A kezdeményezés gyökerei 2022-re nyúlnak vissza, amikor bemutatták a Delta Produkció Darázs című előadását Ördög Tamás rendezésében. A darab egy pszichothriller, amely két egykori osztálytárs sok évvel későbbi, újbóli találkozását meséli el. A történet során felszínre kerül a közös iskolai múlt, a fájdalmas mondatok és gesztusok, amelyek visszarántják a szereplőket a gyermekkorba. Megismerjük két bántalmazott gyerek életét, és azt, hogy a kezeletlen traumák miként hatottak rájuk egy rendkívül érzékeny, identitásformáló időszakban, végül hogyan alakították őket olyan felnőttekké, amilyenekké váltak.
A darab olyan mély hatást gyakorolt a közönségre, amire mi sem voltunk felkészülve. A nézők sírtak, segítséget kértek, megszólították az alkotókat, és spontán közönségtalálkozók alakultak ki. Úgy éreztük, eszközök nélkül, tehetetlenül állunk a helyzet előtt, mégsem hagyhattuk figyelmen kívül a színházból kiáramló reakciókat
– emlékszik vissza a kezdetekre Gerlóczi Judit, aki színházi szakemberként ezt követően tette meg az első lépéseket a NEM OKÉ kampányhoz vezető úton.
Ahogy ő fogalmaz, segítséget kért, hogy segíthessen, elsőként az UNICEF Magyarországot kereste meg. Szerette volna, hogy minél több gyermekhez eljusson az üzenet: zaklatás, bántalmazás esetén addig kell menni, amíg nem kapnak érdemi segítséget egy felnőttől. Később azonban rájött, hogy a legtöbb esetben a gyerekeket körülvevő személyek sem rendelkeznek megfelelő válaszokkal, így elindított egy országos mozgalmat, mely pedagógiai, mentálhigiénés, kommunikációs és művészeti eszközökkel lép fel a bántalmazás ellen. Ebből lett a NEM OKÉ.
Hallgatás, kitaszítottság és elakadások a rendszerben
Gerlóczi Judit számos olyan iskolában járt, ahol a pedagógusok, segítő szakemberek elkötelezetten szeretnének cselekedni és megoldást keresni, de talán még többször járt olyan intézményekben, ahol a bántalmazást, zaklatást nehezen tudják kezelni. A felmerülő problémák széles skálán mozognak, többek között a társadalmi és anyagi különbségek is szembetűnőek: míg egy budai intézményben az jelentheti a konfliktusforrást, hogy ki milyen márkájú cipőt visel, más helyeken az a kérdés, hogy kinek van egyáltalán cipője.
Sajnos továbbra is markánsan jelen van az eltussolás gyakorlata, az arra irányuló törekvés, hogy az esetek az intézmény falai között maradjanak. Sok jelzés elakad a csatornákon, és a szülők gyakran érzik azt, hogy nincs más választásuk, mint kiemelni a bántalmazott gyermeket az iskolából
– fogalmazott Judit, hangsúlyozva, hogy ez sem az érintettre nézve nem jelent valódi megoldást – hiszen a traumákat továbbviheti a felnőtt életébe –, sem a bántalmazó problémáit nem kezeli, és még ráadásul a közösséggel sem történik semmi: bizalomvesztés és sérülés éri azokat a tanulókat is, akik látták a bántalmazást, és ezáltal elszenvedői lettek egy következmények nélküli helyzetnek. Egy új közösségben pedig a folyamatok könnyedén tovább folytatódhatnak.
Noha a megelőzés és a prevenció lenne a legfontosabb, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakértőket általában csak akkor hívják, amikor már „ég a ház”, vagy akár rendőrségi ügy válik az esetből, miközben a korai jelek elkerülik a felnőttek figyelmét. Azok a bántalmazások, amelyek alsó tagozatban még lappangva voltak jelen, elemi erővel törnek a felszínre felsőben. Sőt, az óvodában is jelen vannak már egyes bántalmazási formák, holott az empátia fejlesztését és a határok meghúzását („mi oké és mi nem”) már korán el lehetne kezdeni.
Judit felhívta a figyelmet arra is, hogy a bullying sok formája azért válik elfogadottá, mert a nyilvánosságban, a médiában, kampányokban és plakátokon olyan stílust használnak egyes közéleti szereplők, akik a viselkedésükkel kvázi legalizálják a másik eltiprását.
