Nem könnyű leparkolni Bécs 3. kerületében, majdnem egy kilométerre sikerült csak a manőver a Belvedere palotától, és természetesen az osztrák főváros meglehetősen anakronisztikus megoldása, az úgynevezett Parkschein (parkolójegy) megvásárlása is külön tortúrát igényelt. Ha valaki nem tudná, mi az a Parkschein: egy téglalap alakú sárga papírcetli, amelyen különböző rubrikák vannak, és be kell jelölnöd, hogy mennyi ideig szándékozol parkírozni az autódat az adott helyen. Két óra a maximális időtartam, ez 6,80 euróba kerül ebben a kerületben.
Ezzel nincs is gond, és ahogy gyorsan kiderült, a Belvedere kincseinek megtekintése nemhogy megért 6,80 eurót, de kis túlzással még a tizedesvesszőt is nyugodtan elhagyhatták volna…
Minden pénzt megér a Belvedere
A gyönyörű palotát 1714 és 1723 között Savoyai Jenő herceg, Buda visszavívója megbízásából és pénzéből Lukas von Hildebrandt tervezte és építette. A barokk remekmű később átkerült Mária Terézia tulajdonába, majd kétszáz évvel később, 1955. május 15-én a Felső-Belvederében írták alá az osztrák államszerződést. Aminek úgyszintén volt indirekt hatása hazánkra, hiszen az államszerződés értelmében kellett kivonulniuk a szovjet csapatoknak Ausztriából, és ennek köszönhetően került gyakorlatilag
behozhatatlan gazdasági, fejlettségbeli és kulturális előnybe az alpesi ország a még további 35 évig szovjet fennhatóság alatt sínylődő Magyarországgal szemben.
Mármost a Belvedere napjainkban olyan kulturális gyöngyszem, amelyhez fogható egészen biztosan nem található még egy Budapest 250 kilométeres sugarú környezetében. És ugyanúgy több napot igényel a teljes bejárása, mintha a Louvre-t, a Pradót vagy a British Museumot vennénk célba – éppen ezért mi megelégedtünk a Felső-Belvederével, ahol a földkerekség egyik leghíresebb – és legértékesebb – festménye, Gustav Klimt A csók című képe látható.
20
Galéria: A Belvedere palota BécsbenFotó: Szollár Zsófi / Index
Gerstl volt az előzmény, Klimt a csúcs
Ahogy belépünk, egy kevéssé ismert festő, Richard Gerstl Nevető önarcképe ragadja meg a figyelmünket, nem is véletlenül. Hiszen még élénken élnek bennünk a tavaly ilyenkor tett oslói kirándulás emlékei, az Edvard Munch Múzeum, és természetesen a világ egyik leghíresebb festménye, az 1893-ban készült A sikoly. Nos, az 1907-1908-ban készült Gerstl-önarckép összetéveszthetetlenül magán viseli az expresszionizmus norvég óriása, Munch hatását. Utólag már nem tudjuk, mivé nőtte volna ki magát ez a szikrázóan tehetséges ifjú művész, ha 25 éves korában nem ragadja el a halál.
Így is előhírnöke tudott lenni a maga mintegy nyolcvan festményével az 1910 körül felbukkanó nagy generációnak, az Oskar Kokoschka, Egon Schiele és főleg Gustav Klimt nevével fémjelzett nemzedéknek. Ezek a művészek már nem törődtek a külcsínnel, sokkal inkább a belbecs érdekelte őket, ahogy ez a képeiken is átsejlik.
Az ember belső világa, a szubjektum és az erős érzelmek.
A korabeli konzervatív kritikusok megpróbálták földbe döngölni őket, de Schielééket ez nem nagyon izgatta, járták a saját útjukat.
Schiele egyik remeke, az 1917-ben keletkezett Az ölelés (Die Umarmung) is ezt az érzelmi kavalkádot tükrözi. Ez már a szecesszió tombolásának időszaka, annak a stílusnak, amelynek kétségkívül Gustav Klimt volt a legnagyobb mestere.
Klimt híresen imádta a macskákat és a nőket, és a pletykák szerint gyakorlatilag valamennyi modelljét magáévá is tette. Hogy ezt miként sikerült ennek a nem túlzottan jóképű, kissé slampos festőnek? Roppant körmönfont, egyszersmind pofonegyszerű praktikával: a megörökítésre szánt hölgyeket szimbolikusan és a szó szoros értelmében is aranyba, ezüstbe, platinába burkolta, és a valóságosnál jóval szebbnek ábrázolta. Csoda-e, hogy hálásak voltak a dámák a kor legnagyobb festőművészének?
