A Viktor! Viktor! skandálásra értünk oda. Nem viccelünk, tényleg. Útban a kaposvári Kossuth tér felé még azon tréfálkoztunk az autóban, hogy biztosan ezzel fogják várni az egybegyűltek a miniszterelnököt, de azért nem gondoltuk, hogy szó szerint a skandálásra érünk oda a térre. Pedig jóval a rendezvény hatórás kezdete előtt érkeztünk, a tér mégis már szépen megtelt – legalábbis a város méretéhez képest.
Az első emberekbe még a parkolónál futottunk bele, egy háromfős társaság igyekezett a főtér felé, hogy „élőben is megnézzék a miniszterelnököt”. Ahogy közeledtünk, egyre sűrűsödött a tömeg. Fidesz-sátrakból fáklyákat, a békemenetekről ismerős transzparenseket és zászlókat osztogattak, de volt DPK- és Lázár Shop-stand is. A hangulat nem volt feszült, inkább várakozó, mintha egy szabadtéri koncertre gyűltek volna össze, ahol senki nem tudja pontosan, mi lesz a műsoron.
Mert az egyik legfeltűnőbb dolog éppen ez volt: az emberek nagy része nem tudta, mire számítson. Beszéd lesz csak, vagy lehet majd kérdezni is? Lesz felvezető műsor? Szinte senki nem tudott válaszolni ezekre a kérdésekre az általunk megkérdezettek közül. Nem is nagyon érdekelte őket.
„A családot is kihoztam. Csak a Fidesz, ez a lényeg” – foglalta össze tömören egy középkorú férfi, amit mondani akart.
Kell, hogy lássuk, hogy együtt vagyunk, és mi vagyunk a többség
– fogalmazott egy másik, arra a kérdésre, hogy szerinte miért van szükség erre az eseményre.
A legtöbben egyszerűen kíváncsiak voltak. Látni akarták Orbán Viktort, élőben, a saját városuk főterén – és ez önmagában eseményszámba megy, mert ilyesmire nagyon régóta nem volt lehetőség. De nem csak fideszesek jöttek ki: találkoztunk egy férfival is, aki ellenzékinek vallotta magát, és ott volt a Tisza Párt kaposvári rendezvényén is, de most is kijött, mert kíváncsi volt. Egy idősebb pár pedig szintén kilátogatott a térre körülnézni, aztán végül jobb hétfő esti programot találtak a miniszterelnök beszédénél és tovább is álltak, mert a színházba igyekeztek.
14
Orbán Viktor országjárásának első állomása, Kaposvár 2026. március 16-ánGaléria: Orbán Viktor országjárásának első állomása, Kaposvár(Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Tizenhat év zárt ajtók mögött
Hogy mennyire ritka, hogy Orbán Viktort csak úgy valaki megnézheti saját városa főterén, azt jól mutatja, hogy legalább másfél évtizede nem volt erre példa. A 2022-es országgyűlési választás előtt a miniszterelnök kampányeseményeit kizárólag zárt körben hirdették meg. Sajtóorgánumokat a választás előtt négy nappal tartott rendezvényre sem engedtek be, mondván, nem sajtónyilvános az esemény. A 2024-es európai parlamenti kampány még ennél is zártabb volt: Orbán egy nemesgörzsönyi magtárban rúgta be kampányt, a sajtó pedig csak olvasói bejelentések alapján tudta kideríteni, hogy a miniszterelnök merre jár, mert a fórumokat titokban szervezték. Egyes eseményekre még az MTI-t sem engedték be. Tavaly novemberben aztán Orbán elindította a DPK-gyűléseket, amelyek ugyan országjárás-jellegűek voltak, de zárt térben zajlottak, regisztrált közönség előtt, előre megírt forgatókönyv szerint.
Ehhez képest a kaposvári est valóban más volt. A rendezvényt napokkal előre, nyilvánosan meghirdették a miniszterelnök Facebook-oldalán, a helyszín a város központi tere volt, és a tér nyitott maradt – nem kellett regisztrálni, nem volt beléptetés, bárki odamehetett. Nem volt kordon a színpad körül, a sajtót sem szűrték, mindenki akadálytalanul dolgozhatott. Aki ismeri az elmúlt évek gyakorlatát, az tudja, hogy ez egyáltalán nem magától értetődő.
Nem Lázárinfó, inkább mini-DPK
A felállás azonban nem hasonlított sem Lázár János országjáró Lázárinfóihoz, sem Magyar Péter nyilvános fórumaihoz. Mindkettő alapvetően interaktív formátum és a fórumok dinamikáját nagyban a közönség kérdései határozzák meg.