Valós történetek: a megalázástól a megbánásig
A NEM OKÉ az elmúlt években több történetgyűjtő kampányt is folytatott, melynek során megdöbbentő esetek láttak napvilágot.
Megrázó volt például annak az általános iskolás gyereknek a története, akitől minden nap elvették az ételét, megalázták, megverték, és aki hat éven keresztül minden egyes szünetet a mosdóban töltött – társai elől bujkálva. Hat éven keresztül senki nem segített neki,
és ez sajnos nem egyedi eset.
Sokatmondók azok a történetek is, ahol korábbi bántalmazók mesélnek személyes motivációikról. Egyikük például őszintén elmesélte, hogy a benne lévő szégyen miatt döntött úgy, hogy erőfölényhez próbál jutni mások vegzálásával. Felnőttként, megfelelő információk birtokában már képes volt önreflexiót gyakorolni és bocsánatot kérni, de milyen jó lett volna, ha ehhez már gyerekként is kapaszkodókat kap.
Bármilyen történetről is van szó, közös nevezőnek tűnik a segítségkérés és a segítségadás hiánya, a szégyen és a magány érzése, valamint az a tapasztalat, hogy jellemzően sem a család, sem a környezet nem ad olyan visszajelzést, amely megállítaná a bántalmazást.
„A sima konfliktust az iskolai zaklatástól, bántalmazástól az különbözteti meg, hogy utóbbi mögött egy egész közösség áll, hosszú ideig fennáll, ismétlődő jellegű, és mindig egy hatalmi erőfölény dinamikájáról szól” – tisztázta Judit.
Miből tevődik össze a NEM OKÉ kezdeményezés?
Az országos mozgalom célja, hogy minél több iskolai közösség kapcsolódjon be, és saját eszközeivel mutassa meg: az iskolai bántalmazás NEM OKÉ, és lehet, illetve kell is tenni ellene.
A kezdeményezés keretében megvalósuló főbb programok és elemek:
A mozgalom alapját az adott kerület vagy település intézményi összefogása adja. Első lépésként jellemzően az önkormányzat, a helyi Család- és Gyermekjóléti Központ, az áldozatsegítő központ, valamint a rendőrség bűnmegelőzési osztályának munkáját vonják be.
Az OKÉ Café elnevezésű workshopon a helyi stratégiai szervekkel egy asztalhoz ülve problématérképet és megoldási javaslatot készítenek, amelyet eljuttatnak a városvezetéshez.
Ingyenes online adatbázis pedagógusoknak: A deltaprodukcio.hu/nemoke oldalon elérhető egy ingyenes online szakmai felület. Ez az adatbázis szakértők, civil szervezetek és a rendőrség bűnmegelőzési osztályának bevonásával készült. A folyamatosan bővülő platformon óravázlatok, beszélgetésindító gyakorlatok, filmek, kreatív feladatok, játékok, projektötletek és közösségi akciók közül válogathatnak az iskolák, hogy a legkönnyebben megvalósítható eszközt találják meg.
November 5-én figyelemfelhívó kampány és offline esemény zajlik Budapesten a Marczibányi Téri Művelődési Központban, ahol napközben civil szervezetek tartanak foglalkozásokat, este 6 órától pedig összművészeti eseményt rendeznek improvizációs színházzal, koncerttel és a NEM OKÉ film első részének bemutatójával.
„NEM VAGY EGYEDÜL” mottóval egy üzenetkampány is elindul, mellyel diákok, védnökök, ismert és civil emberek kartonlapokra írt személyes üzenetekkel állnak ki a bántalmazott gyerekekért. A figyelemfelhíváshoz Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is csatlakozott.
A fentiek csak ötletek, lehetőségek, de a csatlakozásnak nincs kötött formája: egy iskola akár egyetlen beszélgetéssel vagy közösségi akcióval is bekapcsolódhat. Balatoni József, Jocó bácsi, a kezdeményezés kreatív partnere és kiemelt védnöke úgy látja, egyéni szinten az apró, kezdeti lépéseknek is átütő ereje lehet.
„Egyetlen világnap önmagában természetesen nem oldhatja meg az iskolai bántalmazás problémáját. De ha ezen a napon egy osztályban elindul egy fontos beszélgetés, megszületik egy felismerés, vagy valaki először meri kimondani, hogy bántják, akkor már megtörtént az első lépés” – fogalmazott a pedagógus.
(Borítókép: Részlet a Darázs című előadásból. Fotó: Gordon Eszter)
Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!