Autós üldözés valódi forgalomban és lángra lobbant jelmezek.
Óz, a csodák csodája (1939)
Azt már mi is megírtuk, hogy Judy Garlandot többek közt szexuálisan zaklatták, arra kényszerítették, hogy fogyókúrás tablettákat szedjen és fűzőt viseljen, valamint erős stimulánsokat (többek közt barbiturátot és amfetamint) adtak neki, hogy gyerekszínészként bírja a feszes munkatempót – altató tablettát pedig azért kapott, hogy pihenni tudjon. Garland élete végéig függő maradt. Ám az Óz forgatásának galádságai nem merülnek ki ennyiben: a Nyugati boszorkányt alakító Margaret Hamilton másod- és harmadfokú égési sérüléseket szenvedett. A jelenetben a boszorkány füst- és tűzfelhőben tűnik el, amit úgy oldottak meg, hogy egy lifttel leeresztik őt, majd jön a robbanás. Ám egy alkalommal a színésznő még nem hagyta el teljesen a kijelölt területet, amikor a stáb elindította a robbantást: ennek következtében Hamilton kalapja és seprűje kigyulladt. Másodfokú égési sérüléseket szenvedett az arcán, a kezén pedig harmadfokúakat. Azonnal kezelésbe vették, nehogy a bőrét fedő mérgező zöld festék a sebekbe jusson.
„Életem végéig nem fogom elfelejteni azt a fájdalmat, amikor alkohollal dörzsölték az égési sérüléseimet.”
– emlékezett vissza a színésznő.
A hódító (1956)
A John Wayne főszereplésével készült A hódítót minden idők egyik legrosszabb filmjének tartják, és a színész karrierje is kisiklott miatta. Ám a forgatás hosszú távú következményei ennél jóval durvábbak: a filmet ugyanis
egy olyan telep mellett forgatták, ahol atomfegyverekkel kísérleteztek, így a forgatáson résztvevők jelentős sugárzásnak lettek kitéve.
A „szakemberek” a forgatási helyszínt teljesen biztonságosnak ítélték, hiszen több mint 160 kilométerre volt a kísérleti teleptől. 1980-ra azonban a filmen dolgozó 220 ember közül kilencvenegynél diagnosztizáltak rákot, és közülük negyvenhatan belehaltak – többek közt Wayne is, 1979-ben.
Forrás: MGM
Nem az 1959-es Ben Hur az egyetlen feldogozása Lew Wallace regényének: már 1925-ben is készült egy verzió, melyben Ramon Novarro alakította a címszereplőt. A némafilm forgatását számos nehézség hátráltatta, többek közt az olasz statiszták – fasiszták és antifasiszták – folyton egymásnak feszültek. De a legrosszabbul nem is az emberekkel, hanem az állatokkal bántak. Az 1925-ös Ben Hur hírhedt a forgatáson elkövetett állatkínzásokról:
a szekérverseny felvétele során több mint száz(!) ló vesztette életét.
„Ha sántított, lelőtték.” – emlékezett vissza a Messalát alakító Francis X. Bushman.
Madarak (1963)
Alfred Hitchcock kultikus horrorfilmjének forgatásán a rendező tisztességtelenül átverte a Melanie-t alakító Tippi Hedrent. Azt mondta neki, hogy a híres jelenetben, ahol a hálószoba tele van szárnyasokkal, a madarak mechanikus kellékek lesznek, ám a forgatás napján kiderült, hogy valódi állatokkal kell együtt szerepelnie. A jelenet öt napig készült, ezalatt
a stáb tucatszám szórta Hedrenre az élő, kétségbeesetten verdeső, karmoló madarakat,
a végén pedig a ruhájához kötözték őket, hogy úgy tűnjön, rátámadnak – ez nem csak a színésznőnek, de a madaraknak sem volt veszélytelen.
Francia kapcsolat (1971)
Kétségtelen, hogy William Friedkin második leghíresebb filmje az 1973-as Az ördögűző után a Gene Hackman főszereplésével készült Francia kapcsolat.
Az autós üldözések valószínűleg azért lettek olyan izgalmasak és élethűek, mivel a rendező mindenfajta engedély nélkül, a valódi New York-i forgalomban forgatta őket.
A jelenet, amelyben Hackman összeütközött egy fehér Forddal, valódi autóbaleset volt: a sofőr éppen munkába tartott, és fogalma sem volt arról, hogy alig néhány háztömbnyire egy filmstáb éppen autós üldözést forgat.
8 forgatási baleset, amit benne hagytak a filmben
Tom Cruise bokatörése bejárta a világsajtót, de Martin Sheen, Leonardo DiCaprio és Steve Carell is vérét adta a sikerért.
(via Buzzfeed)