Kaposváron ezzel szemben egy mini DPK-felállást láthattunk: kiépített színpad, komoly fénytechnika, profi hangosítás – az egész inkább emelvényes tömegrendezvény volt – még akkor is, ha a színpad nem volt 30 centinél magasabb -, ahol a kommunikáció egyirányú. A formátum nem hagyott kétséget afelől, hogy itt nem kérdezni jöttek az emberek, hanem hallgatni. Aki a Lázárinfók kötetlenségét és kiszámíthatatlanságát várta, az csalódhatott. Ez egy kontrollált, felülről szervezett kampányesemény volt, csak éppen szabadtéren és nyilvánosan – ami Orbán Viktor esetében önmagában akkora újdonság, hogy senki nem kérdőjelezte meg az esemény különlegességét.
Vidék és vonzáskörzet
A tömeg összetétele sem volt meglepő. Kaposvár kimondottan kormánypárti város: Szita Károly régebben vezeti a települést, mint ahogy arra a helyiek többsége vissza tud emlékezni, és nem azért, mert a kaposváriaknak rossz lenne a memóriája – egyszerűen a rendszerváltás előtt is ő volt a polgármester, és azóta sem forgott veszélyben a pozíciója. A Fidesz tehát itthon van Kaposváron, és ez meg is látszott a hangulaton.
Ugyanakkor az általunk megkérdezettek nagyjából fele nem volt kaposvári. Sokan érkeztek a környező településekről – Kaposméről, Bárdudvarnokról, Mernyéről és máshonnan –, ami arra utal, hogy a szervezés túlnyúlt a város határain. A választások április 12-én lesznek, és Kaposvár a Fidesz biztos bázisai közé tartozik, de a mozgósítás ezek szerint nem csak a helyiekre épít.
14
Orbán Viktor Kaposváron 2026. március 16-ánGaléria: Orbán Viktor országjárásának első állomása, Kaposvár(Fotó: Papajcsik Péter / Index)
A Karthago és a fáklyák
A kötetlen beszélgetéseket és a lassú gyülekezést hat óra után nem sokkal szakította meg a Karthago együttes „Apáink útján” című dala és a fénytechnika felkapcsolása. Magasba emelkedtek a zászlók, és kezdetét vette Orbán Viktor országjárása, amelyre évtizedek óta nem volt példa.
Az eseményt Szita Károly nyitotta meg, aki a fáklyák meggyújtásának szimbolikáját is megmagyarázta: szerinte azzal azt üzenik, hogy nem kérnek a háborúból, és kiállnak a béke és Magyarország függetlensége mellett. A polgármester – aki „régi motorosként” jellemezte magát – a megszokott kampánytémákat járta körbe: a város fejlődése az ő és a Fidesz érdeme, a Tisza Párt külföldi érdekeket képvisel, Magyar Péter Brüsszellel és Ukrajnával szövetkezik, az olajvezeték-ügy pedig Kaposvárt is fenyegeti. A retorika egészen az Orbán családját ért fenyegetésekig jutott, onnan pedig rákanyarodtunk a helyi jelölt felkonferálására.
Gelencsér Attila, a helyi fideszes jelölt folytatta, aki a békemeneti párhuzamot húzta meg – ugyanaz az üzenet, ugyanaz a tábor, erős mandátum –, majd rátért arra, ami egy vidéki egyéni jelölt számára a legkézenfekvőbb: a helyi Tisza-jelölt szétszedésére. A támadás módszeres volt és személyre szabott: sorolta, hogy az ellenfél nem helyi, kirakat-beruházásnak nevezte a kaposvári fejlesztéseket a Csiky Gergely Színháztól a Pólus kórházig, rágalmazásért ítélték el, adót emelne, nem szerezte meg a szakvizsgáját tizenhat év alatt, és ott bukott meg polgármesterjelöltként, ahol ismerik. A felsorolás ritmusát tekintve nem volt kétséges, hogy ezt a részt alaposan előkészítették – ez volt az este legjobban megírt szövege.
