. október 23-án, a budapesti Országház plenáris üléstermébenGaléria: Az Országgyűlés díszülést tart az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából(Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)
Tehát jó érzés visszatérni a mai napon Magyarországra, egy olyan országba, amely ismét megújult. Én személyesen nagyon is otthon érzem magam itt, és egyszerű üzenetet hozok magammal: egy család vagyunk. Az önök története a mi európai történetünk. Az önök jövője a mi európai jövőnk. Önök a bizalmukat és hitüket ismételten az Unióba fektették, és mi megtiszteljük ezt a bizalmat. Miniszterelnök úr, kedves Péter. Amikor a választások után találkoztunk, megállapodtunk egy közös előrevezető útban, hogy Magyarország harcol a korrupció ellen, és visszahozza a jogállamiságot. Nagyon keményen dolgoztak önök azon, hogy ez valóra is váljon. Megerősítették a csalás és korrupció elleni jogszabályokat, megnövelték az átláthatóságot a közpénzek elköltése tekintetében, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez. Ezeket a lépéseket azért tették meg, mert a magyar emberek erre szólították önöket fel. Ezek a reformok valódi eredményeket hoznak magukkal
– tette hozzá az Európai Bizottság elnöke, kitérve az európai finanszírozás, a Horizon Europe és az Erasmus programok visszatérésére.
Tehát a kemény munka meghozza gyümölcsét, és a bizalom visszatér. Magyarország megújult elköteleződésének köszönhetően a jövőnk irányába Európa is erősebbé válik. Itt a mai napon mindannyiuknak, akik ezt az új fejezetet írják, Európa nevében annyit mondok, hogy köszönöm. Köszönöm, köszönöm, köszönöm!
– mondott köszönetet az uniós testület elnöke, majd Albert Camus szavaival zárta beszédét: „»Felejtsük el a vitáinkat, nézzünk szembe a hibáinkkal, és növeljük meg az erőfeszítésünket a szolidaritás irányába az egységes Európa felé.«” „A feladatunk az, hogy Európa egységét megóvjuk most és hosszan a jövőben” – tette hozzá.
Ursula von der Leyent követően António Costa, az Európai Tanács elnöke, majd Jens Stoltenberg volt NATO-főtitkár, Norvégia pénzügyminisztere tartotta meg ünnepi beszédét.
António Costa, az Európai Tanács elnöke arról beszélt, hogy 70 évvel ezelőtt a magyar nép fellázadt a kommunista diktatúra ellen, a Szovjetunió válasza azonban brutális volt. Szerinte a magyarok szabadságvágya az 1989-es rendszerváltásnak is a mozgatórugója volt. Hozzátette, hogy Magyarország 2004-es uniós csatlakozása megmutatta, Európa ereje a nemzetek sokszínűségében, a különböző nyelvekben és kultúrákban rejlik, amelyek nem veszélyeztetik, hanem erősítik a nemzeti identitást. António Costa szerint a magyar gazdaság mára csaknem megháromszorozódott, ami szintén a szabadság és a jólét szoros kapcsolatát mutatja. Úgy fogalmazott, az Európai Unió a magyarok számára is biztonságot, jólétet és szabadságot biztosít.
Jens Stoltenberg norvég pénzügyminiszter, a NATO korábbi főtitkára személyes magyarországi emlékeiről is beszélt. Elmondta, hogy úgy nőtt fel, hogy élénk történeteket hallott Nagy Imréről, Maléter Pálról és az 1956-os forradalmárokról, családja pedig önkéntesként segítette a Magyarországról menekülőket. Figyelmeztetett, hogy a demokráciát nem lehet magától értetődőnek venni, majd párhuzamot vont az 1956-os magyar forradalom és az orosz–ukrán háború között: szerinte ahogy akkor a magyarok, most az ukránok néznek szembe az orosz erőszakkal. Hozzátette, hogy bár a forradalmat eltiporták, az emléke soha nem halványul el.
(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke előtt az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából tartott parlamenti ülésen Budapesten. Fotó: Szabó Bernadett / Reuters)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!