Did you know that artist Gustav Klimt never painted a self-portrait? In response to this, he said, „There is nothing special about me. I am a painter who paints day after day from morning to night. Whoever wants to know something about me … ought to look carefully at my… pic.twitter.com/QPdNS0lEUL
— Fascinating History (@Fascinate_Hist) January 12, 2025
Tizennégy utód házasság nélkül
Klimt sohasem festett önarcképet, fotó viszont fennmaradt róla. A sors iróniája, hogy szinte egyszerre halt meg Schielével, 1918-ban, azzal a Schielével, aki számos önarcképet hagyott az utókorra.
Nos, a rossznyelvek szerint Klimt nem kevesebb, mint tizennégy utódot nemzett, nagyrészt a modelljeitől, miközben sohasem nősült meg, mindvégig édesanyjával élt.
Tehát máris itt vagyunk Klimtnél, és A csók című fantasztikus festményénél, amelyet – ahogy az ismertetőből kiderül – a művész arany-, ezüst- és platinafüsttel borított, tehát a művészi értékén felül a kézzel fogható értéke is jelentős volt. A festmény eredeti címe Szeretők, majd miután a Művészeti Minisztérium 1908-ban már akkor is hatalmas összegért megvásárolta, A csók néven vonult be az örökkévalóságba.
20
Galéria: A Belvedere palota BécsbenFotó: Szollár Zsófi / Index
Ottjártunkkor A csók előtt a földön ült egy komplett általános iskolai osztály, és a tanárnő magyarázta a gyerekeknek a tudnivalókat. Az embernek örült a lelke, amikor látta ezt a megható és követésre méltó jelenetet, bár úgy hírlik, hasonló jelenetek a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban, a Szépművészetiben vagy a Magyar Nemzeti Galériában is előfordulnak.
A legértékesebb Klimteket egyébként szenzoros védelemben részesítik – véletlenül túl közel mentem az egyik festményhez, és máris megszólalt a sziréna.
Klimt egyébként megbízásos alapon a kor bécsi nagypolgárságát, pontosabban a nagypolgárság asszonyait festette meg jó pénzért, és – állítólag – természetbeni juttatások fejében.
The most anticipated lot of the evening, Gustav Klimt’s ‘Bildnis Elisabeth Lederer (Portrait of Elisabeth Lederer)’, has just sold for an astonishing $236.4 million.
It now stands as the most valuable work of Modern art ever sold at auction. pic.twitter.com/hZFP1fC47l
— Sotheby’s (@Sothebys) November 18, 2025
Klimt szinte megfizethetetlen
Ezen a ponton említést kell tennünk egy közelmúltbeli eseményről. 2025. november 19-én a Sotheby’s New York-i aukcióján egy Klimt-alkotás, az Elisabeth Lederer portréja 236,4 millió dollárért (jelenlegi árfolyamon 81 milliárd forintért) kelt el, ami világrekord a modern festmények kategóriájában. Elképzelhető, mennyit adnának a gyűjtők A csókért…
De vissza a Belvedere-be! Klimt itt látható összes festménye remekmű, beleértve az Anya két gyermekkel című képet, vagy az Ádám és Évát, amely előtt kínai érdeklődőkből verbuválódott csoport csivitelt.
20
Galéria: A Belvedere palota BécsbenFotó: Szollár Zsófi / Index
Az igazi meglepetés akkor ért bennünket, amikor egy Van Gogh- és egy Claude Monet-festménnyel és egy August Rodin-szoborral is találkoztunk, utóbbi a híres Victor Hugo-emlékmű kicsinyített mása, előtanulmánya. Szóval a Belvedere gyűjteménye sokkal több, mint a bécsi szecesszió és expresszionizmus kollekciója.
Illetve hát egy kihagyhatatlan történelmi emlékhely, hiszen a palota Márványtermében írta alá hetven éve az osztrák államszerződést a négy megszálló hatalom külügyminisztere: a szovjet Vjacseszlav Molotov, a brit Harold Macmillan, az amerikai Allen Dulles és a francia Antoine Pinay. Leopold Figl osztrák külügyminiszter köszönőbeszédét az „Ausztria szabad!” spontán felkiáltással zárta.
(Borítókép: Gustav Klimt A csók c. festménye a bécsi Belvedere palotában. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!