Oroszország az elmúlt hetekben Irán egyik legfontosabb támogatójává vált a Közel-Keleten zajló háborúban – derül ki nyugati tisztviselők nyilatkozataiból. Moszkva műholdas felderítési és harctéren szerzett hírszerzési adatokat, valamint drónhadviseléshez kapcsolódó információkat oszt meg Teheránnal, miközben az Egyesült Államok – az energiaárak megfékezése érdekében – enyhíteni kényszerült az orosz olajra kivetett szankciókon. A helyzet paradox: Washington egyszerre próbálja kordában tartani Iránt és Oroszországot, miközben mindkét fronton engedményeket kénytelen tenni − írja a Daily Mail.
Nyugati hírszerzési források szerint Moszkva folyamatosan tájékoztatja Teheránt az amerikai katonai erők regionális elhelyezkedéséről, beleértve a hadihajók és a repülőgépek pozícióit is. A The Washington Postnak nyilatkozó tisztviselők elmondták, hogy ez a támogatás a konfliktus kezdete óta tart, és átfogó segítségnyújtásnak nevezték Irán részére.
A Carnegie Endowment for International Peace orosz katonai szakértője, Dara Massicot szerint Irán „rendkívül precíz találatokat” ér el a parancsnoki infrastruktúra ellen, ami egyértelműen arra utal, hogy célzott, alaposan megtervezett akciókról van szó. Az adatokat pedig részben az orosz műholdhálózattól kapják, amelynek az az oka, hogy Irán saját katonai felderítőműholdjainak száma igen korlátozott, és önállóan képtelen lenne ilyen hatékonyan nyomon követni a tengeri és légi célpontokat.
A fejlett orosz megfigyelőrendszerek ezzel szemben folyamatos optikai beágyazást tesznek lehetővé. A hálózat részét képezi a Kanopus–V műhold is, amelyet átkereszteltek Hajjámra, és átadtak Iránnak. A Harvard Kennedy School Belfer Központjának kutatója, Nicole Grajewski szerint az iráni csapások „magas fokú kifinomultságot” mutatnak mind a célpontok megválasztásában, mind az amerikai és szövetséges légvédelem áttörésében.
Exportálták a drónháborút
A műholdas adatok mellett Oroszország a drónhadviselési tapasztalatait is megosztja szövetségesével. A Sahíd típusú drónokat eredetileg ugyan Irán tervezte, de miután Oroszország átvette őket, megkezdte tömeggyártásukat és bevetette őket az ukrajnai háborúban. Egy hírszerző a CNN-nek elárulta: Moszkva jelenleg ugyanezt a taktikát alkalmazza Irán esetében azzal, hogy támogatja a perzsa államot az Egyesült Államok és az Öböl menti országok elleni katonai műveletekben.
Az orosz módszer lényege, hogy nagy hullámokban, összehangoltan indítanak drónokat, amelyek menet közben változtatnak irányt, így kijátsszák a védelmi rendszereket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban kijelentette: „Oroszország megkezdte az iráni rezsim drónokkal való segítését, és biztosan rakétákkal is segíti majd őket, valamint a légvédelmüket is erősíti.”
Pragmatikus szövetség Irán és Oroszország között
Egy brit katonai elemző, Keir Giles nem zárta ki, hogy Moszkva további támogatást nyújt Iránnak. Úgy véli, meglepő lenne, ha Oroszország csapatokat küldene (hiszen ezzel belépne a háborúba), ám egyelőre semmilyen következménye nem lett annak, hogy Oroszország segítséget nyújtott Iránnak az amerikaiak és szövetségesei elleni támadásokhoz. „Így egyelőre nincs okuk arra, hogy ne folytassák a támogatás bővítését, hiszen ez Oroszország azon célkitűzését szolgálja, hogy gyengítse a Nyugatot” – tette hozzá.
Vlagyimir Putyin már politikai síkon is egyértelműen elkötelezte magát: „megingathatatlan támogatásáról” biztosította az új iráni legfelsőbb vezetőt, Modzstaba Hameneit, és kijelentette, hogy Oroszország „megbízható partnere volt és marad” Iránnak. Moszkva londoni nagykövete, Andrej Kelin szintén közölte: Oroszország „nem semleges” a konfliktusban, és Teherán oldalán áll, miközben a Kreml formálisan tűzszünetre szólított fel.
A két ország együttműködése évek óta szoros: Irán dróntechnológiát adott Oroszországnak Ukrajna ellen, cserébe kiképző-repülőgépeket, páncélozott járműveket, harci helikoptereket és kisebb légvédelmi rendszereket kapott. Emellett az orosz–iráni kooperáció kiterjed az űrkutatásra és az atomtechnológiára is, hiszen Oroszország már épített atomerőművet Iránban.
Moszkva már megnyert egy csatát
A háború árnyékában az energetika terén is paradox helyzet alakult ki. Az amerikai pénzügyminisztérium csütörtökön engedélyt adott egyes orosz kőolaj- és kőolajtermék-szállítmányok értékesítésére a közel-keleti háború által felhajtott energiaárak letörése érdekében, ezt a lépést azonban az európai szövetségesek élesen bírálták.
Friedrich Merz német kancellár norvégiai látogatása alatt egyértelműen fogalmazott: „A szankciók enyhítése most, bármi legyen is az ok, helytelen.” Hozzátette, hogy a G7-tagállamok közül hat egyöntetűen ellenezte az intézkedést, Donald Trump azonban másként döntött. Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke „rendkívül aggasztónak” nevezte a lépést. A brit energiaügyi miniszter megerősítette: London „egyáltalán nem” lazít az orosz szankciókon, Emmanuel Macron francia elnök pedig kijelentette, hogy a Hormuzi-szoros lezárása „semmiképpen sem” indokolja a Putyin elleni szankciók feloldását.
Keir Giles szerint egyre nehezebb tagadni, hogy globális konfliktus zajlik, amelynek Ukrajna csupán az egyik frontja. „A szabályokon alapuló nemzetközi rendet kihívás elé állító országok koalíciója – amelyhez bizonyos szempontból az Egyesült Államok is csatlakozni látszik – nem új jelenség” – mondta. „Nincs okuk arra, hogy leállítsák [Irán támogatását], és okot kellene adni nekik erre. Erre azonban az Egyesült Államok láthatóan nem hajlandó” − összegezte a helyzetet a szakértő.
Az izraeli–amerikai–iráni konfliktus eseményeit folyamatosan követjük percről percre tudósításunkban, amelyet ide kattintva olvashat.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2025. április 17-én. Fotó: Contributor / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!