14
Gelencsér Attila Kaposváron 2026. március 16-ánGaléria: Orbán Viktor országjárásának első állomása, Kaposvár(Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Végül a miniszterelnök lépett színpadra – de nem egyedül. Orbán Viktor azzal kezdte, hogy a beszéde előtt összefutott Eperjes Károllyal, és rögtön meg is kérte, hogy mondjon el egy verset. A színész belement, így mielőtt a miniszterelnök a mikrofont átvette volna, Eperjes Károly elszavalta Szabó Lőrinc „Hazám, keresztény Európa” című versét a kaposvári Kossuth téren. Ráadásul nem állt meg a szavalásnál: rögtönzött verselemzést is tartott, politikai kitekintésekkel megtűzdelve. Aki még kételkedett benne, hogy ez nem egy szokványos kampányesemény, annak ez eloszlathatta a kétségeit – bár abban, hogy az egész valóban spontán ötlet volt-e, vagy egy gondosan előkészített gesztus a rögtönzés látszatával, az már az olvasó fantáziájára van bízva.
A miniszterelnök a beszédét nosztalgikusan indította: régieket és újakat is lát, és felidézte, hogy 2010-ben már mondott itt beszédet – „akkor kétharmad lett a vége”. A tegnapi békemenettel szerinte elkezdődött a kampány. Ezután a helyi fejlesztéseket sorolta: 57 nagy beruházás érkezett Kaposvárra 200 milliárd forint értékben, megállapodás született egy új, 400 munkahelyet teremtő beruházásról, és a város lesz az első az országban, ahol elektromos közösségi közlekedés indul.
Orbán aztán gyorsan a számára „hazai pályát” jelentő témára terelte a szót, ami ironikus módon nem a belpolitika, hanem a külpolitika és a világpolitika: az a terep, ahol az ország méretéhez képest aránytalanul nagy figyelem és szerep jut a magyar miniszterelnökre. A beszéd fő üzenete a DPK-gyűlésekről ismerős háborúellenes narratíva volt: 2022-ben szövetséget kötöttek a háború ellen, Magyarország az egyetlen uniós ország, amely nem készül háborúra, veszélyek korában vagyunk, nemcsak Ukrajnában, hanem a Közel-Keleten is háború zajlik. Felidézte, hogy az elmúlt évszázadban nála jobb vezetők próbálták kívül tartani az országot a háborúból, és azon vannak, hogy ami a nagyszerű elődöknek nem sikerült, az most sikerüljön nekik. Kérte az ukránokat, hogy „ne akarjanak kizsebelni minket, és engedjék át az energiát a magyar emberek számára”. „Soha nem fogom megengedni, hogy elvegyék tőletek, ami nektek jár. Senki nem zsebelheti ki a magyarokat, se a nagytőke, se Brüsszel, se Ukrajna” – fogalmazott.
A belpolitikai ígéretek sem maradtak el, bár a miniszterelnök leszögezte, hogy „az ígérgetés nem a nemzeti kormány kenyere, mi a cselekvés kormánya vagyunk” – aztán ígért. A ciklus végére elérjük, hogy az átlagfizetés egymillió forint legyen, mondta kormánya vállalásaként. Hangsúlyozta a gyermeket nevelő anyák adómentességét, és vállalta, hogy egyetlen migránst sem telepítenek Magyarországra, függetlenül attól, hogy júliusban várhatóan elfogadják az uniós menekültpaktumot. Nekiment az Erste Banknak és a Shellnek is, mint „olyan multinacionális cégeknek, melyek nem Magyarország érdekeit képviselik”, és felidézte, hogy a multik megadóztatása a magyar emberek jólétét szolgálta. Végül újabb négy évnyi felhatalmazást kért a választóktól. A részletes beszédismertetőt külön cikkben közöljük.
Mire elég a nyitás?
A kaposvári est végül inkább volt szimbolikus, mint tartalmi fordulat. Orbán Viktor tényleg kilépett a zárt csarnokokból, és tényleg bárki odamehetett – de a formátum nem a párbeszédre épült, hanem a demonstrációra. A kérdés nem az volt, hogy mit mond a miniszterelnök, hanem hogy meg meri-e lépni, hogy kordonok és regisztráció nélkül, élőben kiáll egy városközpont főterére. Kaposváron ez sikerült – de Kaposvár hazai pálya.
A következő napokban Eger, Dunaújváros, Szentendre, Miskolc és Hódmezővásárhely következik – olyan városok, ahol a Fidesznek már korántsem ilyen kényelmes a helyzete. Ott derül ki, hogy a nyitás mennyire valódi, és hogy az utcán, nyilvánosan, kordonok nélkül kampányoló Orbán Viktor képes-e olyasmit felmutatni, amire a zárt csarnokok nem adtak lehetőséget.
(Borítókép: Orbán Viktor Kaposváron 2026. március 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!